Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
HVG: Ön válságra figyelmeztet, miközben mindenfelé építkeznek, az IKEA-ból kicsordulnak a vevők. Miért riogat azzal, hogy baj van?
Koji László: A járókelő lépten-nyomon toronydarukat lát, s nem tudja, hogy az építőipar a korábban megkötött szerződéseket teljesíti ilyen lelkesen. Az új megrendelések olyannyira lecsökkentek, hogy 2023–2024-ben 15 százalékkal is visszaeshet az ágazat teljesítménye. Már önmagában az is sokk, hogy az állam – 2021-es árakon számolva – 2100 milliárd forintnyi beruházást elhalasztott. Közben a lakosság elérte a fizetőképes kereslete határát, akár az ötödével is csökkenhetnek a megrendelései, pedig óriási igény lenne lakásépítésre, -felújításra.
HVG: A nem szűnő inflációs közegben mire számíthatunk a lakásárakat nagyban meghatározó építőipar áraiban?
K. L.: Az idén az első fél évben az építőipari árak több mint a duplájával emelkedtek a fogyasztói árindexhez képest, 22 százalékkal. Miután az ágazat 48 százalékban importanyagokra támaszkodik, a forint erőteljes gyengülése 2022 egészére sem ígér jobb arányt. Az építőipar sajátossága az év eleji átárazás, ami békeidőben 3–5 százalék szokott lenni, de a Covid után 10-15 százalékra ugrott fel. Ezzel együtt arra számítok, hogy 2023 első negyedévének végére lassul a drágulás, mert a fogyasztók egyszerűen nem lesznek vevők arra, hogy a kereskedők és az építővállalatok a csökkenő megrendeléseken próbálják behozni az emelkedő költségeiket. Ilyen körülmények között nagy kihívás lesz a szakembereket megfizetni.
Az interjú teljes terjedelmében az eheti HVG hetilap Gazdaság rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.
