Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Minden ötödik lakásprojektjét elhalaszthatja a lakosság, és minden tizedik emberét utcára teheti az építőipar, ha az állam nem avatkozik be – jósolja Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége elnöke.
HVG: Ön válságra figyelmeztet, miközben mindenfelé építkeznek, az IKEA-ból kicsordulnak a vevők. Miért riogat azzal, hogy baj van?
Koji László: A járókelő lépten-nyomon toronydarukat lát, s nem tudja, hogy az építőipar a korábban megkötött szerződéseket teljesíti ilyen lelkesen. Az új megrendelések olyannyira lecsökkentek, hogy 2023–2024-ben 15 százalékkal is visszaeshet az ágazat teljesítménye. Már önmagában az is sokk, hogy az állam – 2021-es árakon számolva – 2100 milliárd forintnyi beruházást elhalasztott. Közben a lakosság elérte a fizetőképes kereslete határát, akár az ötödével is csökkenhetnek a megrendelései, pedig óriási igény lenne lakásépítésre, -felújításra.
HVG: A nem szűnő inflációs közegben mire számíthatunk a lakásárakat nagyban meghatározó építőipar áraiban?
K. L.: Az idén az első fél évben az építőipari árak több mint a duplájával emelkedtek a fogyasztói árindexhez képest, 22 százalékkal. Miután az ágazat 48 százalékban importanyagokra támaszkodik, a forint erőteljes gyengülése 2022 egészére sem ígér jobb arányt. Az építőipar sajátossága az év eleji átárazás, ami békeidőben 3–5 százalék szokott lenni, de a Covid után 10-15 százalékra ugrott fel. Ezzel együtt arra számítok, hogy 2023 első negyedévének végére lassul a drágulás, mert a fogyasztók egyszerűen nem lesznek vevők arra, hogy a kereskedők és az építővállalatok a csökkenő megrendeléseken próbálják behozni az emelkedő költségeiket. Ilyen körülmények között nagy kihívás lesz a szakembereket megfizetni.
Az interjú teljes terjedelmében az eheti HVG hetilap Gazdaság rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.