Az építésgazdaságra fordítható 2000 milliárd forintnyi EU-s pénz már lassú növekedést jelentene a szektor számára, ha a források nyílt közbeszerzésen, átláthatóan lennének elosztva – mondja az ÉVOSZ elnöke, aki szerint a három éve hatályba lépett építészeti törvényt is felül kell vizsgálni.
Az idén maximum szinten maradni képes építőipart visszavetheti egy esetleges kormányváltás, az iráni háború pedig egyenesen krízissel fenyeget. A szakma javaslatköteggel állt elő, amit a kormány elvben támogat, a Tisza Párt viszont nem reagált rá.
Akár évi 25 ezerrel több ingatlan felújítása is megindulhatna, ha a kormány nemcsak a lakásvásárlást, hanem a felújítást is jobban támogatná. Az építőipari szakma tízmilliós kedvezményes hitelt javasol, amit bármire el lehetne költeni. A konkrétumokkal azonban még adós.
Széles körben kellene elérhetővé tenni, a társasházak számára is, és energetikai szempontokat is bele kellene tenni a nyáron belengetett programba – mondja az ÉVOSZ elnöke.
Az ÉVOSZ elnöke úgy véli, a hitel nemcsak 800 milliárd forinttal több megrendelést adhat az építőiparnak, de emelheti az ágazatban tartósan foglalkoztatottak számát is.
A legnagyobb megrendelő, az állam az idei évre közel 3 ezer milliárd forint értékű beruházás megvalósítását függesztette fel.
A vevő társaság tulajdonosijog-gyakorlója a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton.
Minden ötödik lakásprojektjét elhalaszthatja a lakosság, és minden tizedik emberét utcára teheti az építőipar, ha az állam nem avatkozik be – jósolja Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége elnöke.
Ráadásul a magyar építőipar hatékonysága is nagyon alacsony, így hiába van jelen 40 ezer külföldi szakmunkás, még ez sem elég.
Megszólalt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének és a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségnek az elnöke is.
Olyan ütemben emelkednek az alapanyagárak, hogy a kivitelezők jó esetben csak két hétre garantálják a szerződésekben azokat. Felvásárlási láz még nincs, de már az ÉVOSZ is kongatja a vészharangot. A GVH is melléjük állt.
Mivel az önkormányzati megrendelők szép lassan eltűnnek, a befektetők pedig a járvány miatt kivárnak, a hazai építőipar sorsa nagyrészt az államtól függ. Ráadásul a számlák kifizetésének csúszása miatt az év végéig több mint 250 milliárd forintnyi tartozás halmozódhat fel az ágazatban.
Az érdekképviselet vezetője szerint az ottani fizetésük 60 százaléka is elég lenne ahhoz, hogy itthon maradjanak.
Az ÉVOSZ szerint a munkaerőhiány a legfontosabb oka, hogy csúszik az új építésű lakások átadása.
Csaknem nyolcezer egyszemélyes cég kezdte meg működését tavaly az építőipar területén, ezzel az ágazati céglétszám meghaladta a százezret. A Magyar Nemzet úgy értesült, a készülő Építésgazdasági stratégia a közös képzést és együttműködéseket állami támogatásokkal ösztönözné. Az ágazati szakszövetség szerint a vállalkozói képzések szervezése a kóklerek kiszűrésében is sokat segítene.
40 ezer lakás áll kivitelezés alatt, ezek 2-2,5 év alatt készülhetnek el.
A lakásfelújítás rendre kimarad az otthonteremtési támogatások fő csapásirányából, pedig az állomány elöregedett, és minél tovább halogatják a lakók a felújítást, annál többe kerül majd nekik. A kormány eddig állítólag azért utasította el az ÉVOSZ mentő javaslatait, mert tart a számlavásárlásoktól. A lakásfelújítások évi 500 milliárdos üzletéből 300 milliárd forint láthatatlan az állam előtt.
A toborzás hivatalosan nyáron indul.
A csúcsra járatott építőipar betegségeire kínál gyógymódot az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, mely a napokban küldte meg a szaktárcának azt a tervezetet, mely német minta alapján húzná ki a bajból a szektort.
Mintegy húszezer lakást érint a kormány a héten bejelentett javaslata az ötszázalékos forgalmi adó alkalmazhatóságáról 2023 végéig – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a Magyar Időknek.
