Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az orosz olaj mind politikai, mind technikai értelemben sokkal kockázatosabbá vált az utóbbi két és fél év során – állapította meg Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője az InfoRádióban.
Politikai értelemben úgy, hogy erre az olajra akár Oroszország, akár az EU vagy Ukrajna politikája is befolyással lehet, például ha az EU szankciót vet ki a vezetékes olajszállításra. De Ukrajna is dönthet úgy, hogy a jövőben nem akar vezetékrendszeren keresztül kőolajat továbbítani, vagy éppen maga Oroszország is hozhat olyan döntést, hogy ilyen formán nem ad el többet. A technikai kockázat is nőtt, hiszen a kőolajvezeték egy háborús országon vezet keresztül, vagyis fennáll a szabotázs vagy egy katonai akció kockázata.
A néhány napja bejelentett új deal valóban csökkenti a kockázatokat, például kisebb az esélye, hogy Ukrajna egyoldalúan bármelyik orosz olajcéget szankcionálja, hiszen a belarusz határtól kezdve ez a kőolaj magyar tulajdonnak számít, de ugyanezért a Mol extra kockázatot is vállal, mivel ha szállítás közben történik valami a kőolajjal, az a magyar olajtársaság kára lesz.
Emlékezetes, az Erste Bank, mint a budapesti tőzsde egyik befektetési szolgáltatója, nemrégiben leminősítette a Mol részvényeit, a célárat 3450 forintról 2600 forintra mérsékelte. A lépésnek két fő oka van: az iparági környezetben látható egy jelentős romlás, ami igaz a várható kőolajárakra és a finomítói árrésekre egyaránt. A másik ok: komoly esély van arra, hogy az olajtársaság hozzáférése romlik az orosz, Ural típusú kőolajhoz a Barátság vezetéken keresztül – fogalmazott Pletser. Arra irányuló szándék is van, hogy a magyar állam az államadósság egy részét a Molra kivetett különadókkal finanszírozza.
