Olcsóbb lett augusztusban a bevásárlás, de csak júliushoz képest

November 30-ig meghosszabbította a kormány új kedvencét, az árrésstopot. A döntés különösebben nem lepett meg senkit, legfeljebb az lehetett meglepő, hogy a hírt Orbán Viktor már „sajátjai” körében, a Harcosok klubja csoportjában jelentette be, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek az e heti kormányinfón már csak a megerősítés jutott. A beszerzési árhoz képest legfeljebb 10 százalékos árrést engedélyező rendszer ma már 30 élelmiszerre és 30 drogériai termékre vonatkozik, és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilvánvalóan elégedett vele, arra azonban távolról sem alkalmas, hogy megállítsa az élelmiszer-inflációt. Arra meg pláne nem, hogy visszafordítsa a drágulást.

A helyzet azért nem ennyire rossz: a HVG alapélelmiszerekből álló bevásárlókosarának értéke valamivel csökkent is az előző hónaphoz képest – más kérdés, hogy ez nem annyira az árrésstopos termékek ármozgásának tudható be, sokkal inkább annak, hogy a kosárban található zöldségek és gyümölcsök ára csökkent. Ilyen aszályos évben természetesen annak is örülni kell, hogy szezonban olcsóbb a paradicsom, az öröm mégsem lehet felhőtlen, hiszen

a kosár (vagyis egy négyfogásos, négyszemélyes menü ára) egy év alatt csaknem 12 százalékot drágult, ami csaknem háromszorosa a mostani átlagos inflációnak.

Ez is magyarázhatja az árrésstop meghosszabbítását: a kormány látja az inflációs kockázatokat, ezért igyekszik csökkenteni azokat. Más kérdés, hogy – mint arra a kereskedők számtalanszor felhívták a figyelmet – a hatósági beavatkozás milyen torzulásokat okoz a piacon, ami aztán még súlyosabb helyzetet eredményezhet az intézkedés kivezetése után. A jelenlegi állás szerint ez a karácsony előtti időszakban lesz, de ekkor sem valószínű egy kivezetés, ha pedig a három hónapos periódusokat nézzük, a következő alkalom február vége lenne, bő egy hónappal az országgyűlési választások előtt – hát, vannak kétségeink.

Az élelmiszer-kereskedők azonban nem csak emiatt aggódnak. Suttyomban megjelent augusztusban az a kormányrendelet is, amely még tovább szigorítja a plázastop néven ismert rendelkezést. A kormány multiellenes harcának egyik korai maradványa ez, amelynek a lényege, hogy egy bizonyos alapterület felett csak akkor lehet üzletet nyitni vagy átalakítani, ha a tiltás alól felmentést ad egy kormányhivatal. A multik ettől nem vonultak ki, ahogy vélhetően a mostani szigorítástól sem fognak, amely arról szól, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb, napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteknél tulajdonosváltás vagy új bérlő belépése esetén is engedélyt kell kérni, még akkor is, ha az épületnek már megvan a működési engedélye.

A rendelkezés két dolog miatt is szúrja az érintettek szemét: egyfelől szakít azzal a jogi gyakorlattal, hogy a kereskedelmi egységek esetében az épület számít, mostantól annak az üzemeltetőjének kell kiérdemelnie a plázastop alóli felmentést. Így például elméletben előfordulhat, hogy egy megüresedett üzlethelyiségbe nem léphet be egy lánc, mert az szúrja a hatóság szemét (akár úgy is, hogy teljesít minden előírást). A másik furcsaság az, hogy mindez csak az élelmiszerboltokra és a drogériákra vonatkozik, vagyis, ahogy a HVG hasábjain megírtuk: az az abszurd helyzet állhat elő, hogy szexshopot egyszerűbb lesz nyitni, mint közértet.

És hogy ennek mi köze az élelmiszerárakhoz? Nem nehéz belátni, hogy ha ilyen eszközökkel szorítanak ki kereskedőket, az szűkíti a kínálatot, az meg a versenyt. Mellesleg hiába ünnepli magát a kormány azért, hogy hatósági beavatkozásokkal szorítja le az árakat, ha egy kistelepülésen nem lesz hol vásárolni, mert a hatóság nem adott engedélyt egy adott láncnak.

Mindez persze elmélet, az azonban tény – írta pénteken kiadott közleményében a nagy láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség –, hogy a rendelet „az elmúlt évek diszkriminatív gyakorlata alapján azt vetíti előre, hogy hiába várja a lakosság, a kereskedők nem jelenhetnek meg újabb és újabb településeken, hiszen a nemzetközi kiskereskedelmi láncok hiába adnak be kérelmet, a plázastop bizottság jellemzően elkaszálja őket”.

Ez a jövő – a rendelet szeptember közepén lép hatályba –, nézzük addig is, mennyiért tudunk bevásárolni a jobbára külföldi tulajdonban levő üzletláncoknál. Ahogy említettük, az átlagos árszint augusztus végén valamivel kedvezőbb lett, mint egy vagy két hónappal korábban.

A 8581 forintos átlagos bekerülési érték így is az elmúlt egy év harmadik legmagasabb árszintje. Az árcsökkenés hátterében gyakorlatilag teljes egészében a zöldség-gyümölcs-árak visszaesése van, a többi élelmiszer ára vagy nem, vagy minimálisan változott. A láncok közül az Auchan lett a legolcsóbb, a második lett a Lidl, a harmadik pedig az Aldi.

Gyakorlatilag változatlan maradt az alternatív élelmiszerekből álló kis kosarunk értéke is, igaz, itt az egyes árakban látható fel- vagy lefelé mozgás. A laktózmentes termékek – árrésstopnak betudható – csökkenése óta tapasztalható alacsony árszint viszont alig emelkedett.

Nyitókép: illusztráció – Fazekas István