Minden feltétel teljesült ahhoz, hogy kivezessék az árréstopot – állapította meg az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A kormány korábban a következő feltételekhez kötötte az elvileg az élelmiszer-infláció kordában tartására hozott, de ebben mérsékelt sikereket elérő, és az emberek jó része által is kampánycélúnak tartott intézkedést.
Az OKSZ szerint miután az élelmiszerárak március óta 5 százalék alatti ütemben nőtte, és az éttermi árakkal kiegészített infláció is 4,7 százalékos,
semmi nem indokolja, hogy az árrésstop novemberi felülvizsgálatakor fenntartsák a rendszert.
A kereskedők emlékeztettek, hogy a kormány korábban többször is átmenetinek nevezte az árrésstopot, ugyanakkor az intézkedés mint bázishatás legkésőbb jövő áprilisban kifut az év/év alapú inflációs mutató alól. „Ekkor ismét láthatóvá válik a most szőnyeg alá söpört infláció, és ismét az eredeti pályára áll a most mesterségesen torzított statisztikai adat. Az ezt mutató számokat a május eleji adatközlésben, azaz közvetlenül az országgyűlési választások után publikálja a KSH” – írták közleményükben.
Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára szerint ha a kormány a jövőben is fenn akarja tartani az árrésstopot, „azzal ellentmond saját, deklarált céljainak, és tovább rontja a lakosság, a beszállítók és a kiskereskedelem helyzetét”.
A főtitkár megismételte az OKSZ korábbi megállapítását, hogy az árrésstop legnagyobb vesztes továbbra is a lakosság, főként az 5-10 ezer főnél kisebb településeken élők, ahol már alig van bolt, sőt az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok által üzemeltetett üzlet már nincs is. Kozák Tamás szerint az intézkedés fenntartásával tovább erősödik a boltbezárási hullám,
már 400 településen nincs élelmiszerbolt, további több száz településen pedig nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni.
A főtitkár sorolta az „átgondolatlan intézkedések” – az árrésstopon kívül az EPR-díjak emelése, palackvisszaváltás (DRS) kezelési díjainak csökkentése, energiaital– és trappista-szabályozás, a szigorodó plázastop – további kedvezőtlen hatásait:
- veszít az élelmiszeripar, ahol a szereplők költségei emelkednek, amit viszont az árrésstoppal érintett kiskereskedelmi láncok nem tudnak kigazdálkodni, és inkább az olcsóbb importáruk felé fordulnak,
- egyes esetekben áruhiány, áremelkedés léphet fel,
- a veszteséges kiskereskedők nem tudnak beruházni, romlik vagy nem javul a kiszolgálás minősége,
- csökken a szektorban foglalkoztatottak száma,
- nő az ellátási bizonytalanság.
Az OKSZ szerint
tartós inflációfékező hatást csak a szabad, adminisztratív beavatkozásoktól mentes verseny tud kiváltani.
Ennek érdekében nem csak az árrésstopot kellene kivezetni, e felül kellene vizsgálni a szektort érintő és a hazai beszállítók versenyképességét is rontó adókat, díjakat és egyéb intézkedéseket.is.
