„Szerbia nélkül nincs magyar energiabiztonság, hiszen a földgázellátásunk innen érkezik. Magyarország minden rendelkezésre álló eszközt bevet annak érdekében, hogy Szerbia kőolajjal történő ellátása a jövőben is megoldható legyen” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Dubravka Dedovic szerb bányászati és energiaügyi miniszterrel tartott sajtótájékoztatón.
A miniszter tájékoztatása szerint a segítségnyújtás az alábbiakat foglalja magában:
- A Mol készen áll arra, hogy tovább növelje a kőolaj és kőolajtermékek beszállítását Szerbiába. A külügyminiszter kiemelte: a magyar olajvállalat novemberben megduplázta, decemberben pedig 2,5-szörösére növeli az exportját. A százhalombattai tűzesetre utalva azt mondta Szijjártó, az nem érinti a mostani bejelentést.
- A szállítmányok közúton, vasúton és folyami úton egyaránt érkeznek majd. Az első vasúti fuvar már megérkezett, a második előkészítése folyamatban van, és a Duna felől is folyamatos a szállítás.
- A magyar kormány kész napokon belül meghozni azokat a döntéseket, amelyek jelentősen meggyorsítják a szerb–magyar olajvezeték megépítését. A vezeték jelen állás szerint legkorábban 2027-re készülhet el – írja a Portfolio.
Szerbia az orosz olajcégek ellen bevezetett amerikai szankciók miatt került nehéz helyzetbe. A szankciók miatt ellehetetlenült a pancsovai finomító ellátása Horvátország felől, illetve magát a finomítót is le kell állítani: az üzemeltető állami NIS olajvállalatban 44,93 százalékban a Gazpromnyefty, 11,3 százalékban pedig a Gazprom orosz cég a tulajdonos.
A finomító működését akkor lehetne biztosítani, ha a NIS nem volna többségi orosz tulajdonban. A Gazprom-csoport már bejelentette, hogy államosításra nincs szükség, mert egy harmadik féllel tárgyalnak a részesedésük eladásáról.
A szerb sajtó két lehetséges befutóval számol. Az egyik a Mol, a másik egy arab olajcég lehet, anonim szerb sajtóforrások szerint az ADNOC, vagyis az Arab Emirátusok állami tulajdonában lévő Abu-Dzabi Nemzeti Olajvállalat.
