Válasz Online: 1100 milliárd forintnyi állami pénz került törvényellenesen a NER kedvenc magántőkealapjaiba

A Válasz Online cikke szerint a Nemzeti Tőkeholding adatai és saját adatgyűjtésük alapján közel 1100 milliárd forintnyi állami pénz került olyan magántőkealapokba, amelyek a tényleges tulajdonosokat elrejtik, miközben az Alaptörvény szerint közpénz nem adható nem átlátható tulajdonosi struktúrával rendelkező szervezeteknek.

  • HVG

A Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 2816 milliárd forint jegyzett tőkét kezel 81 tőkealapban, ebből 2067 milliárd az állami kötelezettségvállalás – közölte a Válasz Online kérdésére a szervezet, amely azt már nem mondta meg, pontosan mennyi ment magántőkealapokba, és ezek közül melyek részesültek állami forrásban. A lap ezért maga térképezte fel, hogy mennyi közpénz kerülhetett NER-közeli figurákhoz köthető alapokba.

A jegybank nyilvántartásaiban jelenleg már 206 magántőkealap szerepel – ez közel a duplája a három évvel ezelőtti számnak. A Válasz Online ezeket összesen öt kategóriába sorolta: az elsőbe a NER legfelsőbb köreihez tartozó emberek (miniszterek, Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, Jászai Gellért 4iG-vezér vagy az MBH-bankvezér Barna Zsolt) érdekeltségei kerültek, összesen 110 magántőkealap, ahol mintegy 800 milliárd forintnyi közpénzbefektetés nyomaira bukkantak. Orbán Viktor vejénél 325 milliárd, Mészáros Lőrinc, Nagy Márton és Rogán Antal érdekeltségeihez 130-135 milliárd forint került. Jászai Gellérthez a Direkt36 összefoglalója alapján 72 milliárd forint landolt, legutóbb augusztusban írtunk arról, hogy az NTH pályázaton adta át az 50 milliárdos vagyonnal bíró Védelmi Ipari Magántőkealapot a Jászai Gellérthez tartozó magántőkealapnak, ami ezt vélhetően a 4iG hadiipari leánycégének feltőkésítésére fordítja.

A napenergia-termelésben terjeszkedik a Nagy Márton miniszter testvéréhez kötődő üzleti kör

Azok a magántőkealapok, amelyek birtokolják ezeket az üzleteket, több tízmilliárd forint tőkét kaptak a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt működő állami tőkeprogramokból.

A második csoportba a „másodvonalas” NER-közreműködők (Braun Márton, Papcsák Ferenc, Mihalovics Péter), a harmadikba a Fidesz nélkül is értelmezhető, de a hatalommal azért így vagy úgy kooperáló üzletemberek (Hernádi Zsolt, Jellinek Dániel, Csányi Sándor) kerültek – írja a lap.

Ez a három, NER-hez sorolható kategória együttesen 1075 milliárd forint közpénzben részesült.

A negyedik kategóriába olyan kormányzati magántőkealapok kerültek, amelyek inkább kormányszervek, mint privát alapok, így az itt elhelyezett forrásokat nem is vizsgálták. Az ötödik csoport az egyéb szereplőkhöz köthető tőkealapokat takarja.

Az Alaptörvény értelmében a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Emellett „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával”.

Magántőkealapokról lévén szó, ezek egyike sem történt meg, noha uniós szabály írja elő, hogy láthatóvá kell tenni a magántőkealapok tényleges haszonhúzóit – bár Magyarországon a modell épp azért terjedt el a 2010-es évek végén, mert így a vállalatokkal ellentétben titokban lehet tartani a valós tulajdoni viszonyokat.

A magyar kormány az EU-s előírást, a nyilvánosságra hozatalt a 2026-os választás utáni nyárra tolta.

A Válasz Online a cikkében teljes, név szerinti listát is közöl a NER-hez köthető magántőkealapokról és a hozzájuk köthető ismert állami pénzekről. Tiborcz Istvánhoz például összesen 22, Mészáros Lőrinchez 15 (indirekt módon további 7), az ő ügyvédjéhez, Kertész Józsefhez 10, Vida József és Barna Zsolt bankárokhoz 14, a Duna Aszfalt-vezér Szíjj Lászlóhoz 7 magántőkealap tartozik a lap szerint. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter köreihez 5, Rogán Antaléhoz 10, a Matolcsy-klánhoz 7, míg Jászai Gellérthez szintén 7 tőkealap köthető.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek

Pénznemváltás

Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?