Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka csütörtökön azt javasolta, hogy az uniós bíróság mondja ki: a 2023–2024-ben alkalmazott kötelező akciózás rendszere és az ahhoz kapcsolódó bírságok ellentétesek az uniós joggal. Ez már csak azért is fontos, mert a bíróság ritkán megy szembe a főtanácsnok véleményével.
Az ügy háttere, hogy a kormány 2023. június 1-jével – az árstop kivezetésével párhuzamosan – életbe léptette a kötelező akciózást, amely a 2021-ben 1 milliárd forintnál nagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedőket arra kötelezte, hogy 20 termékcsoportban legalább 15 százalékkal csökkentsék egy kiválasztott termék árát a megelőző 30 nap legalacsonyabb árához képest, emellett készlet-, illetve kihelyezési kötelezettséget is vállalniuk kellett.
A Penny azután fordult a bírósághoz, hogy egy tatabányai üzletében hatósági ellenőrzés után 4 millió forint bírságot kapott, mert az ellenőrzés napján két akciózott terméket (almát és egy 0,33 literes üdítőt) nem találtak a polcon, így a hatóság szerint nem biztosították a folyamatos árusítást. A német diszkontlánc megtámadta ezt a döntést, a Győri Törvényszék pedig előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az EUB-hez, hogy az ilyen jellegű szabályozás összeegyeztethető-e az uniós joggal.
A főtanácsnok indítványa szerint – amely részben épít a SPAR által az árstoppal kapcsolatos bírságok miatt indított per eredményére – a kötelező árcsökkentés és a készlet- és kihelyezési elvárások túl mélyen avatkoznak be a piaci árképzésbe és a kereskedelem működésébe, ezért ütközhetnek az uniós keretekkel. A főtanácsnok szerint az előírás a gyakorlatban elsősorban a jellemzően külföldi tulajdonú, nagy forgalmú láncokat terheli, ami hátrányos megkülönböztetésként értékelhető, és sérti a szolgáltatások és termékek szabad mozgásáról szóló uniós jogszabályt.
Az indítvány hangsúlyozza, hogy a kormányzati célok, például az infláció mérséklése vagy az ellátásbiztonság erősítése önmagukban nem igazolják ezt az eszközt. Emellett a kötelező akciózásnak lehetnek nem kívánt hatásai, például a veszteségek kompenzálása más termékek áremelése révén vagy a piaci ösztönzők torzulása, maga a szabályozás pedig olyan szűkre szabott, amely csak a kiskereskedelmi szinten avatkozik be, miközben a teljes ellátási lánc folyamataihoz nem nyúl. A kötelező készletezés kapcsán pedig a főtanácsnok megjegyzi, hogy nem veszi figyelembe a szezonalitást és a kínálat ingadozásait, viszont költségeket ró az érintettekre.
Mint azt a HVG akkoriban kimutatta, a 2024. július 1-jén kivezetett kötelező akciózásnak semmilyen hatása nem volt az élelmiszerárak visszafogására, bár a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt azzal indokolta, hogy az intézkedés „hatékony és eredményes volt”.
https://hvg.hu/360/20240626_arstop-kotelezo-akciozas-vege-arfigyelo-kiskereskedelem
