Állami hatósággá tették a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát

Az Országgyűlés választások előtti utolsó ülésnapján az ukránellenes határozat, valamint a Trump-féle Béketanácsról és az Ukrajnába szánt pénzszállítmány vizsgálatáról szóló törvény mellett kivételes eljárással – azaz egyetlen nap alatt – törvényt hoztak a képviselők a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) között kötött együttműködési megállapodásból eredő feladatok teljesítéséről is.

A HVG március 5-én részletesen beszámolt az MKIK gazdasági évnyitójáról, amelyen a miniszterelnök is beszédet mondott. Ekkor írták alá a most törvénybe foglalt megállapodást, amelynek célja „a közfeladatok elosztásának optimalizálása az állam és a kamara között” a gazdasági növekedés elősegítése érdekében.

https://hvg.hu/gazdasag/20260305_gazdasagi-evnyito-orban-viktor-nagy-marton-varga-mihaly-mkik-ebx

Ennek jegyében az egyéni vállalkozók nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a gazdasági kamarák veszik át „annak érdekében, hogy a vállalkozókat minél kevesebb adminisztrációs kötelezettség terhelje”. Nő a szerepük a már 12 éve létező, az építőipari szerződések teljesítését és a munka minőségét ellenőrző Teljesítésigazolási Szakértői Szervben, valamint a felnőttoktatásban.

A törvény kimondja: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a területi gazdasági kamarák a rájuk ruházott engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési feladatok ellátása során közigazgatási hatóságként járnak el. Mai jogállásuk szerint köztestületként működő gazdasági érdekképviseletek, de mostantól eszerint jogilag állami hatóságnak is számítanak.

A jogszabály azt is kimondja, hogy „az e törvényben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére meghatározott közfeladatok ellátásának költségvetési fedezetét a központi költségvetés által kell biztosítani”. Az MKIK honlapján, bár az beszámol a törvény keddi megszavazásáról, még ez olvasható:

A kamarai hozzájárulásból finanszírozzák a kamarai közfeladatok ellátását.

Ugyanis az eddigi rend szerint az 5000 forintos kamarai hozzájárulás kötelező minden nem agrár főtevékenységű egyéni és társas vállalkozás számára. Ez nem azonos a tagsággal, amely önkéntes, és további szolgáltatások igénybe vételét teszi lehetővé. A vállalkozók – főleg a kicsik és az úgynevezett kényszervállalkozások – gyakran panaszolják is, hogy nekik semmi hasznuk a kötelező befizetés révén történt nyilvántartásba vételből, mert nincs szükségük az annak fejében kínált ingyenes tanácsadásra gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben, üzleti partnerkeresésre és pályázatfigyelésre. A törvény szövege és indoklása egyáltalán nem szól arról, hogy ha a központi költségvetés fizeti majd a kamarai közfeladatok ellátását, akkor mi lesz a nem kamarai tagok kötelező hozzájárulásával.

Az Országgyűlésben nem volt egyetértés: a 119:16:26 arányú szavazás azt jelentette, hogy kizárólag a kormánypárti képviselők támogatták (és a többnyire velük szavazó német nemzetiségi képviselő), a DK és a Párbeszéd ellenszavazatot adott le, a többi ellenzéki (a Mi Hazánkat is ideértve) és független tartózkodott.

A törvény, ha Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírja, 2027. január 1-jén lép hatályba.