A tanácsadócég úgy véli, 10 milliárd forint felett kezdődnek azok a vagyonok, amiket ma már a közvélemény valódi nagyvagyonnak gondol, az egymilliárdos küszöb viszont több tízezer kkv-t sodorhat veszélybe.
Ha lesz a Tisza-kormány alatt vagyonadó, akkor a belengetett egymilliárd forintos helyett a 10 milliárdos küszöb racionálisabb lehetne – véli a Blochamps Capital vagyonkezelési és privátbanki piaci tanácsadócég.
Az 1 milliárdos küszöb ma már túl alacsony, túl bizonytalan, és túl sok nem szándékolt kárral járhat. Ez a küszöb több tízezer kkv-t sodorhat veszélybe, a 10 milliárdos szint viszont közelebb lenne ahhoz, hogy azt adóztassuk, amit a közvélemény valódi nagy vagyonnak gondol
– mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője..
Évszázados története van a világban a vagyonadónak, itthon Rákositól Gyurcsányon át Bajnaiig többen is bevezették volna. Az Orbán-kormány 2012-ben titokban tervezte a gazdagok különadóját. Kormányra kerülve most a Tisza Párt akar 1%-os adót kivetni az egymilliárd forint feletti vagyonokra, hogy ebből biztosítsa a minimálbér adójának csökkentését.
A küszöb felfelé tolását az inflációra mutatva tartja szükségesnek. 5 év alatt 52 százalék, míg 15 év alatt 100 százalék volt Magyarországon az infláció. 1 milliárd forint mai értéke nagyjából 540–550 millió forintnak felel meg például 2014-es árszinten. Közben a budai ingatlanárak ez idő alatt a korábbi 300–400 ezer forintos négyzetméterárról több helyen 2–2,2 millió forint fölé emelkedtek. Vagyis ma akár két budai lakás és egy kkv-tulajdon is elég lehet az 1 milliárdos küszöb átlépéséhez.
A vagyonok értékének pontos meghatározása bizonytalan. Ráadásul nem mindegy, hogy a javaslat egyéni vagy családi vagyonra vonatkozna, és az sem, hogy egy vállalkozó esetében a cégérték, az üzletrész, a gyártócsarnok, a géppark vagy más termelőeszközök miként számítanának bele a magánvagyonba. Egy 1 milliárdos küszöbnél ez különösen érzékeny kérdés lehet, mert könnyen olyan vállalkozói köröket érhet el, amelyek vagyona döntően működő vállalkozásban áll, nem pedig likvid pénzügyi eszközökben.
Zsidai Viktor szerint lehet egy komoly buktatója a vagyonadónak, így ő mást javasolna helyette.
Egy papíron milliárdos cégérték pedig nagyon sok esetben nem jelent ténylegesen rendelkezésre álló, likvid magánvagyont. Mivel az adót a tényleges nyereségtől függetlenül kell megfizetni, a likviditási nehézségekkel küzdő tulajdonosok kénytelenek lehetnek tőkét kivonni a vállalatból személyes vagyonadójuk fedezésére.
A vagyonos adófizetők adóoptimalizálás céljából hajlamosak részben vagy egészben külföldre helyezni a vagyonukat, hogy ott realizálják tőkéjük hozamát, mivel a valóban nagy vagyonok gyorsabban tudnak országok, eszközosztályok és struktúrák között mozogni. Az alacsonyabb küszöb ezzel szemben inkább azokat a vállalkozókat és ingatlantulajdonosokat éri el, akiknek a vagyona helyhez kötött, könnyen azonosítható és nehezebben mozgatható. Ez nem a szupergazdagokat fogja elsőként megfogni, hanem a hazai, „lábon maradó” vagyont – véli a szakértő.
A vagyonadó körüli vita mindig ugyanazt a kérdést teszi fel: legyen vagy ne legyen. Pedig nem ez a kérdés. Hanem az, hogy mit kezdünk a pénzzel – akár lesz vagyonadó, akár nem. Egy olyan javaslat körvonalai, amely nem adót akar, hanem rendszert: célzott forrást, mérhető hatást és olyan befektetőt, aki maga dönti el, hová megy a pénze.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
