Tetszett a cikk?

Hat napig a kortárs művészet játszotta a főszerepet a berlini vásártelepen, a Messegeländén. Immár tizenegyedik éve szeptember utolsó és október első napjaiban galeristák és művészek, gyűjtök, kurátorok, lap- és könyvkiadók, egyszerű műkedvelők veszik birtokba a hatalmas csarnokokat, hogy új trendekről tájékozódjanak, művek, tapasztalatok és alkotói impulzusok cseréljenek gazdát.

Anselm Reyle: Installáció, 2006
Idén főleg szobrok
© Műértő
Minden eddiginél „fiatalabb és nemzetközibb” volt, és a korábbiaknál nagyobb érdeklődés - 40 000 látogató - mellett pozitív mérleggel zárt az idei Art Forum. Soha ennyi jelentkező: 450 igény 120 kiállítóhelyre, akik közül 22 országból 121 galéria, 1600 művész kapta meg a részvételi lehetőséget. A vásár összbevétele pár százalékkal haladta meg a tavalyit. A résztvevők fele jelezte, hogy a várthoz képest harmatos mérleggel zárt. Látványos összeget ebben az évben sem fizettek ki egyetlen alkotásért. Jörg Immendorff 1981-es munkája kelt el 150 ezer euróért. Utoljára négy évvel ezelőtt regisztráltak hét számjegyű eladást.

A Forum nagy tekintélyű résztvevője, Gerd Harry Lybke (Eigen+Art) kínálatában ezúttal főleg szobrok szerepeltek: 600 és 28 ezer euró között teljes készletén túladott. Lybke évek óta hajtogatja, hogy a szobor lesz a következő trend. Mi több, ez állt az Art Forum hírlevelében is. A New York-i Goff+Rosenthal ennek ellenére grafikákkal ütött nyélbe remek üzletet. Első vásárbevételük elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy fiókgalériát nyissanak Berlinben. Ropac (Salzburg/Párizs) az osztrák Gerwald Rockenschaub nagyinstallációját adta el egy német múzeumnak, Springer Winkler (Berlin) Sigmar Polke és Gerhard Richter műveire kötött kiváló üzletet.

Minden évben ismert kurátorok fordulnak meg a tehetségbörzén, hogy múzeumaiknak, galériáiknak beszerezzék a jövő sztárjait. Idén - többek között - Shamin M. Momin jött el a New York-i Whitney Múzeumból, Nicolas Schafhausen a rotterdami Witte de Withből, Fumio Nanjo a tokiói Mori Artból, Udo Kittelmann a frankfurti MMK-ból, Kitty Scott a londoni Serpentine Galleryből és Gijs van Tuyl az amszterdami Stedelijk Museumból.

A Forum mérsékelt árszínvonalon kínálja fiatal, ismeretlen tehetségek dömpingjét. Sokakat épp ez vonz ide évről évre. A 1996-ban alapított vásárhoz tudatosan választották a „newcomer” profilt, mert ez felel meg a multikulturális világváros mindig újat felszínre dobó sokféleségének. Mára szinte kizárólag XXI. századi fiatal művészek töltik be a Funkturm több ezer négyzetméterét, és sehol sincsenek lábat földbe gyökereztető remekművek, klasszikus „nagy nevek” - legfeljebb a pult alatt vagy hátul a raktárban. Tavaly a festészet volt a favorit, és az maradt idén is, de ahogy utaltunk rá, a trend a jövőben a szobroknak, plasztikai munkáknak kedvez. A tehetős réteg, amelyiknek fontos, hogy lépést tartson a divattal, napjainkban szobrot vásárol.

Már évek óta nincs meghatározó stiláris tendencia, inkább párhuzamok, egyezések, művészettörténeti utalások, idézetek dominálnak. Napjaink zenei irányzataihoz hasonló fogalomhalmaz - nehezen kibogozható tartalmakkal. Idén, vélhetően a külön kiállítás témája (Big City Lab, kurátor: Friderike Nymphius) miatt feltűnően megsokasodtak a neonmunkák, a színes vagy monokróm neonfeliratoktól az elvont monumentális térplasztikáig, valamint a városképek közelről és madártávlatból. A tavaly dübörgő erotika idén visszavonult.

A gyűjtői kör külön program keretében látogatott a vásárra. Itt járt Friedrich Christian Flick Zürichből, Sudann és Michael Hort New Yorkból, Sarni és Anette Bollag-Rothschild Küsnachtból, Bernardo és Carolina Attolico Milánóból, Andrew Cameron Ausztráliából - és még sokan mások, közel száz meghívott.

A vásár hat napja alatt a meghívott szakemberekkel folytatott beszélgetések során az előadóterem főleg a nemzetközi művészeti piac kapcsolatrendszerét és az esztétikai pozíciókat tárgyaló viták, valamint három díjátadás - a legjobb freestyle stand (Ronmandos Rotterdam), a legjobb prezentáció (Kicken, Berlin), valamint a Christian Karl Schmidt-díj - alkalmával telt meg. Máris kitűzték a következő Art Forum időpontját: 2007. szeptember 29-október 3. A különkiállításra (kurátora Ami Barak) a képzőművészet és dizájn metszéspontjának témájában lehet pályázni.

Varga Marina

A cikk a Műértő című lap novemberi számában olvasható.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Műértő

Az elsikkasztott narratíva

Az őr arról tájékoztat, hogy a HM külön engedélye nélkül nem engedhetnek be senkit, és nem adhatnak ki semmilyen információt. Felvilágosítást az építésvezetők adhatnának. Kisvártatva előkerülnek, s az egyikük felajánlja, hogy sisak felvétele ellenében körbevezet, de hangsúlyozza, hogy sajnos semmilyen információt sem áll módjában kiadni. - A Műértő kritikusa az épülő, új '56-os emlékművet próbálta megtekinteni.

Kult

A hely tudja, hogy mi akar lenni

Ugyanabban az évben, amikor az első építészeti biennálét megrendezték Velencében, 1980-ban jelent meg Christian Norberg-Schulz építészetteoretikus Genius Loci című könyve. A genius loci, magyarul a hely szelleme, a városban összegyűjtött jelentés, a térben megjelenő élet. Az erős helyeknek határozott és jól érzékelhető atmoszférájuk van, ahogyan a szerző fogalmaz: „a hely tudja, hogy mi akar lenni”.

Műértő

Őrület a bázeli művészeti vásáron

Minden olyan volt, mint a múlt évben, csak még jobb! Így lehetne - elismeréssel és némi cinizmussal - jellemezni az idei bázeli vásárt. De lehet egyáltalán még jobb a világ legfontosabb és legsikeresebb művészeti vására, amelynek vezető szerepét - dacára a konkurencia minden erőfeszítése és utánzási kísérletének (lásd például a párizsi FIAC vagy az Art Cologne „modernizálását”) - senki sem fenyegeti?

Műértő

Stájer Ősz: Kortárs látogatók

Progresszív és radikális jellegűvé formálta az idei fesztivált az igazgató, Veronica Kaup-Hasler. Mint mondja, a Stájer Ősz „nem népszerű kultúrshow”, hanem a „kurrens, naprakész művészet nemzetközi platformja”; olyan művészeté, amelyet „nem mindig könnyű megérteni”. Ezzel szakít a nagyszabású, mindenekelőtt a populáris, közérthető, tömegeket vonzó és mozgató programok fogyasztását kínáló regionális fesztiválok gyakorlatával.

Kult

Jó időben, jó helyen: művészeti vásár Londonban

A londoni Regent’s Parkban felállított, Jamie Fobert tervezte sátor októberben néhány napra a kortárs művészet központjává válik. A Frieze fennállásának rövid négy éve alatt újradefiniálta a művészeti vásár fogalmát.

Műértő

Bontott téglák Bábel tornyából

Mit gondoljon az ember, ha ötezer téglát pillant meg a Kiscelli Múzeum padlóján? Még azt is lehet tudni, hogy kereskedelmi céllal készült téglák ezek, ugyanazok, amikből mindenfelé falakat húznak fel. Nem a műalkotás számára előállított kerámiaidomok, de még csak nem is spéci falazóblokkok, hanem tömör, durván megmunkált téglák, csíkos az oldaluk a présgép nyílásától, és látszik, hol vágta el a kipréselt agyagot a hidraulikus kés.