szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem derült fény minden fontos részletre a MODEM csütörtöki sajtótájékoztatóján, épp a legfontosabbat, a 2007-es kiállítási program részleteit nem tudhatták meg az érdeklődők. Debrecen új, modern művészeti kiállítóhelye ma mutatta be új munkatársait és a hivatalába lépő művészeti vezetőt.

A MODEM Debrecenben.
Rákerülni a térképre
© MODEM, Sulyok Miklós
A kérdés kérdés maradt: hogyan alakul a MODEM (Modern Debreceni Művészeti Galéria) arculata, mit tesz hozzá, milyen tendenmciákat rajzol ki a 2007-es év kiállítási programja? Megtudhattuk viszont, kik viszik az intézmény művészeti programját. Az új művészeti vezető Pinczehelyi Sándor, mellette két kurátor dolgozik majd: a pályáját 1981-ben a Magyar Nemzeti Galériában kezdett Nagy T. Katalin és a Miskolcról érkezett Szoboszlai Lilla. Előbbi feledata kizárólag a MODEM-nél letétbe helyezett Antal-Lusztig gyűjtemény gondozása, feldolgozása, katalogizálása lesz (ez három éves projekt), illetve a belőle válogatott anyag folyamatos bemutatása. Utóbbi, a kortárs művészeti színtérről érkező kurátoré pedig új kiállítások szervezése.

A művészeti vezető személye azért volt kérdéses, mert a MODEM nem hosszabbította meg a nyitó kiállítást rendező Bencsik Barnabás 2006. december 31-én lejáró mandátumát. Pályázatot írtak ki a posztra, ezen lett befutó a képzőművészként és galériavezetőként is ismert Pinczehelyi Sándor (1946). A pécsi művészeti ember 1969-től vesz részt a magyar muzeológiai életben, a pécsi múzeumok nagy korszakát, több intézmény-, és gyűjteményalapítást csinálva végig Baranyában 1977-ig. Onnantól a nevéhez fűződik a modern művészet egyik fontos kiállítóhelyének, a Pécsi Galériának a művészeti vezetése. Innen, mint mondta a teljes pénztelenség miatt távozott 1999-ben, a tanításnak és a művészeti tevékenységnek szentelve idejét. Művészként  a legnagyobb sikere egyébként a Velencei Biennale magyar pavilonjában való megjelenés 1988-ban. A neovantgarde generációval induló Pinczehelyinek a jelenlegi helyzetben az idei MODEM-év levezénylése marad, mint fő feladat, ugyanis előkészített kiállítások, aláírásra váró szerződések maradtak már csak jószerivel.

A Kis Varsó 'Tulajdonság' című műve.
Mi a kortárs-modern arány?
© MODEM, Sulyok Miklós
A hvg.hu úgy tudja, éppen ez, azaz a kiállítási program jelentette az alapvető eltérést Bencsik, az előző vezető és a MODEM főigazgatója, Gulyás Gábor elgondolásai között. Ahogy azt a hazai kortárs művészeti közeg is megjósolta, Bencsik radikálisabb, a legfrissebb és legprogresszívebb művészetre koncentráló, a román-ukrán közelségre tekintő, regionális koncepcióban gondolkodott. A főigazgató pedig – ahogy a hvg.hu kérdésére fogalmazott – inkább 65-35 százalékosnak gondolja a tradicionálisabb (modern) és a progresszívabb (kortárs) művészet arányát. Tény, Debrecenben nem lehet nem figyelembe venni a város közegét, s itt a MODEM-nek igen komoly edukatív funkciója is lenne, azaz be kell hozni a nézőket a kiállításokra, szoktatva a szemeket a modern és kortárs művészethez. Igaz azonban az is, hogy épp a fiatal generációt lehet behozni egy új intézménybe a fiatal (a velük kortárs) művészgeneráció alkotóival. S nem utolsó sorban: a magyar közelmúltban volt már példa arra, hogy nem budapesti kiállítóhelyek országos, centrális szerepet töltöttek be: Székesfehérvár, a maga nagy korszakában, a hatvanas évek végétől, de főként hetvenes-nyolcvanas években, illetve a Dunaújváros és a Kortárs Művészeti Intézet (ICA) a kilencvenes évek végén éppen olyan zarándokhellyé vált, mint a színházművészetben Kaposvár.

Nagyon fontos, hogy Magyarországon létrejöjjenek a fővároson kívül is új alapítású, nagy kulturális intézmények, centrumok. Debrecenben Pinczehelyi Sándorra és a Miskolcról érkezett Szoboszlai Lillára vár most főként a kultuszteremtés feladata (hogy azt érezze a művészeti közeg: Debrecenbe kéne menni…), hiszen Nagy T. Katalin munkáját a gyűjtemény határozza meg. Mindkettejüknek nagy tapasztalata van a Budapesten kívüli galériák szervezésében. Szoboszlai Lilla a Miskolci Galéria vezetője volt, 13 évet tevékenykedve kurátorként. Ő családjával együtt áttelepült most Debrecenbe, mert mint mondta, akkora kihívásnak érzi a MODEM-beli munkát, amiért egy radikális váltást is érdemes vállalni. Pinczehelyi alig félreérthetően jelezte, nagyra értékeli a város erőfeszítéseit, hiszen, mint mondta, Pécs ugyan Európa Kulturális Fővárosa lesz 2010-ben, de csak akkora új kiállítóteret épít, amekkora a háromszintes MODEM egy szintje.

A főigazgató elmondta, a három szint tematikailag különválik márciustól, az Antal-Lusztig gyűjteményből - az ország jelenlegi legnagyobb magángyűjteményéből - egy szinten, váltakozó anyag látható majd. A többi termekben időszaki kiállítások lesznek. Minden évben lesz egy nagy életmű-kiállítás - ez 2007-ben Bukta Imréé -, valamint  egy nagy látogatószámot vonzó, népszerű tárlat, esetenként „határterületekről“, amilyen a design, vagy a fotó. A fotó amúgy is szerephez jut az új – hadd tegyük hozzá: még egyelőre rejtélyes – koncepcióban, ugyanis, mint megtudtuk, az első nagy kiállítás egy Párizsból érkező André Kertész sorozat. Az igazgató elmondása szerint azok a munkák, amelyekkel világhírűvé vált a magyar származású művész. A hvg.hu kérdésére, hogy a jelenlegi, nagy közönségsikerre kacsintó, „húzónevekre“ alapozó, hatalmas költségvetésű budapesti kiállítási trendet (elsősorban a Szépművészeti Múzeum által diktált tempót) követni akarja-e, illetve erre kényszerül-e a MODEM, Gulyás határozott nemmel felelt. Sem követni nem akarják, sem a város nem támaszt efféle elvárásokat. (Csak halkan tesszük hozzá, hogy egy vadonatúj intézménynek nem is igen volna esélye a művészettörténet kultikus, nagy neveit bemutatni, mert sem múltja, sem gyűjteménye nincs egyelőre - tehát felesleges is volna beígérni ilyesmit.) Épp ezért ne számítson a közönség hangzatos című megatárlatokra, hanem – ha már a népszerűség a cél – inkább izgalmasabb tematikai felvetésekre. Ez mindenesetre nem hangzik rosszul. Ám, hogy pontosan milyen lesz az idei kiállítási naptár, azt nem tudtuk meg. Mint elhangzott, azért, mert február 16-án fogadja csak el a városi közgyűlés a MODEM üzleti tervét, s addig nem akarnak részletekről beszélni, amíg a terv és a pénz nem kap egyértelmű zöld utat. Mint a jelen levő kulturális alpolgármester, a fideszes Halász János azonban jelezte, a tervet el fogja fogadni a város. Addig viszont kérdés, milyen programmal gondolja megvalósítani a MODEM a Pinczehelyi Sándor által megfogalmazott fő célt: elhelyezni az intézményt a régió, az ország, majd Európa térképén.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!