Kulcsszavak
Megmondóember – Nagy bejelentéseket ígért tusnádfürdői fellépése előtt Orbán Viktor. Ezekből sok nem lett, de elindította a digitális polgári köröket. Magyar Péter üzent Orbánnak: azzal lehetne Magyarországot újra naggyá tenni, ha nem lopnák szét.
Lenulláz – Teljesen átalakítaná a pártfinanszírozási rendszert Magyar Péter. Azt mondta, ha a Tisza tud nulla forint állami támogatással működni, akkor ezt a többi párt is megtehetné. Nem zárta ki azt sem, hogy a pártok is kaphatnának 1 százalékos felajánlásokat az adófizetőktől.
Popszakma – Majka és a Kneecap botrányától volt hangos a héten a közélet. Majka egy múlt heti koncertjén Bindzsisztánról szóló száma a Csurran, cseppen végén egy mikrofonnal „fejbe lőtték”, ezután támadt rá a kormánypropaganda. A NER-közeli One felmondta együttműködését a zenésszel. A palesztin- és Hamász-párti fellépéseiről hírhedt Kneecap északír rapbanda szigetes fellépése elleni tiltakozások ellenére a szervezők nem mondták le az együttes koncertjét, viszont a kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kitiltotta a zenészeket Magyarországról.
Kármentés – Hatalmas felzúdulást keltett Ukrajnában és a világban, hogy az ukrán elnök egy törvénnyel megszüntette volna a korrupció ellen létrehozott állami intézmények függetlenségét. Azóta Zelenszkij új törvényt ígért, és azt, hogy megmarad az érintett szervezetek függetlensége.
Szócsőtörés – Fontos kampányelőnyt bukhat a Fidesz: októbertől nem lehetnek politikai hirdetések a Facebookon az EU-ban. A magyar kormánypárt a tavalyi választás előtt és után is milliárdokat költött hirdetésekre ezen a közösségi oldalon, sokszorosát annak, amit politikai ellenfelei.
Lenulláz – Teljesen átalakítaná a pártfinanszírozási rendszert Magyar Péter. Azt mondta, ha a Tisza tud nulla forint állami támogatással működni, akkor ezt a többi párt is megtehetné. Nem zárta ki azt sem, hogy a pártok is kaphatnának 1 százalékos felajánlásokat az adófizetőktől.
Popszakma – Majka és a Kneecap botrányától volt hangos a héten a közélet. Majka egy múlt heti koncertjén Bindzsisztánról szóló száma a Csurran, cseppen végén egy mikrofonnal „fejbe lőtték”, ezután támadt rá a kormánypropaganda. A NER-közeli One felmondta együttműködését a zenésszel. A palesztin- és Hamász-párti fellépéseiről hírhedt Kneecap északír rapbanda szigetes fellépése elleni tiltakozások ellenére a szervezők nem mondták le az együttes koncertjét, viszont a kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kitiltotta a zenészeket Magyarországról.
Kármentés – Hatalmas felzúdulást keltett Ukrajnában és a világban, hogy az ukrán elnök egy törvénnyel megszüntette volna a korrupció ellen létrehozott állami intézmények függetlenségét. Azóta Zelenszkij új törvényt ígért, és azt, hogy megmarad az érintett szervezetek függetlensége.
Szócsőtörés – Fontos kampányelőnyt bukhat a Fidesz: októbertől nem lehetnek politikai hirdetések a Facebookon az EU-ban. A magyar kormánypárt a tavalyi választás előtt és után is milliárdokat költött hirdetésekre ezen a közösségi oldalon, sokszorosát annak, amit politikai ellenfelei.
Egyik valóságból a másikba egy szempillantás alatt. Mármint ez lenne a feladat, de nem csak épp most, hanem úgy általában is, napok, hetek, hónapok óta. Ebben élünk, és ez nem panasz, inkább csak afféle tényközlés. Szórakoztató olykor, máskor idegesítő, megint máskor egyenesen szédítő, egyensúlyvesztős tapasztalat.
Most például, mikor ezeket a sorokat rovom, jobban mondva pötyögöm, pattogtatom, kopácsolom (mert mi is az a rovás? fogalmam sincs), éppen csak hazaértünk a hétvégi kempingezésről az óceánpartról. Az idő nagy részét egy Goza nevű faluban töltöttük a Shima félsziget délnyugati csücskében, a nyílt Csendes-óceán és a festői Ago-öböl határán. Aztán utolsó napi programként, hazafelé, még megálltunk egy napra Ise városában, ami tulajdonképpen Japán legszentebb helye, legalábbis a sintó vallás szempontjából, az itteni nagyszentély – illetve nagyszentélyek, mert kettő van belőlük – az ország spirituális központja, Amateraszu Ómikami napistenasszony szellemének lakhelye, szent tükrének ereklyetartója, ami úgy zarándokhely, hogy hétköznapi ember a közelébe sem mehet a négy jelképes fakerítéssel körbevett szentélynek (megint csak: szentélyeknek). Kizárólag a császár és a főpapok léphetnek be oda. És ami még érdekesebb, mindkét szentélyt, a külsőt és a belsőt is (Gekú és Naikú), illetve az utóbbihoz vezető nagy fahidat is húszévente lebontják és újraépítik hagyományos technikával. Aztán a napistent és a hozzá kapcsolódó többi szellemet átköltöztetik az új épületekbe. Ez a sikinen szengú, nagyjából ezer éve csinálják, de nyugati ember először az 1950-es években vehetett részt a szertartáson. Nem tudom, de felteszem, ehhez a nem sokkal előbb ledobott két atombombának is volt némi köze.
Hát szóval innen kellene, a kiadós túrától egyébként is erősen lenullázva átbillenni az otthoni vasárnap kora délutánba, ahol is éppen az a téma pörög, hogy az adott (nekünk adatott) megmondóember mit mond meg éppen. Ez minden évben ugyanígy megy, vannak ilyen kiheverhetetlen témák, aszály, hőség, balatoni vonatok késése, szilveszteri pedárdázás hatása a kutyákra, száraz november, meg ki tudja még mi. Évről-évre szó szerint ugyanazokat a cikkeket meg lehet írni róluk.
