Nincs elég raktár, kiállítóterem, foglalkoztató, közönségforgalmi tér – évtizedek óta köztudott, hogy az Iparművészeti Múzeum nem felel meg a mai múzeumi követelményeknek. A műemlék épület állapota miatt pedig már a rendszerváltás idején aggódtak a szakemberek, és a helyzet időközben csak tovább romlott.

Hosszas lobbizás után, végül 2011-ben döntött úgy a kormány, hogy pályázatot ír ki a rekonstrukció megtervezésére. A nyertes elképzelés egy új, kortárs stílusú szárnnyal is megtoldotta a múzeumot. A munka azonban el sem kezdődött, és a felújításról szóló kormányhatározat is csak három év múlva született meg, pénzt pedig 2016-ra kerítettek rá, de akkor is azzal a feltétellel, hogy az eredetihez hasonló stílusban készül el az új szárny.

Aztán ismét csend lett. A megítélt 25 milliárd forintból az első 10 milliárd az idei költségvetésben jelent meg, de hamarosan elvonták. A múzeumban a csomagolással és a költözéssel vannak elfoglalva. Eddig jóformán csak a szállítmányozásra és a raktározásra szóló közbeszerzés zárult le. De az sem ment simán: a Museum Complex (MC) nevű cégre szabott  tendert megtámadta a konkurens, ám hiába, az új, 1,38 milliárd forintra kiírt pályázaton  ismét ugyanaz, a Liget-projekt által is favorizált cég futott be győztesként. Az már bizonyos, hogy nem teljesülnek Cselovszki Zoltán múzeumigazgató reményei, hogy 2020-ban visszaköltözhetnek az Üllői úti épületbe.

Miközben az Orbán-kormány hét év alatt csak a múzeum bezárásáig jutott el, a századfordulón ennyi idő alatt felépítették a remekművet. A nemzetközi viszonylatban is egyedülálló, szecessziós épület történetéről az e heti HVG-ben olvashatunk hosszabb áttekintést.