Az éveken át száműzött rendező új filmjének a trailere előre jelezte, hogy A ház, amit Jack épített (The House That Jack Built)  nem egy könnyű, gondűző alkotás. Konkrétan egy sorozatgyilkosról szól, és ennek megfelelően tele van gyomorforgató jelenetekkel, szadista erőszakkal és brutalitással.

A cannes-i bemutatón ezt sok néző tényleg a gyomrában érezte. A filmet eleve versenyen kívül mutatták be, annyira ellentmondásos témát dolgozott fel. De bármennyire is erős tartalmat vártak a nézők, sokan nem voltak felkészülve arra, amit kaptak. Helyszíni tudósítások szerint több mint százan hagyták el a vetítést még a film vége előtt, mert annyira undorítónak tartották. Volt olyan újságíró, aki szerint ez egy gonosz film, amelyet el sem kellett volna készíteni.

Egy másik újságíró szerint az, hogy gyerekeket lőnek le és gyilkolnak meg se nem művészet, se nem szórakoztatás. „Megcsonkítja Riley Keough-t, gyerekeket csonkít meg… és mi ott ülünk elegáns ruhában, és azt várják, hogy ezt nézzük?” – tette fel a költő kérdést az egyik néző.

Lars von Trier ezzel a filmmel tért vissza idén Cannes-ba, ahol 2011 óta persona non gratának számít, miután a Melankólia sajtótájékoztatóján azt találta mondani, hogy bele tudja élni magát Hitler helyzetébe. A fesztiválszervezők múlt hónapban döntöttek úgy, hogy feloldják a tiltást, utalva arra, hogy az így is aránytalan büntetés volt, és épp elég ideig tartott. A döntést nem fogadta egyértelmű lelkesedés, miután nemrég az énekes Björk azzal vádolta meg a rendezőt, hogy a Táncos a sötétben forgatásán szexuálisan zaklatta. Von Trier tagadta a vádakat.

Az idei Cannes-i Filmfesztiválon történtekről itt olvashat bővebben.