Augusztus 11. és 15. között rendezik meg a Szigetet jövőre – derül ki a fesztivál YouTube-csatornáján hétfőn posztolt aftermovie-ból (a tizenegy perces videó végén). A jegyértékesítés ezen a héten kezdődik, a bérletes előregisztrációt pedig már megnyitották.
Korábban mi is részletesen beszámoltunk a Sziget jövőjéről szóló vitáról. Egy ideig bizonytalan volt, hogy lesz-e fesztivál, miután a Fővárosi Közgyűlésben nem tudtak megegyezni róla. Magyar Péter az utolsó elbukott szavazás után találkozót kezdeményezett Gerendai Károllyal, a Sziget alapítójával (aki korábban már kiszállt a projektből), és két pontban megállapodtak a közgyűlés elé kerülő javaslat módosításában: a fesztivál az első két évre kedvezményt kap a területhasználati díjból a fővárostól, ezt három egyenlő részletben, 2028-ban, 2029-ben és 2030-ban fizetik majd vissza, valamint minden magyar diák megkapja a diákkedvezményt, nemcsak a budapestiek.
Az idevezető történéseket ebben a cikkünkben foglaltuk össze:
Gerendai Károly egy friss interjúban arról beszélt: Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta neki, hogy megkezdhetik a fesztivál szervezését és a jegyértékesítést, mert az már csak jogtechnikai kérdés, hogy megszülessenek az ezzel kapcsolatos döntések. Hozzátette: a Sziget megmaradásához komoly anyagi és szakmai kockázatokat kell vállalnia, és „egy csomó olyan nyűgöt is a nyakamba kell venni, ami már a hátam közepére sem hiányzott. Teljesen jól megvoltam enélkül is. Nyakamba szakadt ez a probléma, de úgy gondoltam, ez nemcsak nekem fontos, hanem Budapestnek, Magyarországnak, a helyi vállalkozóknak és a Szigetre járóknak is, és majd megpróbálunk mindannyian beleállni. (…) Álmomban sem gondoltam, hogy a fővárosi döntéshozókkal is küzdeni kell majd érte, hiszen a városnak és az országnak annyi módon szolgálja az érdekét, hogy azt felsorolni is nehéz”.
Korábban a GKI Gazdaságkutató arra jutott: harmincmilliárd forintnál is nagyobb veszteséget okozna a nemzetgazdaság számára, ha elmaradna jövőre a fesztivál. Ráadásul ez csak a közvetlen pénzügyi veszteség lett volna, ami a kieső turisztikai és vendéglátóipari forgalomból, valamint az elmaradó állami adóbevételekből állt volna össze.
A fesztivál évente több mint 3000 embernek ad munkát, beleértve a Sziget Zrt. mintegy 37 fős állandó stábját, valamint a rendezvény idejére felvett több ezer ideiglenes munkavállalót, alvállalkozót és önkéntest. Ez a foglalkoztatási hatás kiterjed a teljes beszállítói láncra, a színpadtechnikától a biztonsági szolgálatokon át a takarítószemélyzetig, és érzékenyen érintené a rendezvényszervező iparág gerincét adó kis- és középvállalkozásokat (kkv) és a „gig economy” szereplőit.
