2026. július 16-án meghalt Ludassy Mária professzor, a francia felvilágosodás korát kutató legnagyobb hatású magyar filozófus, Széchenyi-díjas tudós, az ELTE BTK tanára, az MTA doktora – közölte az Atlantisz Könyvkiadó.
Fantasztikus humorú tanár, kolléga, barát, nagyszerű könyvek szerzője, fordítója, nemzedékek számára a gondolkodás szabadságának megszemélyesítője
– emlékezett meg róla kiadója Facebook-bejegyzésben.
Ludassy 1944-ben született Budapesten, 1967-ben diplomázott az ELTE BTK filozófia szakán. 1968-ban tiltakozását fejezte ki Csehszlovákia megszállása és a Charta 77 gondolkodóinak bebörtönzése ellen, valamint felszólalt a Márkus Györggyel, Kis Jánossal, Bence Györggyel, Vajda Mihállyal, Heller Ágnessel és Márkus Máriával szembeni retorziók ellen is, emiatt eltávolították az egyetemről, és egy ideig nem taníthatott az ELTE-n.
Doktori címet 1972-ben szerzett A francia felvilágosodás filozófiai vitáitól a francia forradalom ideológiai küzdelmeiig című disszertációjával. 1990-től volt az ELTE BTK Filozófia Tanszékének professzora, 17–18. századi filozófiatörténetet, klasszikus morál- és politikai filozófiát tanított itt, „szinte az utolsó percig” – írja az Atlantisz. A kiadó szerint Ludassy nagyon örült az országban bekövetkezett fordulatnak,
csak azt sajnálta, hogy nem lehetett a tereken ünneplők között.
Könyvei, továbbá itthoni és külföldi előadásai a hetvenes évektől kezdve megkerülhetetlennek számítanak a felvilágosodás témakörében. Olyan nagy hatású művek fűződnek a nevéhez, mint a Valóra váltjuk a filozófia ígéreteit… (1972), Az ész államáig és tovább (XVIII. századi francia utópiák; 1979), a Moralisták és terroristák (1987), a Téveszméink eredete (1991), a Fehér jakobinizmus (1999) vagy a Szavak és kardok (2004). Fordítóként többek között Thomas Hobbes, David Hume, Jean-Jacques Rousseau, Robespierre és Voltaire gondolatait ültette át magyar nyelvre. Utolsó kötete, Az állam és a szellem szuverenitása alig egy hónapja, a 97. Ünnepi Könyvhétre jelent meg.
A Bibó István-díj, a Széchenyi-díj, a Lukács György-díj, a Hazám-díj, a Tengelyi László-díj mellett Ferencváros díszpolgári címét is megkapta.
Ha Delacroix nem a szabadság utcai, hanem szellemi harcait festette volna meg, az ő alakja magasodna a barikádok fölé
– búcsúzott tőle az Atlantisz Könyvkiadó.
https://hvg.hu/velemeny/20160310_Ludassy_Maria_Kritika_kontra_kaszarnya
