Tetszett a cikk?

Online zsűrizték, de szabadtéren mutatják be az idei, 39. Magyar Sajtófotó Pályázat legjobb alkotásait. Most megismerhetjük ezeket.

A járvány az életünk minden területére befolyással van, és ez tükröződik abban is, ahogy a fotósok látták az elmúlt évet. A koronavírus így jelentős figyelmet követelt magának a 39. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijétől is, nem véletlen, hogy a Hír/Esemény kategóriában díjazott alkotások is mind ezt a témát dolgozták fel.

Mint ahogy az sem véletlen, hogy a független lapok munkatársai nem tudták bemutatni azt, mi folyik a kórházak Covid-osztályain: őket egész egyszerűen nem engedték be oda.

A Hír kategória első helyezettje, Hegedűs Róbert (Magyar Hírlap) Segítő kéz című felvételéért megkapta az Escher Károly-díjat is a Magyarországon készült legjobb hírképért.

A járvány hegemóniáját a Képriport kategóriában tudta csak megtörni a Színház- és Filmművészeti Egyetem polgárságának a tiltakozó akciója.

A HVG munkatársa, Fazekas István Művészet kategóriában nyert harmadik díjat a Vastaps című képével.

Idén a tavalyinál többen pályáztak, több, mint ezer képpel növekedett a beadott képek száma: 296 fotográfus 2515 pályaművel, összesen 7237 képpel nevezett. A pályázat anyagából nyíló 39. Magyar Sajtófotó Kiállítást idén szabadtéren rendezik meg. A kiállítás helyszínét és pontos időpontját később közlik.


Hír, eseményfotó 1. díj

Segítő kéz: Koronavírussal fertőzött beteget látnak el a Dél-pesti Centrumkórház, Szent László Kórház infektológia intenzív osztályán. Budapest, 2020.05.20.
©

Képriport 1. díj

Idős vásárló Budapesten, a Fővám téri piacon, 2020. március 28-án
©
Védőruhát viselő mentők koronavírussal fertőzött beteget látnak el otthonában 2020. november 25-én
©

Mindennapi élet (sorozat)  3. díj

Újszentiván szélén, egyszobás lakásban lakott Viktória fiával, Antallal. Egyszer jött egy telefon, a férfinak a deszki tüdőszanatóriumba kellett mennie. 2019-ben, három hét alatt ment el, tüdőrákja volt. Régen Viktória is dohányzott, amióta a fia meghalt, újra szívja. Huszonöt éves volt, amikor rászokott orvosa tanácsára. Szülés után hormonzavar miatt több mint nyolcvan kilóra hízott. Másfél év alatt nyerte vissza testsúlyát. Aztán leszokott, évekig nem szívta…
©

Emberábrázolás, portré (egyedi) 1. díj

Kiáltás: A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2020. szeptember 1-jével az államtól átkerült egy alapítvány tulajdonába. A diákok szerint azzal, hogy minden fontos kérdésben az alapítvány kuratóriuma dönt az egyetem szenátusával szemben, súlyosan sérült az SZFE függetlensége. Tiltakozásképpen szeptember 1-jével elfoglalták az egyetem épületét, ahova csak az egyetem polgárait engedték be, a várható új vezetőség tagjait nem. 70 nappal később, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett korlátozások miatt, el kellett hagyniuk az épületet, de a demonstrációval továbbra sem hagytak fel. A fotón Podlovics Laura, bábszínészhallgató, az SZFE HÖK tagja látható, az egyetemfoglalás 23. napján.
©

Emberábrázolás portré (sorozat) 1. díj

Barnabás 22 éves. Gyakran magányos. Tanulmányi eredményei tizenkét éves korában visszaestek. Ideje jelentős részét alvással töltötte. Mint később kiderült, társai bántalmazták, kiközösítették. Egyre többet szorongott, és került minden társaságot. 16 évesen agydaganatot diagnosztizáltak nála. A műtétet követően 25 sugárkezelést kapott. A kezelés leggyakoribb mellékhatása a fáradékonyság és az étvágyvesztés, hosszú távú következményei beláthatatlanok.
Az operációt és a kezeléseket követően még nehezebben illeszkedett vissza a környezetébe. Barátokat és megfelelő elfoglaltságot sem talált. A műtétet követő harmadik évben súlyos depresszióba esett, és többször felmerült benne az öngyilkosság gondolata. Élete 2019-ben, hosszú évek után, új értelmet nyert. Számítógépes programozást tanul, és egyre jobban érzi magát közösségben. De magánya csak lassan, nehezen oldódik. Barnabás a fiam.
©

Művészet (egyedi)  3. díj

Vastaps Varvara Nyepomnyascsaja, a világhírű moszkvai születésű zongorista meghajol a Liszt Ferenc Zeneakadémia Nagytermében rendezett koncertjét követően. A koncertet, a koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozásoknak miatt, közönség nélkül rendezték. Budapest, 2020.11.13.
©

Művészet (sorozat) 2. díj

A zene házhoz megy! címmel indított egyedülálló koncertsorozatot Győrben a Győri Filharmonikus Zenekar. A zenekar művészei lakótelepi környezetben szórakoztatták az első Covid-19 hullámban bevezetett kijárási korlátozások miatt az otthonukban rekedt embereket. Rákász Gergely orgonistát is felkérték arra, hogy egy teherautó platóján, orgonamuzsikával szórakoztassa a hallgatóságot. A fellépés keretében két sűrűn lakott helyen játszott Győr Marcalváros városrészében.
©
©

Sport (egyedi) 1. díj

Szabadrúgás: Sigér Dávid, a Ferencváros játékosa, fekszik a földön szabadrúgás alatt, a Juventus elleni Bajnokok Ligája mérkőzésen, a Puskás Arénában, 2020. november 4-én.
©

Sport (sorozat) 1. díj

Karanténedzés: Az olimpikonok a koronavírus miatt elrendelt karantén idején, maguk és a környezetükben élők védelmében, a szociális távolságtartás szabályait betartva, egyedül, néha különleges körülmények között, extrém helyszíneken edzettek. Berki Krisztián olimpiai bajnok, háromszoros világbajnok és hatszoros Európa-bajnok tornász, maszkban végzi bemelegítését napi edzésekor a koronavírus miatt elrendelt karantén idjén. a maga és a környezetében élők védelmében, a szociális távolságtartás szabályait betartva.
©
Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai, háromszoros világbajnok és hétszeres Európa-bajnok kajakozó a házának medencéjében egyedül edz.
©

Természet és tudomány (egyedi) 2. díj

Szomjas vagyok. A képet 2020. nyarán, a Tisza tónál készítettem egy csodaszép, szélcsendes hajnalon, amikor egy fattyúszerkő ivott a tó tükörsima vizéből
©

Természet és tudomány (sorozat) 3. díj

A fenntarthatóság tájképei: A Föld egyre növekvő népessége egyértelműsíti, hogy a víz, az élelmiszer és az energia előállítása az előttünk álló időszak legnagyobb történelmi kihívásai. A fenntartható fejlődéshez szükségünk van olyan energiaforrásokra, mint amilyenek a szélturbinák, naphőerőművek és napkollektor farmok, azonban telepítésük teljesen megváltoztatja a Föld tájképét. Ehhez kénytelenek vagyunk hozzá szokni, ha hosszú távon jobb életet akarunk élni. A sorozat Spanyolországban készült, ahol sok a napsütés, és Magyarországon, ahol az utóbbi években támogatásokkal serkentik a napelem farmok létrehozását.
©
A Gemasolar a világ első olyan naphőerőműje, amely a napközben felhevült sóoldatnak köszönhetően éjszaka és felhős időben is képes áramot termelni. Százhúsz négyzetméteres, koncentrikus körökbe helyezett tükrök a 140 méter magas központi toronyra irányítják a napsugarakat, amelyben sóoldat kering. Azt forrósítja olvadásig, 550 Celsius-fok fölé a Nap koncentrált hője, a hőcserélővel előállított gőz pedig áramtermelő turbinákat hajt meg. A Gemasolar nem kevesebb mint 25–30 ezer háztartás energiaigényét képes ellátni. Ecija, Sevilla, Spanyolország.
©
Alulnézetből a 271 tonna súlyú szélturbina az égboltot átszelő Tejút csillagaival. A bábolnai szélturbinákat olyan területre telepítették, ahol a szél átlagsebessége 1,7 m/s. A 27 millió Eurós beruházás 33 GWh tiszta és biztonságos energiát szállít 14 000 otthonba. Bábolna, 2020. július 20.
©

Társadalomábrázolás (egyedi) 1. díj

Tesztre várva: Tesztre várakozik egy hajléktalan ember a budapesti Fűtött utca hajléktalanszállón. Több hajléktalan ember tavasszal, a koronavírus elől, hajléktalanszállókon keresett menedéket. A koronavírus azonban különösen veszélyes lehet a zárt közösségekben, így tesztekkel próbálták megállítani terjedését.
©

Társadalomábrázolás dokumentarista fotográfia (sorozat)

Áraink forintban értendők: Az utóbbi években számos vidéki kocsma zárt be végleg, vagy alakult át a helyi igényeknek megfelelően, rendszerint teljesen megfosztva eredeti funkciójától. A sorozatban Heves megye 3000 fő alatti településeinek még nyitva lévő kocsmáit keresem fel és fényképezem, amelyeken keresztül bizonyos értelemben a Kelet-magyarországi falvak jelenlegi helyzetét kívánom bemutatni.
©
Vadvirág söröző: Hazánkban, és azon belül is főként a perifériális, félperifériális helyzetben lévő térségekben az elsorvadás nem az elmúlt évtizedek folyománya. A közel 40 évnyi államszocializmus vidék-ellenes politikája, a falvak hagyományos agrártársadalmát lefejező téeszesítés, illetve az urbanizációs folyamatok hatalmas károkat okoztak. A helyzetet tovább rontotta, hogy a rendszerváltozáskor megszűnt a munkahelyek körülbelül harmada. Ennek következtében rendkívüli mértékben fokozódott a korábban hivatalosan nem is létező munkanélküliség.
©