A Microsoft a világ legnagyobb számítástechnikai eszközszállító és szolgáltató cége. Széles termékválasztéka az operációs rendszerektől és alkalmazásoktól kezdve a felhőalapú lakossági és vállalati szolgáltatásokon át az összetett hálózati, üzleti szoftverekig terjed.
Nem túl rossz, de van hely a fejlődésre – röviden így foglalható össze Magyarország digitális versenyképessége, azonban van egy terület, ahol az eddigieken túl további komoly fejlődésre lenne lehetőség, ez pedig az állami szektor. A témával kapcsolatban a Microsoft Magyarországhoz fordultunk, az informatikai óriásnak ugyanis komoly tapasztalatai vannak a kormányzati digitalizációval kapcsolatban.
A világjárvány során átrendeződött szokásaink rávilágítottak, hogy a technológiai megoldásokból a nagyvállalatok, de a kisvállalkozások is csak profitálhatnak.
Aki kétes forrásból származó programokat, illetve operációs rendszert használ, többféle veszélynek is kiteszi magát.
A mesterséges intelligencia mára megkerülhetetlenné vált a nap mint nap használt online eszközökben is, és átgondolt AI-stratégia nélkül egyre nehezebb lesz előre jutni az üzleti életben. A Microsoft ezért állította össze a felső vezetők tapasztalataira és esettanulmányokra épített AI Business School tananyagát, amely 2021 februárjától a BGE és a Szegedi Tudományegyetem kurzusaiba is beépül.
Bár Magyarországon is vannak tanárok, akik már a járványhelyzet előtt használtak mobilapplikációkat vagy online platformokat az oktatás során, tavasszal hirtelen mindenkinek szembesülnie kellett a digitális oktatás kihívásaival. Az otthontanulás tapasztalataira építkezve azonban nemcsak egy új karanténhelyzetre, hanem az oktatás átfogó digitalizációjára is fel lehet készülni.
Az amerikai-magyar üzletember a szoftvercégből technológiai szolgáltatóvá fejlődő Microsofthoz igazolt 16 évnyi Telekom után, így nemcsak a hazai tech-ipar egyik vezérévé vált, de segíthet is a magyar cégeknek átlendülni a digitalizáció nehézségein. Interjúnkból többek közt kiderül, miben hasonlít a felhőben tárolt adat a csapvízhez, és miért nem kell félni a mesterséges intelligenciától.
A címben idézett mondat akár egy zsarolóvírus fenyegetése is lehetne, de akár egy egyszerű jó tanács is, nehogy ennek a zsarolóvírusnak az áldozatai legyünk. Cikkünkben körüljárjuk, hogy milyen támadásokra számíthatunk a kiberbűnözőktől, és mit tehetünk ellenük?
A kiberbűnözők nemcsak a nagyvállalatok, pénzintézetek, államigazgatási szervek vagy magánemberek adatait akarják megszerezni, de célkeresztjükben vannak a kis- és középvállalkozások (kkv-k) is.
Ki gondolta volna 25 évvel ezelőtt, hogy 2018-ban önvezető autókat tesztelünk, drónok szállítják házhoz az online megrendelt árut és csetbotokkal beszélgetve is lehet pizzát rendelni? Nagy lendülettel hódítja meg a világot a mesterséges intelligencia, az értelmes gépek által végzett munka – amit az ember csak felügyel és irányít – jóval kellemesebb, a „robotolás” kifejezés pedig mára inkább pozitív értelmet nyert.
Hogyan nyújt hasznos segítséget a hazai közoktatásban és egy nagyvállalat digitális transzformációjában a mesterséges intelligencia? Milyen fontos lépésekre van még szükség a célok eléréséhez, és milyen akadályok nehezítik a feladatok végrehajtását? Ezekről is szó volt a Microsoft Future Decoded konferenciáján, ahol az MI hazai lehetőségeit és eredményeit mutatták be.
Még mindig nem használják ki a magyar kkv-k az elérhető infokommunikációs megoldásokat, pedig az nem csak a vezetőknek, de a munkavállalóknak is nagyban megváltoztatná a munkához való hozzáállását, növelné a hatékonyságot, ezzel együtt pedig a cég sikerességét is.
Bármilyen szeletéhez is értsen valaki az informatikának, nő az esélye az érvényesülésre. Akik pedig fejlesztői képességeket is el tudnak sajátítani, óriási lehetőségek előtt állnak.
A digitalizáció gyökeresen átalakítja a munkaidő fogalmát, hiszen a mobil eszközök térnyerése révén az alkalmazottak egyre nagyobb részének adott a távoli, rugalmas munkavégzés lehetősége. A digitális korszak ugyanakkor új követelményeket támaszt az adatbiztonság területén is. Ezeknek a követelményeknek pedig – legyen szó nagyvállalatokról vagy kisvállalkozásokról – a felhővel lehet megfelelni.
A tankönyvek mellett egyénileg vagy csapatmunkában szerkesztett digitális jegyzetek, magolás helyett virtuális felfedezőút, frusztráció helyett pedig befogadó, a hátrányokat az okoseszközök segítségével ledolgozó oktatás. Ezek a galgamácsai digitalizációs kísérlet legfontosabb eredményei.
A felhőalapú megoldások nem csak a vállalatok informatikai részlegein okoznak forradalmi változásokat, hanem a működés minden területét átalakítják, beleértve akár a HR-t vagy a marketinget is.
Egyre több kisvállalkozás él a távoli munkavégzés adta lehetőségekkel, miközben nő a saját informatikai eszközök használatát támogató cégek aránya is. Ez viszont nem csak a helyhez kötöttség oldása miatt fontos: a korszerű megoldásokat használó kkv-k sokszor sikeresebbek is.
Ma már csak nyolc másodperc jut egy fiatal figyelmének felkeltésére az információáramlás felgyorsulása miatt. Az infokommunikációs technológiák (IKT) terjedése viszont komoly lehetőségeket is rejt az oktatásban, igaz, ez alkalmazkodást igényel a pedagógusoktól is.