Az általános iskolai tanítóink még azt mondták, hogy azért kell megtanulnunk papíron számolni, mert nem lesz nálunk mindig számológép. A technológia fejlődése erre jócskán rácáfolt. Itt vannak nekünk az okostelefonok, melyeknek egyik legfontosabb hozadéka az, hogy megsokszorozták munkavégzésünk lehetőségeit. A Time felmérése szerint ma négyből egy ember félóránként nyitja meg okostelefonját, 5-ből egy pedig tíz percenként, a 25-29 éves korosztály kétharmada pedig egyenesen vele alszik.
Mindezek ellenére érdekes, hogy a modern infokommunikációs megoldásokban rejlő potenciált a magyar cégvezetők még mindig nem használják ki olyan mértékben, mint amire egyébként már lehetőségük lenne. Egy felmérés szerint a kis- és középvállalkozók ugyan tisztában vannak az infokommunikáció nyújtotta megoldásokkal, azok magáncélú használatának aránya még mindig magasabb, mint a céges.

Ezután nem meglepő, hogy a munkavállalók ösztönzése az infokommunikációs eszközök céges használatára sem tart egyelőre ott, ahol a rendelkezésükre álló lehetőségek alapján tarthatna. Holott ez bőven megérné mindkét fél számára, méghozzá több szempontból.
Hatékonyabb munkavégzés
Az okoseszközeink által biztosított megoldások adják a távmunka új alapját, amire nem csak építeni lehet, de az újgenerációs munkavállalók egyenesen el is várják, hogy a munkaadók építsenek rá. Az AT&T már 1994-ben elkezdett kísérletezni azzal, hogy munkavállalói otthonról dolgozhattak, a példát pedig később olyan nagyvállalatok követték, mint az Amazon, Dell vagy a Yahoo. Természetesen azóta Magyarországon is erősödik a tendencia, és egyre több nagy, de kisebb cég is biztosít lehetőséget az otthoni munkavégzésre. Az előnyök kézenfekvőek: míg a munkáltatónak kevesebbet kell az irodai kiadásokra költeni, addig a munkavégzésének helyét szabadon választók körében 30 százalékkal javul a teljesítmény és 23 százalékkal nő a produktivitás.
Az információ is mobilis
Az informatikai fejlesztések által rugalmasabbá vált a munkavégzés, szinte minden lehetséges helyszín – kávézó, vonat, de még az orvosi váróterem is – irodai munkahellyé válhat. Ennek köszönhetően új igények is kialakultak: már a már nélkülözhetetlen, hogy ne csak mi, hanem adataink is mobilisak legyenek. A szükséges információnak mindig és mindenhol elérhetőnek kell lennie akár egyszerre több felhasználó számára is. Fontos, hogy egy dokumentumon például egy munkacsoport is tudjon egyidejűleg dolgozni, a különböző fájlok pedig legyenek offline is elérhetők (mert manapság már az sem elrugaszkodott igény, ha valaki repülőn szeretne dolgozni), a változásoknak pedig azonnal meg kell jelennie online is, amint elérhető az adatforgalom.
Még nem vagyunk elég óvatosak
A mobilitás a biztonságtechnikát is fejlesztette igényeivel. Egy felmérés szerint a cybertámadások 43 százaléka leginkább kisebb vállalkozásokat érint, mégsem tekintik prioritásnak adataik biztonságát. Nem költenek eleget a megfelelő védelemre, így nem meglepő, hogy csupán 14%-uk gondolja úgy, hogy képes szembeszállni a támadásokkal. A megkérdezett kisvállalkozások 55 százalékát érte támadás 2015 és 2016 májusa között, és 50 százalékuktól halásztak el kényes információkat (a cégek 68 százaléka tárol e-mail címeket, 64 százaléka telefonszámokat és 54%-a számlázási adatokat). Az IT szakembereknek ma már ezért arra is ügyelniük kell, hogy védve legyenek azok az érzékeny céges adatok, amelyek ki vannak szolgáltatva a mobilitásnak, hiszen így akár illetéktelen kezekbe is kerülhetnek – szerencsére erre a problémára már léteznek jó megoldások. Különösen aktuális téma ez a vállalkozások számára, mert jövő év tavaszától egy adatvédelmi ellenőrzés komoly következményekkel járhat akkor, ha nem készültek fel időben a 2018. május 25-től alkalmazandó új európai egységes adatvédelmi rendeletre (General Data Protection Regulation – GDPR), és nem alakították át ennek figyelembevételével az adatkezelési folyamataikat.

A mobilitás, mint megoldás
A mobilitás sok esetben nem csak végeredmény, hanem megoldás is. A HBR.org cikke szerint ma sok esetben 50% fölé emelkedik a csoportmunka aránya. Ám a rengeteg közös munkának sok esetben megvannak a hátulütői is: egy 300 cég bevonásával történt felmérés szerint a rengeteg meeting és egyeztetés miatt magára az érdemi munkára csak a munkaidő 20%-a jut. Ez aztán beindít egy dominóeffektust: az emberek kénytelenek hazavinni a munkát, amit teherként élnek meg – majd végül sok esetben kiégnek.
De mi van azzal, aki helyhezkötött?
Az, hogy nem csak az emberek, hanem az információ is mobilis lett, nem csupán a vállalkozók és irodisták számára fontos. A mobilitás kölcsönhatásával kialakult, majd vele együtt fejlődő új eszközök a munkások életét is megkönnyíthetik. Gondoljunk azokra a munkakörökre akár az iparban, akár a kereskedelemben, amelyek mindig is mobilitást követeltek, miközben a céggel, a munkahellyel való szoros együttműködés sem lazulhatott. A munkaállomás nélküli dolgozók számára a legfontosabb a céges adatok biztonságos elérése, a szerves, távoli együttműködés. Továbbá ők azok, akiknek leginkább szükségük van arra, hogy könnyebbé és gördülékenyebbé váljon a kommunikáció, hiszen a legtöbb ötlet, tapasztalat is sok esetben tőlük indul, mivel ők vannak a legszorosabb viszonyban a partnerekkel, ügyfelekkel, illetve ők képviselik a terméket. Mind a munkaadónak, mind pedig a foglalkoztatottnak is egyszerűbb, ha a beosztást nem egy ajtóra függesztett papíron kell megnéznie, hanem ahhoz bárhonnan hozzáférhet okostelefonjával, és akár meg is változtathatja azt. De igaz lehet ez a kötelező munkahelyi oktatások kihirdetésére, céges események létrehozására vagy akár az ott készült képek megosztására is.
Munkaturizmus a mobilitás új vívmánya
A mobilitás hatással van még egy területre, amire nem is gondolnánk: a turizmusra. Az utazással eddig kötelezően társuló szabadságolás mára a múlté: az elsősorban fiatalabb munkavállalók körében terjedő trenddé vált az, hogy utazásaik során nem csak az adott úti cél látványosságait nézik meg, de ellátogatnak egy-egy ismertebb közösségi irodába is, ahonnan bármikor elvégezhetik feladataikat. A közösségi irodák ráadásul néha maguk is nevezetességszámba mennek: a montreáli Crew Collective például abban az épületben nyitotta meg kapuit, mely az 1920-as években még a Royal Banknak adott otthont. Az iroda belseje lenyűgöző: a 15 méteres belmagasság, a márvány és bronzberakások, illetve óriási antik csillárok igencsak inspiráló környezetet teremtenek. A thaiföldi Koh Lantában található KoHub pedig sok vállalkozónak leginkább a közvetlen környezete miatt szimpatikus. Nincsenek szupermarketek, kávézók vagy éttermek. Csupán a természet és egy iroda. Vagyis itt az irodán kívül eltöltött idő valóban a nyugalomról, az inspirálódásról és a természetközeliségről szól. Mások hasonló okok miatt keresik meg a balii Hubudot – igaz, ott a híresen alacsony árak is vonzóak.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Microsoft Magyarország megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.