Nyolc másodperc alatt eldől, hogy figyelünk-e valakire
Ma már csak nyolc másodperc jut egy fiatal figyelmének felkeltésére az információáramlás felgyorsulása miatt. Az infokommunikációs technológiák (IKT) terjedése viszont komoly lehetőségeket is rejt az oktatásban, igaz, ez alkalmazkodást igényel a pedagógusoktól is.
Alapjaiban formálja át az oktatást a digitális technológiák gyors elterjedése és fejlődése: ez nem csak az új eszközök és alkalmazások megjelenése miatt van így, hanem azért is, mert a digitális technológia bevonása hihetetlen mértékben kiszélesíti mind a gyerekek, mind a pedagógusok lehetőségeit. A tapasztalatok szerint persze a technológiai ismeretek területén a gyermekek többnyire előrébb járnak, mint a tanáraik, amely utóbbiak részéről gyors alkalmazkodóképességet, és nyitottságot követel meg.
Az IKT eszközök használata révén versenyképesebb tudáshoz juthatnak a diákok, emellett olyan alapkészségeket sajátíthatnak el, amelyek nélkülözhetetlenek a jelenkor munkaerőpiacán. Nádori Gergely, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium oktatója szerint a 21. században már változnak az elvárások, felértékelődik a projektmunka, az együttműködés, a problémamegoldás és az IKT alkotó használata. „A tárgyi tudás megszerzése is fontos, de csak egy eleme az egyre összetettebb tudás koncepciónak: a lényeg a tudás megszerzésének és megteremtésének képessége lesz” – hangsúlyozta Nádori Gergely.
Az oktatási rendszer alkalmazkodását elengedhetetlenné teszi az információáramlás felgyorsulása is. A Potter 2013-as felmérése szerint az emberek olyannyira hozzászoktak a gyors információáramláshoz, hogy mindössze 13 milliszekundum alatt képesek egy kép üzenetét megfejteni. A Statistic Brain saját, az Y generáció – az 1980 és 2000 között születettek – információfogyasztási szokásait vizsgáló tavalyi kutatása pedig azt állítja: az elmúlt 15 évben az emberi figyelemküszöb 12 másodpercről 8-ra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy a közlőnek csupán 8 másodperc áll rendelkezésére, hogy felkeltse egy mai fiatal figyelmét.
| A Microsoft több csatornán keresztül is támogatja a digitális technikai eszközök használatát Magyarországon is |
|
A múlt év novemberétől 150 ezer tanár és oktató ingyen használhatja a Microsoft legmodernebb, felhőalapú Office 365 ProPlus programcsomagját öt PC-n vagy Mac-en, illetve további öt különböző mobileszközön a kibővített Microsoft Tisztaszoftver Program keretében. A dokumentumok tárolására 1 terrabyte méretű OneDrive tárhelyet biztosít a Microsoft, tökéletes mobilitást biztosítva, hiszen a dokumentumaihoz minden tanár bármikor, bárhonnan hozzáfér. A vállalat négy évvel ezelőtt bevezetett Digitális Oktatási Alapcsomagja keretében pedig a diákok számára érhető el teljesen ingyenesen az Office 365 csomag. „A Microsoft hisz abban, hogy a kódolás a digitális írástudás alapja, segítségével olyan 21. századi készségeket tudnak elsajátítani a fiatalok, mint a kreativitás, logikus gondolkodás, vagy épp problémamegoldó képesség. Ezzel pedig később sikeresen tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon, különös tekintettel az IKT területre, így a vállalat fontosnak tartja, hogy bárki, bárhol, bármikor megismerkedhessen a kódolással” – nyilatkozta Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing és operatív igazgatója. A vállalat szerint a digitális írástudás fejlesztése elengedhetetlen, ha csökkenteni szeretnénk a szakemberhiányt az informatika területén, és lépést kívánunk tartani a fejlett országok gazdaságait már meghatározó technológiai forradalommal. |
A Microsoft 2012-ben elindította globális YouthSpark kezdeményezését, amelyben számos civil együttműködő partnerrel, több mint 50 programmal támogatja a fiatalok pálya-és életkezdési lehetőségeit. A program fontos része a fiatalok, és különösen a lányok támogatása, karrierlehetőségek felvázolása. Idén április 27-én kerül sor a Lányok Napja kezdeményezésre, amely során több mint 200 lányt lát vendégül a Microsoft az irodájában.
A Microsoft programcsomagjának egyre szélesebb körű alkalmazása viszont hamarosan érezteti hatását a munkaerőpiacon is: a rutinos Office 2016 felhasználók, így a most és a jövőben végző egyetemisták számára például már ismert lesz a csoportos dokumentumszerkesztés, a fájlokat pedig csak a felhőbe mutató hivatkozásként osztják meg a munkatársaikkal.
