Négy fontos kérdés a jogtiszta szoftverhasználatról

A kilencvenes-kétezres években a számítógépeken futó szoftverek jogtisztasága még finoman szólva sem volt általános. A helyzet azóta sokat javult, de még mindig akadnak olyanok, akik innen-onnan beszerzett, feltört vagy kétes eredetű programokat, operációs rendszereket telepítenek a gépükre. Ez a gyakorlat azonban komoly veszélyeket is rejthet magában, és  alaposan megkeserítheti azoknak az életét, akik pár tízezer forintot próbáltak ilyen módon megspórolni. Lássuk, miért éri meg jogtiszta szoftverekbe beruházni!

Mielőtt azonban rátérnénk a részletekre, egy kis gondolatébresztő: a számítógépünkért komoly összeget fizetünk, feltehetően azért, hogy azt munkára, játékra, tanulásra, szórakozásra vagy ügyintézésre használjuk. Felmerül a kérdés, hogy ha már egyszer sokat áldoztunk egy ilyen eszközre, miért ne akarnánk annak maximális teljesítményét kihasználni? Más irányból megközelítve: ha vásárolunk egy drága autót, akkor utána lenne-e szívünk körömlakk-lemosóból és arcszeszből pancsolt üzemanyagot tankolni bele benzin helyett? Vagy bele mernénk-e ülni egy kocsiba, amelynek egyes alkatrészei ismeretlen forrásból származnak? Vajon, ha az életünk múlna rajta, megbíznánk-e a kétes eredetű részegységekben, vagy szorongva várnánk, hogy az autópályán mikor esik ki alólunk az „okosan” beszerzett féltengely vagy motorblokk?

Bár természetesen a következmények nem ilyen drámaiak, a nem jogtiszta szoftverek használata esetén is felmerül egy csomó igenis komoly kérdés.

1. A kétes eredetű szoftverek is ugyanazt tudják?

A programok, operációs rendszerek nem csak úgy teremnek a gépünkön. A szoftvereken rengeteg szakember hosszú hónapokon, éveken át dolgozik, hogy a felhasználóknak praktikus és megbízható termékeket nyújthassanak át. Aki nem jogtiszta szoftvert használ, ezeknek az embereknek a munkáját veszi semmibe, ráadásul önmagát is különféle kockázatoknak teszi ki. A kétes forrásból származó programok használata biztonsági szempontból nem sokban különbözik attól, mintha gyógyszertár helyett egy sötét kapualjban egy gyanús alaktól fogadnánk el mindenféle pirulákat, amiket aztán válogatás nélkül vennénk be. Nem hangzik túl jól, ugye? A jogtiszta szoftverek azonban nem csak számítógépünk „egészségének” megőrzésére jók.

2. Mit kapunk a pénzünkért?

A jogtiszta szoftverek – maradva az autós hasonlatnál – valóban képesek a gyártó által ígért és a felhasználók által elvárt csúcsteljesítményre. Vagyis arra a célra, amire használni akarjuk, ezek a legjobb megoldások. Emellett azonban a jogtiszta szoftvereket – akárcsak egy gondosan ápolt autót – folyamatosan karbantartják, fejlesztik. A programot, operációs rendszert fejlesztő cég rendszeres frissítésekkel gondoskodik róla, hogy minden funkció mindig a legjobban működjön, de új lehetőségeket is adnak a felhasználóknak egy-egy utólagos fejlesztésnek köszönhetően. A nem jogtiszta szoftverekhez nem jár ilyen támogatás, így hiába szereztük be a kinézett programot „ingyen”, azzal nem fogunk tudni ugyanolyan gördülékenyen dolgozni. Többek között azért, mert a feltört szoftverből hiányozhatnak bizonyos funkciók, rosszabb esetben fájlok, így akár az is elképzelhető, hogy el sem tudjuk indítani a másolt, kétes eredetű programokat. De még jó esetben sem fogjuk tudni elérni ugyanazt a teljesítményt. A megbízhatatlan forrásból származó szoftverekhez nem feltétlenül érkeznek majd a frissítések, biztonsági javítások; ez utóbbival pedig azt kockáztatjuk, hogy egy újonnan feltárt biztonsági rés a kétes forrásból származó programot futtató gépen tárva-nyitva marad, így a rosszindulatú hackerek könnyedén kihasználhatják, hogy ha valaki nem volt hajlandó megfizetni a biztonságos szoftver árát. Ezzel pedig meg is érkeztünk a következő fontos szemponthoz.

3. Megbízhatunk egy kontárban?

Ahogy semmilyen értékes, fontos használati tárgyunkat nem bíznánk rá valakire, aki alkalmatlan a karbantartására, úgy a számítógépünkön található értékes információkat sem ésszerű döntés egy olyan szoftverre bízni, amelyben ki tudja, milyen változtatásokat hajthattak végre ismeretlen hackerek.

Aki saját vállalkozást működtet, pontosan tudja, hogy milyen sok érzékeny adatot kell megvédeni: ügyfél-, illetve pénzügyi adatokat, üzleti tervet, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Felelősségteljes-e az a cégvezető, aki az efféle információkat, vagyis praktikusan a vállalkozása létét jelentő alapokat veszélyezteti azzal, hogy megbízhatatlan szoftverek biztonsági réseinek teszi ki a kulcsfontosságú adatokat?

Magánemberként is indokolt ugyanezeket a kérdéseket feltenni, hiszen az otthoni gépen is sokan tárolnak fontos információkat, bankkártyaadatokat, orvosi leleteket, jelszavakat, biztonsági kódokat, vagy akár pótolhatatlan családi fotókat és videókat. Tisztázatlan eredetű szoftvert, operációs rendszert használni nem sokkal bölcsebb, mint nyitva hagyni a lakást, amikor elmegyünk otthonról.

4. Honnan tudhatjuk, hogy biztonságban vagyunk?

Annak sem árt résen lennie, akiben fel sem merül, hogy bizonytalan forrásból származó szoftvereket telepít. Fontos, hogy ha új elektronikai eszközt, számítógépet vásárolunk, mindig hivatalos viszonteladóhoz forduljunk. Ők ugyanis garantálják, hogy a birtokunkba kerülő gépen semmi olyan „beavatkozást” nem végeztek, amihez a gép gyártója nem járult hozzá. Azaz például nem telepítettek rá feltört operációs rendszert vagy más szoftvert. A hivatalos viszonteladók általában büszkén jelzik, hogy bennük megbíznak a gyártók, ezért érdemes keresni az erre utaló feliratokat, jelvényeket, de rá is kérdezhetünk a vásárlás előtt.

Mivel a szoftvereket sokan ma már az internetről szerzik be, itt is célszerű vigyázni: az online csatornákon keresztül is csak megbízható forrásból vásároljunk. Akkor mehetünk biztosra, ha az adott programot fejlesztő cég weboldaláról indulva próbálkozunk, de akárcsak a számítógépeknél, itt is indokolt figyelni a hivatalos viszonteladói jelzésekre.

Az árengedményeknek, akcióknak mindenki örül, ám ha olyan ajánlattal találkozunk, amely túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, óvakodjunk! Ami ugyanis elsőre komoly spórolási lehetőségnek tűnik, valószínűleg egyszerű csalás, amelynek során a pénzünktől is megszabadítanak, cserébe pedig feltört és/vagy kétes eredetű szoftvert kapunk, így felhasználóként – akár üzleti, akár magánfelhasználóról van szó – kétszeresen rosszul járhatunk.

Végezetül pedig fontos, hogy időről-időre lecsekkoljuk, nem telepítettünk-e – akár önhibánkon kívül – valamilyen ellenőrizetlen szoftvert a számítógépünkre. Ehhez akár szakértői segítséget is érdemes igénybe venni, ha biztosra akarunk menni. De a legkevesebb, amit tehetünk, hogy rendszeresen ellenőrizzük, nem fut-e valamilyen adatlopó kódsor, kémszoftver vagy egyéb malware a gépünkön.   

Ha mindezt megtettük, akkor viszont már nem marad más dolgunk, csak hátradőlni és élvezni a megbízható, hiteles forrásból származó szoftverek által nyújtott hatékony és biztonságos környezetet.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Microsoft Magyarország megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.