Néhány másodperc alatt eljut egy 3 éves gyerek szintjére a mesterséges intelligencia
Ki gondolta volna 25 évvel ezelőtt, hogy 2018-ban önvezető autókat tesztelünk, drónok szállítják házhoz az online megrendelt árut és csetbotokkal beszélgetve is lehet pizzát rendelni? Nagy lendülettel hódítja meg a világot a mesterséges intelligencia, az értelmes gépek által végzett munka – amit az ember csak felügyel és irányít – jóval kellemesebb, a „robotolás” kifejezés pedig mára inkább pozitív értelmet nyert.
A Microsoft Magyarország 25. születésnapjának ünneplését kötötte egybe a Future Decoded konferenciával, amelyen a mesterséges intelligencia (MI) lehetőségeit és eredményeit mutatták be a partnereik segítségével. A tech-cég közép- és nagyvállalati, valamint közigazgatási ügyfelei három szekcióban hallgathatták meg az MI üzleti életben, a pénzintézeti szektorban és a munka világának jövőjében végrehajtott és várható fejlesztéseit.
Bábel Gabriella, a Microsoft Magyarország megbízott ügyvezető igazgatója szerint a mesterséges intelligencia azért áll az új korszak középpontjában, mert az a gépi tanulás révén a belé táplált adatok tömegére építve önmagát is fejleszti. A Microsoft részéről közel 60 ország 570 ezer fejlesztőmérnöke javítja és okosítja a kognitív szolgáltatásokat, hogy az MI alkalmazások még jobban hallják, lássák, értsék és értelmezzék az emberi felhasználók igényeit. Az pedig már az szakemberek dolga, hogy etikusabbá tegyék ezt a folyamatot.
Mátrai Zsuzsanna, a Microsoft kormányzati kapcsolatok igazgatója arról is beszélt, hogy ha jól használják, pont a mesterséges intelligencia által lesz sokkal emberibb, humánusabb a civilizáció, mert valójában az emberi képesség és a kreativitás kiteljesedéséhez járul hozzá. Ezért inkább emberséges intelligenciának kellene nevezni. Azzal folytatta, hogy a fő kérdés ma már nem az, hogy mire képesek a számítógépek, hanem az, hogy hogyan lehet az emberiség javára fordítani a szinte korlátlan képességeket. Az MI ugyanis nem csak a gazdaságot és a technológiai iparágat fogja megváltoztatni, hanem az egész társadalom működését is. Ebben az állam, a magánszféra, az oktatók és a kutatók együttműködése szükséges, hogy etikus mesterséges intelligencia jöhessen létre.
Megvan ugyanis a lehetőség, hogy az MI-t a saját képünkre alakítsuk ki, és az olyan lesz, amilyen mintákat mutatunk neki, amilyenné neveljük. Ezt nem szabad a véletlenre bízni – mondta Mátrai Zsuzsanna.
Ami nem mesterséges intelligencia, az minden bizonnyal azzal készült – mondta Dudás Viktor, a Microsoft Magyarország Data és AI szakértője, aki az MI egyik speciális területéről, a gépi látásról mutatott be, a példa kedvéért egy nagyon egyszerű kutyás-macskás objektumfelismerő programot a cég felhő alapú számítási platformján. A rendszer gyorsaságát jól mutatja, hogy míg egy kisgyerekben a neurális háló kialakítása 3 évig tart, a programban egy gomb megnyomása után 15 másodperccel már kész is az a modell, ami a fotók elemzésével simán megkülönbözteti a két állatfajt, sőt, egy képen belül több objektum felismerését is hibátlanul elvégzi. Mindezt felhő alapú szolgáltatásként a Microsoft Azure rendszerében, amire a cég rendkívül nagy hangsúlyt fektet.
Amit nagyon jól tesz, mert a Forbes cikke szerint 2020-ra a vállalatok munkafolyamatainak 83 százaléka a felhőben történik majd. Ezt a trendet erősítette meg a Praktiker marketingvezetője is. Burka Szilvia elmondta, hogy idén a barkácsáruházlánc teljes vállalatirányítási rendszere a felhőbe költözik. De még mindig vannak olyan cégvezetők, akik nem bíznak meg teljesen a felhő alapú rendszerekben. Ezen változtathat az, hogy a bankok egy része is végrehajtja a változtatást. Rájuk ugyanis referenciaként néznek az gazdasági szektor szereplői, így amit a pénzintézetek bevezetnek, azzal szemben sokkal nyitottabbak az egyéb cégek döntéshozói is. Ezek a lépések pedig már Magyarországon is megtörténtek: Patonai István, a K&H Bank technológiai vezetője arról beszélt, hogy a digitalizáció kitört az IT kereteiből. Már nem csak azt jelenti, hogy a levelezőrendszer felhő alapú lesz, hanem minden munkaterületet érint, és nem csak költségcsökkentésként tekintenek az irodai programok és az adatok felhőben tartására. A szakember szerint a munkaerőpiac is azt várja el a bankoktól, hogy bárki, bárhonnan, bármikor el tudja érni a levelezést és az erőforrásokat, hogy dolgozhasson. A mesterséges intelligencia egyik következő térhódítása pedig a hang alapú bankolás lehet, ahol a biztonságos azonosítás megoldása az egyik kulcskérdés. Arra a kérdésre, hogy hazánkban mikor lehetne bevezetni ezeket, Patonai István azt válaszolta, hogy a legnagyobb előnyünk ebben a legnagyobb hátrányunk is, ez pedig maga a magyar nyelv, mert az egyik legnehezebben programozható, érthető és átadható nyelv. A jelenlegi hangalapú fejlesztéseket látva pedig valószínűsíthető, hogy magyarul ezek csak a hosszabb távú célok között szerepelnek majd.
Kara Ákos, a Technológiai és Innovációs Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára bejelentette, hogy 2018 decemberében indul a szupergyors internet 2.0 program, aminek célja, hogy legalább 100 Mbit/s sebességű hálózatot építsen ki az ország teljes területén, de végső soron az optikai és a mobil hálózat kialakítására készülnek. Ráadásul jövőre első körben 10 ezer, majd újabb 90 ezer szépkorú magyarnak indítanak képzést, hogy közelebb hozzák nekik a digitális világot és a tudást. Ezzel egyszerre valósul meg a családi közösségek erősítése, az idősek magányának oldása és a biztonságuk növelése. Az államtitkár azt is elmondta, hogy 2022 végéig tolták ki az iskolákban és oktatási intézményekben gyors internet vagy wifi biztosítására létrehozott Diákháló Program befejezési határidejét. Hozzátette, hogy minél több magyar informatikus kitanítását szorgalmazzák, ezen belül pedig egyre több lányt csábítanának a programozói pályára.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Microsoft Magyarország megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
Ne féljünk tőle, ez már a jövő! - Így válik a sci-fi valósággá
Hogyan nyújt hasznos segítséget a hazai közoktatásban és egy nagyvállalat digitális transzformációjában a mesterséges intelligencia? Milyen fontos lépésekre van még szükség a célok eléréséhez, és milyen akadályok nehezítik a feladatok végrehajtását? Ezekről is szó volt a Microsoft Future Decoded konferenciáján, ahol az MI hazai lehetőségeit és eredményeit mutatták be.
