A hét végi kormányülésre ígért egészségügyi reformcsomag kibontása előtt, annak mintegy műtéti előkészítéseként több kiadáscsökkentő intézkedéssel debütál az új miniszter. A cél az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) krónikus, a tervezettet az idén is meghaladó hiányának a lefaragása, ám nemcsak az. Legalábbis Molnár Lajos miniszter "a betegellátás biztonságának növelésével" érvelt, amikor a múlt szerdai kormányülésen elfogadott módosításokról faggatták. E célt szolgálja például az a rendelkezés is, hogy az orvosnak minden betegével legalább öt percet kell foglalkoznia, mert ha az "egy betegre jutó átlagos ellátási idő" ezt nem éri el, az egészségbiztosító nem fizet a járóbeteg-szakrendelőnek.

A bekeményítést legfeljebb a statisztika felületes ismerete indokolhatja, amelyből az derül ki, hogy 2004-ben a járóbeteg-szakellátásban átlagosan 4,9 perc jutott egy gyógykezelési esetre. Csakhogy a statisztikusok ebbe az átlagba beleszámították az igen gyors és nagy esetszámú laborvizsgálatokat is, amelyek - súlyuknál fogva - erősen eltorzították az orvos-beteg találkozások időtartamát. A laborvizsgálatok nélküli átlag ennél jóval elfogadhatóbb, közel 13 percet mutat. A valóságban számos szakrendelésen még ennél is több időt szentelnek egy-egy páciensnek, csupán az OEP-pel való elszámolás sajátossága, hogy a pénztárnak csak a több ellátott beteget jelentik, nem pedig a teljesített többletóraszámot. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azon melegében reagált a vizitidő "meghosszabbítására", mondván, ezt senki nem egyeztette az érdek-képviseleti szervezettel.

A zsúfoltság csökkentését, valamint a betegek iránti nagyobb figyelem elérését szolgálná az a rendelkezés, hogy a kórházakban legfeljebb annyi ágy után lehet majd számlázni, amennyire az intézménynek szerződése van a biztosítóval. "Magyarországon nincs szükség arra, hogy pótágyon vagy a folyosón feküdjön a beteg" - indokolta a pénzügy- és egészségügyi miniszter közös döntését Molnár Lajos. Mivel Magyarországon a kórházi ágyak kihasználtsága 79 százalékos, ez nem tűnik különösképpen kemény pénzügyi korlátnak. Mint ahogy az sem, hogy egy ágyra mindennap csak egy beteget lehet elszámolni. Azokon az osztályokon, ahol rövid bennfekvés után gyorsan cserélődnek a betegek (ilyen például a szemészet vagy az intenzív osztály), ezek után jobban oda kell figyelni, nehogy "összecsússzon" az elszámolásban a kimenő és a befekvő páciens - jegyezték meg kórházi vezetők a HVG kérdésére.

Valódi bevételkiesést jelenthet viszont a gyógyító intézményeknél, hogy megváltozik az úgynevezett teljesítménykorlát. Eddig a bázisnak tekinthető, előző évi teljesítést 100 százalékban kifizették, az azt meghaladót pedig annál némileg alacsonyabb áron számolták el. Júliustól azonban a 2005-ös bázis teljesítését csak 95 százalékos kulccsal finanszírozzák - ami nominálisan 5 százalékos csökkenést jelent -, a többletteljesítményt pedig sehogy. A CT és MRI képalkotó diagnosztikai vizsgálatok esetében még ennél is radikálisabb lesz a "korrekció". A nem indokolt teljesítmények elszámolását korlátozó rendelkezésektől együttesen havi 4,7 milliárd forintos megtakarítást vár a tárca, ami erre az évre - mivel az OEP-finanszírozás mindig három hónappal később esedékes - a legjobb esetben is csak 14 milliárd forintos megtakarítást jelenthet. Az idei első négy hónapban ennél többel - 15 milliárddal - futott el a gyógyító-megelőző ellátásra szánt OEP-kassza. Vagyis lényegében a kórházaknak és rendelőknek kifizetett többletfinanszírozásból próbál meg valamennyit visszagyűjteni az egészségügyi tárca, mégpedig azért, hogy az idei évre tervezett 660 milliárd forintos kiadási keret tartható legyen, vagy legalább a túllépése ne öltsön drámai mértéket. Ám erre az évközi szigorításokkal nincs sok esély, különös tekintettel arra, hogy a tavalyi tényleges kifizetés meghaladta a 690 milliárd forintot.

A kórházak pénzügyi pozícióját az is megrengetheti, hogy nő az általános forgalmi adó és a fűtési számla, valamint hogy novembertől mégsem szűnik meg a munkavállalók után fizetendő, fejenként 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás. A dologi kiadások 2-2,5 százalékkal nőnek, az egy aktív ágyra jutó bevétel pedig 6,8 százalékkal csökken - vont előzetes mérleget egy kórházigazgató, ám ebbe még nem kalkulálta bele a gáz és a villany drágulását. "A teljesítményfinanszírozás önmagában is többletteljesítményt generál" - indokolta az évek óta esedékes változtatás rapid elrendelését a HVG kérdésére Kiss József, az OEP főigazgatója, ami úgy értendő, hogy a most módosuló szabályozás alapján a gyógyító intézmények akkor kaptak több pénzt, ha a mennyiséget tartották szem előtt.

A megszorítások következtében a betegek kívánságlistájuk megkurtítására kényszerülnek, mivel a területi ellátással működő intézményeknek nem lesz módjuk máshonnan jött pácienseket kezelni. Ha valaki mégis ragaszkodna az általa választott orvoshoz vagy kórházhoz, gyaníthatóan csak költségtérítés fejében mehet hozzá, bár ennek a feltételeit egyelőre semmiféle szabály nem rögzíti. A változás következtében a rendelők és a kórházak valószínűleg megpróbálják majd elérni, hogy véletlenül se legyen több betegük, mint ahány ellátására finanszírozást kapnak, tehát előjegyzési rendszerrel - esetenként várólistával - kell ütemezniük a munkát. Ellenkező esetben eladósodhatnak, és ha a tartozásuk kezelhetetlenné válik, nincs, aki mentőövet dobjon nekik. Marad a bezárás, az intézmény átalakítása, netán működtetésének privatizálása.

A gyógyszerkiadások növekedésének megfékezésére is kísérletet tesz a kormány, holott a túlköltés úgyszólván programozva volt: a gyógyszerárak támogatására tavaly 348 milliárd forint ment el, ezzel szemben az idei kiadási plafont a költségvetési törvény 298 milliárd forintban határozta meg. Időarányosan az év végére 70-80 milliárdos túllépés prognosztizálható, ennek a felét kívánja lefaragni a tárca. A július 1-jén életbe lépő változások azonban még nem részei az általános megszorító csomagnak, hanem korábbi döntések eredményei. Az OEP ártámogatási rendszerét ugyanis félévente kell áttekinteni. Mintegy 120 gyógyszercsoportban úgynevezett referenciaárat határoznak meg, vagyis a támogatást a legolcsóbb termékhez rendelik; az egy csoportba tartozó - azonos terápiás célt szolgáló - medicinák közül egy sem részesülhet ennél nagyobb árkiegészítésben. Sőt ha valamely "helyettesíthető" készítmény ára 20 százalékot meghaladó mértékben felfelé lóg ki a sorból, kiesik a támogatott medicinák köréből. A gyártók persze igyekeznek a sávon belül maradni, így az olcsóbb orvosságok félévről félévre lejjebb szoríthatják a versenytársak árait. Egyelőre a termelőkkel 2004-ben kötött kormányzati megállapodás is tovább él, így a gyártó cégek az idén 22 milliárd forintot fizetnek be a gyógyszerkasszába.

GÁTI JÚLIA