szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A túlsúlyról szóló információk rendkívül ellentmondásosak. A stern.de német hetilap egy táplálkozási szakértőt kérdezett az elhízás okairól, a kezeléséről és arról, hogy az egyes kutatók miért nem alkotnak egységes véleményt.

"A mi generációnk fiatalabban fog meghalni, mint a szüleinké és ennek elsődleges oka a túlsúlyos emberek egyre növekvő száma" - fogalmazott a stern.de által megkérdezett táplálkozási szakértő, hozzátéve, hogy ma már három felnőttből kettő túlsúlyos, ez húsz százalékkal több, mint tíz éve. A németek 23 százaléka szenved a kóros elhízás, az adipositas betegségében.

Súlyos gondok

A túlsúly és az elhízás korunk legjelentősebb egészségügyi problémája; járványszerű terjedésével várhatóan a világ lakosságának egészségi állapotát befolyásoló fő tényezővé válik, megelőzve a fertőző betegségeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a túlsúly és az elhízás a második legjelentősebb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. A probléma jelenleg világszerte közel 300 millió felnőttet érint, de minden korosztályt és társadalmi réteget érint a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt.

Egy nemrég készült felmérés szerint a magyarországi helyzet sem túl rózsás. "A magyar diákok többsége túlzott mértékben fogyaszt húskészítményeket, cukrozott üdítőket és zsíros ételeket, így az elhízás fenyegeti a fiatalságot" – derül ki az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) kutatásából, amely budapesti középiskolások táplálkozási és életmódbeli szokásait vizsgálta. Tovább!

Akkortól számít betegségnek a túlsúly, amikor az úgynevezett testtömeg index eléri a harmincas értéket. Ez az eset áll fenn, ha például egy 170 centiméter magas nő több, mint 85 kilogrammot nyom, vagy ha egy 180 centiméter magas férfi súlya eléri a száz kilót. Ezeknek az embereknek a várható élettartama 15 évvel rövidebb, mint a normál súlyú társaiké.

A háj nem jár egyedül

A túlsúly kellemetlen velejárói a különféle betegségek, illetve azok szövődményei. A kövérebb embereknél gyakran alakul ki cukorbetegség: a kettes típusú diabéteszhez tartozók közel 90 százaléka túlsúlyos, illetve a helytelen táplálkozás miatt a gyerekeknél kialakult 2-es típusú diabétesz ugyanolyan gyakori, mint a veleszületett társaiknál, akik az úgynevezett 1-es típusú diabéteszben szenvednek. Ezen túl a későbbi komplikációk, mint a láb amputációja vagy a vakság is egyre gyakoribb. A kórosan elhízott nőknél ráadásul négyszer valószínűbb a méhnyakrák kialakulása. Mindezek tetjébe, a túlsúlyosak körében nagyobb eséllyel alakul ki végbél vagy prosztata rák, valamint szív és érrendszeri megbetegedések.

Joggal fogalmazódik meg a kérdés, mi lehet az oka annak, hogy a lakosság egyre nagyobb aránya túlsúlyos. A táplálkozási szakértő szerint leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy a környezetünk nem passzol többé a génjeinkhez. A testünk arra van programozva, hogy táplálékhoz jutva gyorsan képezzen zsírtartalékokat, hogy később, ínségesebb időkben ebből tudjon „élni”. Másrészt a csökkentett zsírtartalmú termékek elterjedését okolhatjuk. Ha a szervezetbe bevitt kalóriák kevesebb, mint 25 százaléka származik zsírokból, akkor valóban fogyhatunk. Viszont a zsírszegény termékek gyakran tartalmaznak stabilizátorotokat, ezek legtöbbször rövid láncolatú cukrot jelentenek, amelyek igencsak hizlalnak.

Kóros elhízás (Oldaltörés)

A kóros elhízás kutatásánál jelenleg ott tartunk, ahol a magas vérnyomás kutatásánál 20 évvel ezelőtt: nagyon kevés olyan gyógyszer van, amit a terápia során alkalmazhatunk. Két fajta gyógyszeres kezelést már alkalmaznak, a harmadik jövőre kerül a piacra.Sok országban a kóros elhízást nem ismerik el betegségként. Ez azt jelenti, hogy a betegbiztosítási pénztárak nem vállalják a terápia költségeit.

Veszélyeztetett generáció
© dripnet.hu
Elhízáskor a legtöbb ember az energiabevitelre gondol, megpróbálnak kevesebbet enni. Ez azonban kész katasztrófa, ugyanis ilyenkor, hogy energiához jussunk, szervezetünk az izomtömeget építi le. Hiába éheztetjük az izmokat teljesen ki, a zsír mégis megmarad. A sportolás sem segít a súlyfelesleg leépítésében, csupán gyorsítja a test anyagcseréjét. Az izom ugyanis több kalóriát éget el, mint zsírszövetet. Újabb kutatások kimutatták, hogy izomerősítéssel hatékonyabb eredményt érhetünk el, ha fogyni akarunk, mint az úszással vagy a futással.

Kockázatos zsírleszívás

A zsírleszívás elsősorban kozmetikailag hasznos, két kilónál többet ugyanis nem lehet ezzel a módszerrel leadni. Ráadásul, ha ehhez nem állítjuk át az életvitelünket, ez még veszélyes is lehet: a leszívás során ugyanis a zsírszövetek alatti sejteket is eltávolítják, így ezen a helyen nem tud újra zsír képződni. Ehelyett gyakran a hason rakódik le a keletkező zsír, amely különösen veszélyes lehet, fokozva például a szívinfarktus kockázatát.

A különös az, hogy a szakértők véleménye a témában gyakran egymásnak ellentmondó. Ha utánakeresünk a témának a világhálón, sokféle egymásnak ellentmondó véleményt találunk, gyakran hajmeresztően téves információkkal. Ennek a hátterében az áll, hogy a túlsúly számos tényező függvénye és minden ember egyéni megoldást igényel a kontrollált súlyvesztéshez. A fogyás mellett elkötelezettek gyakran teszik fel beszámolóikat a tapasztalatokról az internetre, ezek pedig sokszor alig hihetőek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Mexikó megelőzheti az USÁ-t a túlsúlyos emberek terén

Ahogy egyre jobban elterjed a gyorséttermi kultúra a közép-amerikai országban, a népesség is hízásnak indul. Felmérések szerint Mexikó hamarosan maga mögé utasítja az Egyesült Államokat az elhízottságot illetően.

hvg.hu Itthon

Három magyarból kettő túlsúlyos lesz 2020-ban

Magyarország ma Európa egyik "legegészségtelenebb" országa, nagyrészt a hagyományosan egészségtelen étrend és a fizikai aktivitás hiánya miatt - állapítja meg jelentésében az Euromonitor International.

MTI Plázs

A túlsúlyosak tovább élnek?

Felül kell vizsgálni a túlsúlyról alkotott eddigi nézeteket - ez a végső következtetése azoknak az izraeli tudósoknak, akik negyven éven keresztül vizsgálták 10 ezer férfi életét és halálát.

MTI Plázs

Túlsúlyos az uniós lakosság 38 százaléka

Az Európai Unió lakosságának 38 százaléka túlsúlyosnak mondta magát a témával kapcsolatos közvélemény-kutatás során feltett kérdésre - derül ki az uniós szintű felmérés (Eurobarométer) csütörtökön Brüsszelben nyilvánosságra hozott eredményeiből.