Az Oklahoma Orvosi Kutatási Alapítvány (OMRF) kutatói hétfői közleményükben az intézet honlapján is beszámoltak felfedezésükről.
Egérkísérletek során derült ki, hogy sérülés utáni vérmérgezésnél, szepszisnél igen nagy az állatok vérében a hiszton koncentrációja. A későbbiekben főemlősöknél és embereknél is ugyanezt az eredményt kapták a szakemberek.
A hisztonfehérjék a sejtmagban helyezkednek el, a DNS-szálak körül, segítik a molekula kettőshélixbe tekeredését. Amikor a sejt megsérül, a hisztonfehérjék a véráramba kerülnek, és roncsolják az ereket. A kutatók úgy vélik, ez okozza a kontrollálatlan belső vérzéseket, a folyadék életet veszélyeztető felszaporodását a szövetekben.
Charles Esmon vezetésével szepszisben szenvedő egereknél egy antitestet próbáltak ki, amely megállította a mérgező folyamatot azáltal, hogy blokkolta a hisztonfehérjét. A tervek szerint főemlősöknél és embereknél is kipróbálják hamarosan az antitestet.
