szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A húsvét a kereszténység második legnagyobb ünnepe, időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. A húsvéti hagyományok, szokások és ételek részben a zsidó ünnep, a kereszténység és ősi termékenységrítusok maradványai. Megnéztük azt is, hogyan kerül a sonka az ünnepi asztalra.

A keresztények húsvétkor Jézus feltámadását, az emberiség megváltását ünneplik. De erre az időszakra estek a kereszténység előtti pogány termékenységi ünnepek is, így a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó, részben még ma is élő népszokásaink nagy része szintén a megújuláshoz, a természet felébresztéséhez, a termékenységhez kötődik.

A húsvét összefügg a zsidó Pészach ünnepével is, amikor az Egyiptomból való kivonulásra – az utolsó csapásként a halál angyala magával ragadott minden elsőszülött fiút, a zsidók Isten parancsának engedelmeskedve azonban bárányt áldoztak, bekenve vérével ajtóikat, így őket elkerülte az öldöklés – emlékeznek. A Pészach ünnepének előestéjén fogyasztják el a szokásos Széder esti vacsorát, amely élesztő nélküli kenyérből és borból áll.

Vége a húsmentes heteknek

Ahogy a húsvét magyar neve is kifejezi, a negyvennapos böjt után vége a hústól való tartózkodásnak. Korábban valóban komolyan gondolták a húsvét előtti böjtös időszakot, amely hamvazószerdával kezdődően nagyszombaton este ért véget. A negyven nap alatt nem fogyasztottak húsételt, a hal megengedett volt, de többnyire asszalt gyümölcsöt, kenyeret, tésztát, zöldséget ettek. A hagyomány azonban mára jócskán megenyhült – noha ismét nagy divatja lett a rövidebb böjtöknek, a testi megtisztulásnak, és nem csak a hívők körében –, sokan csak a nagyhéten böjtölnek, a legszigorúbb böjti nap pedig a nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja.

©

A nagyhét szintén jeles napja a Zöldcsütörtök, amelynek leginkább Németországban van hagyománya, ilyenkor zöld böjti ételeket, spenótot, sóskát, zöld spárgát esznek. Keresztény források szerint az utolsó vacsora emlékének ünnepe ez, és vélhetően a 12. század végéig használt zöld színű miseruhára utalhat. Ám a zöld étel a bő termést is szimbolizálja, így feltételezhető, hogy a termékenységrítusokhoz is legalább annyi köze van, mint a kereszténységhez.

A húsvéti asztal

Húsvétvasárnaphoz kötődik az ételszentelés is, a hagyományos húsvéti ételeket – bárány, sonka, kalács, tojás – a templomban megáldja a pap. A bárány Jézust szimbolizálja, aki áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Noha Magyarországon a bárány nem annyira szerves része a húsvétnak, Európa már országaiban a bárányhús fogyasztása szorosan kötődik az ünnephez.

Nálunk nagyobb szerep jut a sonkának, amely szintén Jézust szimbolizálja. De hogyan kerül a húsvéti asztalra? A sonka a hagyományos paraszti házaknál a téli disznóvágáskor került a füstölőbe, a nagyböjt alatt pedig nem lehetett elfogyasztani, csak a böjt elmúltával. Ez a szokás pedig nagyon jól megmaradt: piackutatók adatai szerint országosan hétezer tonna főtt sonkát is képesek vagyunk megenni húsvét körül.

Húsvétkor a kalácsnak is a sonka és a tojás mellett a helye. A kalács, a kenyérhez hasonlóan ősi áldozati étel, a bőséget, a jólétet és az életet is jelenti. Európában a legerősebb hagyománya az olaszoknál van a húsvéti kalács sütésének, mégpedig a galamb formára alakított foszlós kelt tésztából készültnek. A galamb a béke jelképe, és egyben az új életet is szimbolizálja, ugyanúgy, mint nálunk a tojás.

A tojás a termékenység és az újjászületés legősibb szimbóluma, de kifejezi a családi összetartozást is. A hagyomány szerint azért kell a család tagjainak közösen elfogyasztaniuk a húsvéti tojást, hogy ha netán egyszer eltévednek, visszataláljanak egymáshoz. De helyet kap még a húsvéti asztalon a bor is, amelyet Jézus vérével azonosítanak, illetve a templomban megszentelt barka is, amely eredetileg azokat a pálmaágakat helyettesíti, amelyeket alatt Virágvasárnap Jézus bevonult Jeruzsálembe. A néphit gyógyító erőt tulajdonított a barkának, ezért az ünnep után is megőrízték. Míg a megszentelt kalács morzsáit a tyúkok elé szórva azt remélték, hogy több tojás lesz.

©

Népi hagyományok

Modern kellékek

Németországban, az Egyesült Államokban és egyre inkább itthon is fontos kelléke a húsvétnak a tojásfa, amikor is a barkát kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. A magyar területeken főként a két világháború között vált az ünnep részévé a nyúl, s bár népszerűsége töretlen, Európában sem mindenütt az ő feladata a színes tojások előteremtése. A német nyelvterület egyes vidékein például a róka, Svájcban a kakukk, Thüringiában a gólya látja el ezt a feladatot. De a Rómából hazafelé tartó harangok is tojásokat szórnak a kertekbe, ablakpárkányokra.

A már említett ételszentelés mellett más szokások is kapcsolódtak az ünnephez, Nagypéntekhez például különféle babonás félelmek is. E napon például tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret, nem mostak, nem fontak. Napfelkelte előtt "hajnali aranyvízzel", azaz friss kútvizzel kellett mosakodni, úgy tartottak, hogy az véd a betegségek ellen. A tűz- és vízszentelés pedig már Nagyszombathoz kötődik, ahogy a feltámadási körmenet is.

Az egyik legismertebb, főleg vidéken élő népszokás a húsvéthétfői locsolás, régen egy vödör vízzel öntötték le a lányokat, ma már mindezt kölnivel teszik, ha teszik egyáltalán. A locsolásért cserébe pedig festett, díszített tojást adtak a lányok. A locsolás helyett néhány faluban a húsvéti vesszőzés élt, és ahogy a locsolás ez is a megtisztulást és a termékenységet hivatott elősegíteni – ezek is kiválóan utalnak az ünnep tavaszköszöntő jellegére. Érdekes szokásként élt még az úgynevezett komatálküldés is: Húsvétvasárnap után egy héttel, Fehérvasárnap a lányok húsvéti ételekből álló tálat küldtek egymásnak, ezzel megpecsételve barátságukat; de jegyesek is küldtek egymásnak ilyeneket, csak azt már mátkatálnak nevezték.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Egy hónapig se látogatni, se elhagyni a gyerekotthonokat nem lehet

Egy hónapig se látogatni, se elhagyni a gyerekotthonokat nem lehet

Egy hétre megszállja az utakat a rendőrség

Egy hétre megszállja az utakat a rendőrség

Ilyen covidos filmet Magyarországon nem forgathatnának

Ilyen covidos filmet Magyarországon nem forgathatnának