Az egyetem ortopéd sebész professzora, Per Aspenberg a Bone című lapban jelentette meg ezzel foglalkozó tanulmányát, de az érdeklődők a British Medical Journal legfrissebb számában is megtalálják azt.

A hagyományos eljárás során az implantátumot az állkapocsba csavarozzák, és ezáltal egyfajta támaszt hoznak létre a pótfogak számára. Ezzel a módszerrel azonban 4-6 hónapba is beletelhet, mire a csavart körülvevő csont begyógyul, és elég erőssé válik a rágáshoz. A Linköping Egyetemen kifejlesztett bevonat azonban olyan nanométer vékony proteinrétegből áll, amely szinte beleolvad a fém felszínébe. Ebbe a proteinbe ráadásul egy biszfoszfonátokhoz tartozó gyógyszert is belekevertek, amelyet csontritkulás kezelésére is használnak.

Állatokon végzett vizsgálatokból már bebizonyosodott, hogy ezzel a módszerrel az implantátumot körülvevő csont gyorsabban vastagszik és erősödik meg, most először azonban embereken is tesztelték az eljárást. A tizenhat résztvevő mind két-két implantátumot kapott, egy hagyományosat és egy újonnan kifejlesztettet, ám sem a páciensek, sem a fogorvosok nem tudták, melyik az új. Hat hónap elteltével azonban megállapították, hogy a tizenhat alanyból tizenötnél az új felülettel ellátott csavar láthatóan jobban rögzült, sőt a röntgenfelvételek már két hónap elteltével kimutatták a pozitív változást. Komplikáció senkinél nem fordult elő.