Az ökolakást különböző okokból választhatjuk, de akár elvi kérdés, akár gazdasági vagy egészségügyi megfontolásból döntünk így, sok pluszenergiát igényel a megtervezése. Viszont egy ilyen otthon – elméletben legalábbis – hosszabb távra szól, hiszen ha a fenntarthatóságot figyelembe vesszük, nincs kitéve a lakberendezési trendek változásainak. Már, ha nem eleve trendkövetésből vágunk neki. A lakberendezési termékeket manapság 5-30 évig használjuk, érdemes minél hosszabb élettartamú termékekre beruházni, a burkolatok és textíliák esetében pedig az egészségre gyakorolt hatásukat is mérlegelni. De ezen felül miért jó éppen a bambusz vagy a lenvászon, mitől lesz ezeknek a használata „fenntartható”?

A természetes alapanyagok azért előnyösek, mert az előállításuk kevésbé terheli a környezetet. Emellett érdemes mérlegelni, hogy a bizonyos anyagot hol állítják elő, tehát milyen távolságból kell szállítaniuk, illetve milyen körülmények között gyártják, használnak-e vegyszereket, vagy spórolnak-e a vízzel. A harmadik fontos szempont, hogy a terméknek legyen minél hosszabb az élettartama, minél később váljon belőle szemét – ez azzal is jár, hogy könnyen javítható legyen – és majd ha ez elérkezik, akkor is újrahasznosítható legyen. Íme, pár tipp az anyagválasztáshoz.

Parafával és bambusszal burkolt nappali

A bambuszból készült parketták jellemzően nyolcezer forint feletti négyzetméteráron kaphatóak, de a bambuszbútorok is népszerűek. Padlóként magas kopásállóság jellemzi, és jól bírja a pára- és hőingadozásokat, így padlófűtés mellett is alkalmazható. A bambusz legnagyobb ökológiai előnye viszont mégis az, hogy gyorsan növekszik és a termesztése nem igényli rovarirtószerek használatát. A bambusz rostját a textiliparban is tudják hasznosítani,

Padlót bambuszból

parquetbambu,it

A parafa sokoldalúan használható antiallergén burkolat, padlón, valamint falak vagy tetőtér esetén a plafon belső szigetelésére is alkalmazható. A parafa kitermelésénél fontos környezettudatossági szempont, hogy bár a fa maga 120-200 évig is elél, az anyag kitermeléséhez nem kell kivágni, csak hántolni szokás. Egy fa körülbelül kilencévente lesz alkalmas a hántolásra. Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban vannak a világ legjelentősebb paratölgyerdei. Ezekben az országokban úgynevezett redugó programokat indítottak, 2010-ben az olaszoknál egymilliónál is több parafadugót gyűjtöttek, amit aztán akár a zöld lakberendezés jegyében is újrahasznosíthattak. Parafa falburkolatot két-háromezer forint körüli négyzetméteráron vásárolhatunk, a legolcsóbb megoldás ha a vékonyabb, 2 milliméteres tömörített parafa tekercset vásárolunk, ebből egy tíz méter hosszú, egy méter széles tekercs például hét-nyolcezer forintba kerül. A parafa padlóburkolat vastagabb, strapabíróbb változatot jelent, ennek tízezer forint fölé is felszökik négyzetméterára.

Fát használni bútorok és burkolatok esetében még környezetbarát szempontból sem eretnekség. Persze mérlegelni kell, honnan is származik az alapanyag, így például kerüljük a trópusi erdőkből származó fákat (teafák, rózsafa, mahagóni), hiszen ezekkel gyakorlatilag az esőerdők irtását támogatjuk, ráadásul a szállításukkal a légkört is szennyezzük. Ebből a szempontból érdemes magyarországi gyártót keresni.

Szizál, tengerifű és más boszorkányságok

Alapvetően az újrahasznosított műanyag is környezetterhelőnek számít, de még mindig jobb, mint nem újrahasznosított társa. A szelektíven gyűjtött műanyag palackokból nyert darálékból műszálas textíliák is készülhetnek, ami bútorok kárpitozására vagy szőnyegnek is alkalmas. Emellett több alternatíva létezik a műszálas anyagok kiváltására. A textíliák nagy előnye, hogy hőszigetelik a lakás felületeit, falvédőkre és függönyökre is megéri beruházni, nem csak az esztétikum miatt. Belső árnyékolónak jó lehet a lenvászon, de bambusz- és nádrolókkal is találkozhatunk a piacon, gyékényből pedig falvédőket és szőnyegeket választhatunk.

Szizálszőnyeg

Flickr / Creative Commons / PoshSurfside

A műszálas szőnyegek kiváltására több növényi alapanyagú textiláru is van a piacon. Többségük valamilyen trópusi növényből készült, így lehetnek kétségeink afelől, hogy valójában mennyire volt környezetterhelő az előállításuk, de legalább a műanyaggyártást megkerültük, jó esetben a növényi szálakat természetes latex hátoldalra szövik fel. Másik nagy előnyük, hogy antisztatikusak, így pedig antiallergének. Ilyen szőnyeg készül a szizálból, ami egy agavéfajta, és eredetileg a tengerészet számára állítottak elő belőle erős kötelet. A szizált főleg Brazíliában termesztik, a belőle készült rostokból sokféle szövéssel gyártanak padlószőnyeg, ezeknek az élettartama körülbelül húsz év. A szizál érdekessége, hogy a levegőből képes felszívni a nedvességet, majd a száraz nyári napokon visszaengedni.

A szizál mellett kókuszrostból is nagyon strapabíró szőnyegek készülnek, amiket már vizes helyiségben is el lehet helyezni. Ezeknek a gyártása főleg Indiában zajlik. Az enyhén viaszos, víztaszító tengerifű padlószőnyegek szintén távol-keleti származási helyről érkeznek, és natúr színben szokás felhasználni, a vízhatlanságához ugyanis hozzátartozik az is, hogy nehéz festeni. A hársfafélék családjába tartózó jutából sokkal puhább, pamutszerű tapintású szőnyeg készülhet, amit ennél fogva könnyen el tudunk képzelni egy gyerekszobában, ahol kevésbé is van igénybe véve, ez ugyanis kevésbé tartós. Ezek a szőnyegek természetesen a műszálasok többszörösébe kerülnek, ez általában 4-6 ezer forintos négyzetméterár.

Pinterest

A meglehetősen tartós – akár ötven évnél tovább is használható – gyapjúszőnyegek már jóval drágábbak, tízezer forint körüli négyzetméterárnál kezdődnek. De más lakástextíliák esetében érdemes gyapjút választani, az ágyneműk esetében talán nem is kell ecsetelnünk a jó tulajdonságait. Abroszok, lepedők, takarók kedvelt környezetkímélő anyaga emellett a len vagy a kenderfonal, lehetőleg fehérítetlen, vagy legalább nem túl tarka változatban.

A gyapot talán a legerősebben permetezett növény, amiből textíliákat készítenek, így egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is érdemes kerülni.

A meszelt ház még mindig nyerő

A festékek esetében jelentős környezetvédelmi rizikófaktor az előállítással járó kemikáliák környezetbe kerülése és a veszélyes hulladéknak számító festékmaradékok elhelyezése. A mész már a régi parasztportákban is bevált, sokszor érdemes követni a hagyományt, a fertőtlenítéssel is felérő meszeléshez növényi vagy ásványi alapú festékek is használhatóak színezéshez. Emellett persze kaphatóak környezetbarát falfestékek, amelyekhez természetes alapanyagokat használnak fel, ilyen például a német Auro vagy a Biopin.