hvg.hu: Bár a Sziget Iroda profi stábbal, menedzsmenttel működik, a szálak mégis az Ön kezében futnak össze a kezdetektől. Rutinból megy már a Sziget lebonyolítása, vagy van egy-két álmatlan éjszakája a szervezés miatt?

Gerendai Károly © Stiller Ákos

Gerendai Károly: Az elmúlt években a szervezés sokat fejlődött, vannak már automatizmusok, nagyon jó a csapat és a kollégák egyre több terhet tudnak már levenni a vállunkról. De minden évben vannak olyan helyzetek, amikre nem vagyunk feltétlenül felkészülve. Idén például lezárták az alsó rakpartot, fogalmunk sincs, hogy ez milyen forgalmi nehézséget okoz majd, s ezen hogyan tudunk úrrá lenni. Persze ezek sokszor olyan dolgok, amelyeknél már nem tudunk érdemben intézkedni, meghaladja a kompetenciánkat, hiszen új utakat nem tudunk építeni a fővárosban. De ide sorolható az időjárás is. Nem tudhatjuk, milyen idő lesz, pedig az időjárás jelentősen befolyásolja a rendezvény sikerét. Egyetlen eset van, amikor rövidtávon nem vagyunk kiszolgáltatva az időjárásnak: ha sikerül előre eladnunk a jegyeket, mint tettük ezt a Balaton Soundnál. De hosszútávon ez sem jó, hiszen ha rossz idő lett volna, akkor hiába adtuk el idén elővételben a jegyeket, jövőre már sokan azért nem vennének jegyet a balatoni rendezvényünkre, mert nem kockáztatnának az időjárással előre. Tavaly a Sziget fesztiválon három esős nap volt, ami miatt 22 ezerrel kevesebb jegyet adtunk el, mint az előtte lévő évben ugyanazon a három napon. Ez nagyjából bruttó 170 millió forint bevételkiesést jelent három nap alatt.

hvg.hu: Főszervezőként alszik valamit a Sziget alatt?

G.K: Ma már viszonylag sokat tudok aludni. A délelőtti órákban nem nagyon történik semmi extra, a sajtót is arra szoktam kérni, hogy délelőtt ne kelljen nyilatkozni, ne hívjanak reggeli műsorokba. Hajnali 3-4 óra körül fekszem le és, ha tehetem, alszom délig. Régen volt nehéz, mert akkor később tudtam csak lefeküdni és sokszor már jó korán felkeltettek, mert volt mondjuk valami probléma, amit meg kellett oldani.

hvg.hu: Azzal a feltétellel törleszti öt év alatt az Econet a Sziget Kft. milliárdos vételárát, ha a cég adózás előtti nyeresége idén eléri a 200 millió forintot, jövőre a 350 milliót, utána a 420 milliót, majd legalább az 500 milliót. Vállalható ez?

G.K: Fontos, hogy itt nem a Sziget Fesztiválnak kell hoznia ezeket a számokat, hanem a Sziget Kft-nek, amelynek a portfoliójában több rendezvény is van. Idén már jól látszik, hogy szépen beérnek az egyéb rendezvényeink is. Anyagilag is jól sikerült a Volt Fesztivál és a Balaton Sound is. A Félsziget nem volt pénzügyileg annyira jó mint vártuk, de azzal sem volt baj, egyszerűen csak rossz időnk volt. Mi azt is vállaltuk az Eonettel kötött szerződésben, hogy bővülünk a régióban. Nem a magyar piacon, mert az már telítődött. A külföldi terjeszkedés tűnik a növekedés legbiztosabb útjának, persze a vállalt feltételek teljesítéséhez a hazai portfolióinkat is csúcsra kell járatni. Azért itt is vannak olyan tényezők, amelyek rajtunk kívül állnak. A hazai rendezvényeink jövedelmezőségét például erősen befolyásolja a gazdasági környezet. Ha a következő években az embereknek nem lesz több pénzük  szórakozásra, akkor kérdés, hogy hogyan reagál a piac a jegyáremelésekre. Többletbevételekhez ugyanis ma már jegyáremeléssel lehet csak jutni, mert ez az, amiben még „le vagyunk maradva” az európai versenytársakhoz képest, az európai fesztiválokon az átlag jegyárak ugyanis legalább a duplái az ittenieknek. Miközben a koncertek jegyárai idehaza is az európai árakhoz igazodnak, a fesztiváloké nem. Kérdés, hogy mennyire sikerül a magyar emberekkel elfogadtatni a magasabb fesztiválárakat. Ha ez sikerül, akkor van még lehetőség piaci bővülésre a meglévő portfoliónkban is, de az igazi az volna, ha tudnánk a portfoliót is tovább bővíteni.

hvg.hu: Minden évben téma, hogy kik lépnek fel a Szigeten és kik nem. Az egyik ismert ukrán együttes, az Ot Vinta állítólag megsértődött, amiért egy náluk kevésbé „menő” ukrán bandát hívtak meg a Szigetre. Gyakori, hogy megsértődik egy zenekar, mert szerintük nem a megfelelő színpadra, illetve időpontra sorolják be őket a szervezők?

G.K: Előfordul. Itt az a probléma, hogy sokan összekeverik a szezont a fazonnal, amikor elvárásokat támasztanak azzal szemben, hogy nekik hol kell fellépni. Nem értik meg, hogy itt egy összetett nagyrendezvény szervezése folyik, nem valakinek a szólókoncertjéről van szó. Itt mi döntjük el, hogy kit hívunk meg és hova. Sokszor nagy nevű zenekarok sértődnek meg azon, hogy őket nem hívtuk meg, meg nem oda hívtuk meg, ahová ők gondolták volna. Számos tényezőt kell figyelembe venni a programok összeállításánál, amelyek közül csak egy szempont az övék, az összes többi szemponttal nyilvánvalóan nincsenek tisztában. Például azzal, hogy más színpadon még ki játszik, akivel mi nem szeretnénk, ha egy időben lépnének fel, vagy milyen műfajokat különítünk el egymástól, netán milyen gazdasági lehetőségeink vannak. Több mint ezer program van a fesztiválon, ebből mondjuk maximum két ezrelék, amelyikkel ilyen típusú problémák adódnak. A többség abszolút megértő, partnerek a problémák kezelésében s inkább megtiszteltetésnek veszik, hogy felléphetnek.

hvg.hu: A nagyszínpadon évről-évre kevesebb hazai előadó lép fel, ami érthető, hiszen egyre több a külföldi vendég. Ugyanakkor idén nagyszínpados lett az URH, amit a fiatal korosztály alig, a külföldiek viszonyt egyáltalán nem ismernek. Miért gondolták úgy, hogy az URH-nak a nagyszínpadon van a helye?

G.K: Az URH zenekar tizennyolc év után áll újra színpadra. Amikor utoljára, 1990-ben felléptek, akkor nagyjából nyolcezer ember volt rájuk kíváncsi. Általában az a tapasztalat, hogy egy-egy olyan zenekar, amelyiknek a szólókoncertjére elmennek néhány ezren, azokra a fesztiválokon a többi produkcióhoz képest nagyobb az érdeklődés. Abból indultunk ki, hogy ha ez most is igaz az URH-nál, akkor ezt nem tudjuk máshol megoldani. Ha felléptetnénk egy négyezer főt befogadó sátorban, miközben mondjuk tizenötezer ember kíváncsi rájuk, akkor mit csinálunk a többiekkel. De az ilyesmit nehéz előre eldönteni, ezek mindig kísérletek. Vagy igazunk lesz, vagy nem.

hvg.hu: Mi teszi vonzóvá a Szigetet egy külföldi számára?

G.K: Az ár már sokkal kevésbé szempont, hiszen a külföldieknek erre rájön még egy csomó többletköltség. Inkább arról van szó, hogy a Sziget még mindig egy nagyon egyedi rendezvény a palettán. Nincs még egy ennyire sokszínű, sokféle programot és szolgáltatást felvonultató fesztivál ma Európában vagy a világon. Ráadásul egy nagyon izgalmas helyszínen vagyunk, egy világvárosban, de mégis egy lakatlan zöld szigeten. Jónéhány fesztivált reptereken, stadionokban meg pusztákon rendeznek meg, azok a helyszínek sokkal kevésbé nyújtanak jó feltételeket. Sok fesztiválnál nem lehet sátrazni a helyszínen, a Szigeten lehet. Ráadásul ma már a sztárprogramjaink is egyenértékűek más európai fesztiválokéval.

hvg.hu: Külföldi fesztiválszervezők próbálják „koppintani” a Szigetet?

G.K: A Sziget modell nem túl kifizetődő, túl sok az üzletileg nem értelmezhető kulturális program és szolgáltatás, ráadásul nagyon jelentős az infrastruktúra költsége az összköltségből. Ezt nehéz tudatosan koppintani, de érezhető egyfajta megbecsülés és tisztelet a többi fesztivál részéről. Tavaly például voltunk egy olyan, rendezvényszervezőknek tartott konferencián, ahol a fesztiválok tisztaságáról, higiéniájáról szóló egyik előadásban az előadó folyamatosan a Szigettel példálózott. Azt fogalmazta meg, hogy szerinte a Szigetnek kellene lennie az etalonnak abban, amit egy fesztiválnak szolgáltatásokban és higiéniában nyújtania kellene. Sőt úgy fogalmazott, hogy ha a Sziget által már megvalósított dolgok felét be lehetne vezetni előírásként a többi fesztiválnál, akkor az már egy nagyságrendi javulást jelentene a piacon. Ez is azt mutatja, hogy van, amit a Szigettől lehetne tanulni. Persze ez fordítva is igaz, mi is tanulunk más fesztiváloktól.

hvg.hu: Melyik külföldi előadót volt a legnehezebb meghívni idén?

G.K: A legnehezebb mindig azokat, akik aztán nem jönnek el, noha előtte hosszú hónapokig egyeztettünk velük. De például valamennyire szenzációszámba megy, hogy a Jamiroquai fellép a Szigeten, mert idén máshol szinte nem is koncertezik.

hvg.hu: Hogyhogy mégis elvállalta a fellépést?

G.K: Mi sem értjük. Mi csak rutinból próbálkoztunk vele, ahogy tettük ezt az elmúlt években is. Bár láttuk, hogy nem koncertezik, sőt volt olyan hír is, hogy abbahagyja, mégis tettünk egy ajánlatot neki, próbaként. Meglepetésünkre visszaírt a menedzsment, hogy Jay K úgy döntött, elvállalja a fellépést. De hogy miért, nem tudjuk. Majd ha itt lesz, megkérdezzük.

hvg.hu: A külföldről érkező sztárzenekarok közül volt valamelyiknek extra, nehezen teljesíthető kérése a szervezők felé?

G.K: Extra kérések mindig vannak, de olyan nagyon nehezen teljesíthetők nincsenek. Olyanok szoktak lenni, hogy például ragaszkodnak egy bizonyos ásványvízhez vagy kajához. Pár éve az egyik fellépő egy olyan majonézhez ragaszkodott, amit nem lehetett Magyarországon kapni. Hiába ajánlottunk neki más fajtát, ragaszkodott a majonézéhez, amit végül kénytelenek voltunk Svájcból hozatni. De az esetek 99,9 százalékában teljesíthető dolgokat kérnek. Persze ezek néha meglepők: például az, hogy valaki kizárólag fekete törölközőket akar. Vajon mitől jobb a fekete törölköző mondjuk a kéknél?

hvg.hu: Bár a gázsik titkosak, azt elárulja, hogy fizettek-e ki idén rekordösszegeket valamely  produkcióra?

G.K: A külföldi produkciónál körülbelül százmillió forint a legnagyobb összeg, amit idén kifizetünk, hazai produkcióra pedig nyolcmillió. Általában 1 és 5 millió között van egyébként a hazai sztárok gázsija, a magyar piacon ezek a kialakult árak.

hvg.hu: Az évek során a politikusok is megszerették a Szigetet, nem utolsósorban a fesztiválban rejlő kommunikációs lehetőség miatt. Ezért is volt meglepő, hogy éppen a rendezvényt kezdetektől támogató Demszky Gábor vetette fel, hogy a Sziget Kft. fizessen a területért, méghozzá milliárdokat. Hol tart most ez az ügy?

G.K: Arra álmunkban sem gondoltunk, hogy az igazi ellehetetlenülést esetleg az idáig mindig jelentős támogatónkként megnyilvánuló Demszky irányából várhatjuk. Azóta többször egyeztettünk a főpolgármesteri kabinettel. Miután érvényes szerződésünk van és nyakunkon a Sziget, úgy döntöttek, hogy az idei évet már nem bolygatják. Nekünk még két évre van szerződésünk az ingyenes közterület-használatra. Arról folynak egyeztetések, hogy esetleg ezt a szerződést felbontjuk és egy újabb, hosszabb távú szerződést írunk alá. Mi azt az álláspontot képviseljük, hogy továbbra sem fizetnénk a közterület-használatért, mert nem érezzük ezt méltányosnak. Ellenben szívesen vállalunk olyan kötelezettséget akár  szerződésben is, amit mi az elmúlt években anélkül is vállaltunk, hogy erre bárki kötelezett volna minket. Ilyen a területfejlesztés, például a zöld terület állagának, vagy az infrastruktúrának a fejlesztése. Az elmúlt 15 évben több mint 200 millió forintot fordítottunk egyébként a terület fejlesztésére, s ebben természetesen nincs benne az, hogy mindig helyreállítjuk a környezetet a rendezvény után.

hvg.hu: Igaz az, hogy mindig a főváros nevezi meg azt a céget, amelyikkel a helyreállítást el kell végeztetniük?

G.K: Voltak olyan évek amikor ez úgy működött, hogy a főváros kikötötte, hogy melyek azok a cégek, amelyekkel el kell végeztetni a munkálatokat. Most már annyiban liberalizálódott a helyzet, hogy a főváros csak ajánlja a cégeit. A fejlesztési munkákat egyébként általában külső vállalkozókkal végeztettük el, mert az költséghatékonyabb volt. A lényeg, hogy az eddigi egyeztetéseken közeledtek az álláspontok, további reklám megjelenéseket kértek és felajánlottuk, hogy mi szívesen vállalunk további fejlesztéseket. Ők is elismerték, hogy a sajtóban elhangzott összeg (2,6 milliárd forint – a szerk.) szerintük is irreális, mindössze arra utaltak, hogy a fővárosi díjtáblázatok szerint akár ennyit is kérhetnének. Nyilván kell egy olyan összeg, ami számunkra is vállalható és nekik is érték. De ennek feltétele, hogy garanciát kapjunk arra, hogy hosszú távon magunkénak tudhatjuk a Szigetet ebben az időszakban, hiszen csak így éri meg nekünk fejlesztéseket végezni a területen. Ezzel mindenki jól járna.

hvg.hu: Tavaly novemberben úgy nyilatkozott, hogy a IV. kerületi önkormányzattal folyamatban lévő per idén tavasszal lezárulhat. Nem így történt. Mire számít, mikor lesz ítélethirdetés?

G.K: Tényleg arra számítottam, hogy tavasszal, de legkésőbb nyár elején első fokon lezárul a per. Azért is bíztam ebben, mert kifejezetten sok tárgyalás volt az elmúlt egy évben, és többször úgy tűnt már, hogy a bizonyítási eljárások lezárultak. Az utolsó tárgyaláson július elején már mindannyian ítélethirdetésre készültünk, de meglepetésünkre a bírónő azt mondta, hogy további kérdések merültek fel benne, újabb anyagokat kért és őszre napolta el a tárgyalást. Várhatóan akkor lesz ítélet.

hvg.hu: Van-e valamilyen vészforgatókönyvük arra az esetre, ha elvesztenék a pert?

G.K: Nagyon bízom abban, hogy megnyerjük. Ha nem így lenne, akkor fellebbezni fogunk másodfokra, mert meg vagyunk győződve az igazunkról.

Dezső András