Sok európai ország létezik, ahol a világi iskolákban is kötelező hittan-oktatás van. Németországban például a Szövetségi Alkotmány megszabja, hogy az állami iskolákban is kell vallást oktatni, és ugyanez a helyzet Dániában is. Igaz ugyanakkor – és ez lényeges! - hogy a hittan anyagot nem az egyházak állítják össze, és hagyják jóvá, hanem a parlament, hasonlóan a többi tantárgy anyagához. Ehhez hasonlóan Nagy-Britanniában is vallási tájékoztatási kötelezettsége van a világi iskoláknak. Ezekben az országokban azonban az is közös, hogy – bár a vallással foglalkozó órákon kötelező a jelenlét, és vizsga is van belőle – a hitéletben való részvétel felől mindenki maga dönt.

Érdekes változások figyelhetők meg az utóbbi évtizedekben az Egyesült Államokban is, ahol egészen a 90-es évekig egységesen kötelező volt a vallási semlegesség az állami iskolákban. A mai tendencia ezzel szemben az, hogy – a legfelsőbb bíróság állásfoglalását követően – a vallásos nevelés egyre inkább teret hódít. A közlemény szerint minden tanulónak joga van arra, hogy vallásos hitének és meggyőződésének iskolán belül is kifejezést adjon.

A fenti tendenciának ellentmondani látszik ugyanakkor, hogy több országban is problémát okoztak, és alkotmányossági vitát kavartak a tantermekben elhelyezett feszületek, illetve az iskolai vallási ünnepségeken való kötelező részvétel. Alig pár hete egy osztrák apuka az alkotmánybírósághoz fordult a lánya óvodájában található feszület miatt. Elhatározásában nyilván az a tény erősítette, hogy egy hónappal megelőzően az Emberi Jogok Európai Bírósága hasonló ügyben elmarasztalta Olaszországot.

A vallási jelképek, és a vallásos nevelés oktatásban való szerepéről, illetve az erről szóló egyre szenvedélyesebb vitáról az Eduline cikkében olvashat részletesen, kattintson!