"Nagyfelbontású felvételeket is készítettünk a bogarakról, és ezeket egy rövid leírással együtt elhelyeztük egy Wikipédia-oldalon. A módszer ötször gyorsabb, mint a fajok meghatározására alkalmazott hagyományos eljárás" - mondta Alexander Riedel, a Karlsruhei Természettudományi Múzeum rovarkutatója. Az eljárást a ZooKeys és a Frontiers in Zoology című szaklapokban mutatták be.

Bár a módszer nem teljesen új, eddig az állatokat elsősorban külső ismertetőjegyeik alapján sorolták be. "A számos különböző ormányosbogárfaj esetében ez olyan, mint egy mikroszkóp alatt, ezernyi kártyával játszott memóriajáték. Az ember hamar elveszíti a fonalat. A DNS-elemzés gyors és jó besorolás lehetőségét adja. A részletgazdag fotók pedig kiegészítik az alaktani leírásokat" – magyarázta Riedel.

A szakértő szerint a módszer elsősorban azoknál a rovaroknál hasznos, amelyek külsőleg nagyon hasonlítanak egymásra, genetikailag viszont különbözőek. A világon élő körülbelül százezer ormányosbogárfaj leírása az eredeti módszerrel belátható időn belül lehetetlen lenne.

Nem árt azonban sietni a munkával Riedel és kollégája, Michael Balke, a Müncheni Zoológiai Állami Gyűjtemény munkatársa szerint: sok ormányosbogárfajt ugyanis a kihalás veszélye fenyegeti. Az esőerdőket rohamtempóban vágják ki, helyükre olajpálma-monokultúrákat telepítenek.

A szakértők a névadásban is különleges módszert alkalmaznak. Hogy az országhoz illő neveket találjanak, a telefonkönyvet hívják segítségül: sok új fajt a pápuai telefonkönyv alapján neveznek el. Riedel például a Trigonopterus moreaorum nevet a Morea családnév alapján adta az egyik alfajnak.