Csonka hatodik lett a sportpisztolyosok között

Csonka Zsófia a hatodik helyen végzett a női sportpisztolyosok között a londoni olimpia szerdai versenynapján.

  • MTI MTI
Csonka hatodik lett a sportpisztolyosok között

A pécsi lövő - aki vasárnap légpisztolyban 16. volt - a 30+30 lövéses alapverseny első, lassú felét 291 körrel a tizedik helyen zárta, a gyors szakaszban aztán nagyon szép sorozatokat produkált, s 293 kört ért el. Az 584 körös eredmény hatodik helyet ért a számára, innen várta a húsz lövéses nyolcas döntőt.

Az alapot olimpiai rekordot jelentő 591 körrel megnyerő dél-koreai Kim Dzsang Mi nagyon messze volt tőle, ám a második helyen álló thaiföldi Tanyaporn Prucksakorn csupán két körrel előzte meg. A harmadik helyen pedig hármas holtverseny alakult ki a címvédő kínai Csen Jing (Chen Ying), az orosz Kira Mozgalova és az ukrán Olena Kosztevics között, 585 körrel.

Csonka a finálé első öt kísérletéből 51,3 kört lőtt, ezzel egy helyet javított. A második sorozatban 50,6-ot ért el, amivel feljött a negyedik helyre. A dobogótól ekkor 1,6 körre volt, a finálé harmadik sorozatának második lövése azonban csak 8,3-ra sikerült, a szakasz pedig 48,4 körösre, így visszacsúszott a hatodik pozícióba, behozhatatlan, 3 körös távolságra a dobogótól. Végül a záró etapban is volt egy 8,9 körös lövése, a 20 kísérletet így pontosan 200 körrel zárta, s 784 körrel lett hatodik.

A számot Kim nyerte meg Csen előtt. A harmadik pedig Kosztevics lett. Magyar női pisztolyos ezt megelőzően csupán egyszer lőhetett olimpiai döntőt: 1988-ban Ferencz Ágnes ugyanebben a számban lett ötödik. Női sportlövők 1984 óta szerepelnek az olimpián.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?