Hosszú, súlyos betegséget követően, életének 84. évében kedden Ausztráliában elhunyt Rozsnyói Sándor, aki az 1956-os melbourne-i olimpián vitatott körülményeket követően végül ezüstérmet vehetett át a 3000 méteres akadályfutás eredményhirdetésekor.
A Zalaegerszegen, 1930. november 24-én született atlétának először aranyérmet akasztottak a nyakába, mert a zsűri a brit Christopher Brashert első fokon kizárta Rozsnyói akadályozása miatt.
A tiltakozások után végül megváltoztatták az ítéletet, a fél évszázaddal később Nemzetközi Fair Play-díjjal is kitüntetett Rozsnyói ugyanis azt vallotta minden fórumon, hogy Brasher nem akadályozta őt.
Rozsnyói az atlétika mellett a kosárlabdázásnak is szenvedélyes elkötelezettje volt. A sportembert felesége és két fia gyászolja Sydney-ben.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Sokan rég elfeledett korok és távoli országok problémájának hiszik, de minap Európában is megjelent.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott rendeletek.
A miniszterelnök név szerint említette a Harcosok órája című YouTube-csatornának adott interjúban, de az elemző szerint ezzel neki nincs dolga.
