Könnyen lehet, hogy az amerikai műkorcsolyázó, Ilia Malinin péntek este kétszeres olimpiai bajnokként tér nyugovóra: minden esélye megvan arra, hogy a csapatverseny után az egyénit is megnyerje Milánóban. A rövidprogram után 5.09 pontos előnnyel vezet a japán Kagijama Juma előtt, a harmadik helyezett francia Adam Siao Him Fa 5.61 ponttal van lemaradva tőle.
A győzelme korántsem volna meglepetés: a 21 éves sportoló 2023 novembere óta tucatnyi nemzetközi versenyen indult, és egyszer sem talált legyőzőre. Robin Cousins, a Lake Placid-i téli olimpia egyéni bajnoka is osztja azt a sokak által megfogalmazott véleményt, hogy a mostani játékokat is legfeljebb csak elveszítheti.
A négyfordulatos ugrások királya – angolul a beceneve Quad God, azaz kvadraisten – több olyan elemet is gyakorol és bemutat a versenyeken, amelyekre a többiek nem képesek, vagy legalábbis nem tudják folyamatosan sikerrel megcsinálni őket. Az egyik ilyen a négyfordulatos axel, amelyet, bár szerepelt a programjaiban, egyelőre ő maga sem húzott elő a három eddigi futása során – a teljesítménye mégis elég volt ahhoz, hogy a csapatversenyben, egyedül a mezőnyben, 200 pont fölé jusson.
https://youtu.be/LqeRabAOy7w
Malinin mindössze 17 éves volt, amikor 2022-ben először sikerrel megugrotta a négyfordulatos axelt, amit korábban soha senki nem tudott sikeresen véghez vinni nemzetközi versenyen. Az ugrás azért olyan nehéz, mert a korcsolyázók előrefelé haladva indítják el az egyik lábukról, de leérkezéskor hátrafelé csúsznak tovább a másik lábukon, vagyis egy négyfordulatoshoz valójában négy és fél fordulatot kell megtenni. A műkorcsolyában bemutatott másik öt ugrás – a toe loop, a flip, a rittberger és a salchow – ezzel szemben mind hátrafelé csúszásból indul, és úgy is zárul.
Az a bizonyos szaltó
Bár a védjegyének számító elem bemutatásával még adós, mégis mindenki Malininról beszél, ő lett ugyanis az első férfi, aki az olimpiák történetében először sikerrel ugrotta meg engedélyezett elemként a hátraszaltót a jégen, amely után egy lábra érkezett.
A mozdulat nem az ő találmánya, először a szintén amerikai Terry Kubicka mutatta be még az 1976-os innsbrucki olimpián – ő azonban mindkét lábát letette az érkezéskor.
A nemzetközi korcsolyaszövetségnek (ISU) nem kellett hozzá sok, be is tiltotta az elemet arra hivatkozva, hogy túl veszélyes, és nem felel meg annak a szabálynak, hogy a versenyzőknek egy lábra kell érkezniük az ugrásaik után.
Persze ahogy a sportág egyre atletikusabbá vált, csak idő kellett ahhoz, hogy a korcsolyázók megtanulják és begyakorolják az egylábas változatot. Gálákon, bemutatóeseményeken fel-feltűntek olyanok, akik megpróbálkoztak vele, de 1998-ig hivatalos versenyen senki sem kockáztatta meg a teljesítését, tudván, hogy – tiltott elemként – pontlevonás jár érte.
Valaki már megcsinálta
A francia Surya Bonaly, aki tornászból lett műkorcsolyázó, egyike volt azoknak, akik versenyen kívül rendszeresen használták az elemet. Amikor az 1992-es albertville-i olimpián a rövidprogramjára bemelegítve – az edzője tiltása ellenére – megugrotta, és az akkori beszámolók szerint túl közel landolt az egyik riválisához, a japán Ito Midorihoz.
Surya Bonaly az albertville-i olimpián
AFP / Eric Feferberg
Még figyelmeztetést is kapott a bíráktól, akik azt gyanították, hogy az elemet arra használja, hogy megfélemlítse az ellenfeleit. Itót meg is zavarta az incidens, elesett, és a negyedik helyről várt a kűrt, Bonaly pedig a harmadikról. Abban végül jobban szerepelt, így ezüstérmet nyert, a francia pedig az ötödik helyen zárt.
Az 1998-as naganói olimpiára Bonaly súlyos sérülés, Achilles-ín-szakadás után érkezett, amely akkor a karrierjét is veszélyeztette. Tudta, nincs olyan állapotban, hogy éremért versenyezzen, ezért úgy döntött, „hagy maga után valamit, amiről az emberek beszélhetnek”, és két háromfordulatos ugrása helyett – amelyekről úgy érezte, hogy a fájdalmai miatt nem tud teljesíteni – inkább megugrotta a hátraszaltót, egy lábra érkezve. Más indoka is volt: így üzent a bíráknak, akikről az egész, az egyik legfehérebb sportágban feketeként eltöltött karrierje során úgy érezte, hogy nem tisztelik.
A zsűri lepontozta, így végül a tizedik helyen végzett az olimpián, amely után vissza is vonult. „Emberként 10 százalékban egyetértettem vele, az ISU elnökeként 90 százalékban nem” – mondta a húzásáról a szövetség akkori vezetője, Ottovia Cinquanta. A Washington Post pedig olyan pillanatnak nevezte, amely „gyorsan kulturális próbakővé vált”.
A következő negyed évszázadban hátraszaltót megint csak versenyen kívül láthatott a közönség, egészen addig, amíg Siao Him Fa a 2024-es Európa-bajnokságon meg nem ugrotta, ami után arról beszélt, hogy egy kis francia érzést próbált a programjába csempészni vele. Nem kockáztatott sokat azzal, hogy vállalta az érte járó 2 pont levonást – végül több mint 20 pont előnnyel nyerte a versenyt.
Később is újra és újra elővette az elemet, mondván, el akarta érni, hogy újból engedélyezzék, így a korcsolyázók nagyobb szabadságot kapjanak az önkifejezéshez. A világbajnokságon is előhúzta, amelyen végül harmadik lett. Annak a versenynek a technikai paneljében ott ült Terry Kubicka is, aki egyetértett azzal, hogy ha az elem tiltott, akkor büntetésnek kell járnia érte.
A 2024-2025-ös szezon kezdete előtt aztán az ISU újra engedélyezte a szaltó típusú ugrásokat, mondván, „nagyon látványosak, és manapság már nem logikus a tiltott elemek listáján tartani őket”. Pont a hátraszaltóért nem jár, de legalább már nem vonnak le érte. Sok más versenyző mellett Malinin is ugrotta már többször.
Miután az olimpián is megcsinálta, többen rámutattak: kettős mérce, hogy most olyasmiért ünnepel a közönség egy fehér férfit, amit egy fekete nő már véghez vitt, s amiért akkoriban neki büntetés járt. Ezzel a felvetéssel kereste meg az AP hírügynökség Bonalyt, aki azt mondta, örömmel töltötte el, hogy látta az olimpián is bemutatni az elemet, mert a korcsolyasportnak szüksége van a fejlődésre.
Arról is beszélt, hogy úgy érzi, „túl korán született”, olyan időszakban zajlott a karrierje, amikor az emberek még nem szoktak hozzá, hogy a megszokottól eltérőt lássanak, vagy egyszerűen nem voltak rá elég nyitottak. „Megtörtem a jeget más korcsolyázók számára. Most minden más. Az emberek bárkit befogadnak, ha jó, erről szól az élet.”
(Nyitókép: Ilia Malinin hátraszaltója a milánói téli olimpián. Fotó: AFP / Gabriel Buoys)
