Tényleg jó a curlingnek, ha a csalással megvádolt játékos káromkodós kiakadása miatt kapcsolnak rá többen?

Szabályszegések borzolják a kedélyeket az olimpiai curlingtornán.

„Végeredményben mindez csak még inkább ráirányítja a figyelmet a sportágra… A figyelem néha, még ha az oka érdekes is, nem rossz” – jelentette ki Nolan Thiessen, a kanadai curlingszövetség vezetője azután, hogy az egyik versenyzőjük káromkodásokkal teli kifakadása virálissá vált a közösségi médiában. Marc Kennedy azután küldte el melegebb éghajlatra a svédek játékosát, Oskar Erikssont, hogy az még pénteken csalással vádolta meg. Azt állította, hogy az ellenfele azután is hozzáért még a kőhöz, hogy az áthaladt az úgynevezett hog line-on. Márpedig ez a szabályok szerint tilos.

Már Kennedy reakciójából is úgy tűnt, hogy Eriksson szavai az elevenébe vágtak. A svéd azt mondta, a meccs után majd videón is megmutatja, hol hibázott a másik, a svéd televíziós közvetítésből kinyert felvételek pedig megerősítették az állítását. Ezeken jól látható, hogy a kanadai az egyik ujjával még megérinti a követ, miután elengedte annak fogantyúját.

A svédek ekkorra már másodszorra jelezték, hogy a riválisuk megszegte a szabályokat, és azt kérték a versenybírókról, hogy figyeljenek jobban oda rájuk, ők azonban nem láttak problémát. Igaz, nincs is könnyű dolguk, mert a sportágban nincs videóbíró, ha tehát a mérkőzést felügyelő szakemberek nem veszik észre az elkövetésekor a szabálytalanságot, nincs mód felülvizsgálatra. A mérkőzést végül a kanadaiak nyerték 8-6-ra.

Sorozatban

A történtekre reagált a nemzetközi curlingszövetség is. Egyrészt figyelmeztették a kanadait a szitkozódása miatt, másrészt kiálltak a bírák mellett, mondván, nem hibáztak, igaz, nem is láthatták Kennedy mozdulatát, hiszen nem a hog line-nal egy vonalban, hanem a pálya végén állnak. Jelezték ugyanakkor, hogy a továbbiakban egy-egy bírót a hog line-hoz állítanak majd a vitás esetek elkerülése érdekében.

Szombaton fogtak is egy újabb szabálytalankodót, az ugyancsak kanadai Rachel Homant, aki szintén kétszer ért a kőhöz a hog line után a svájciak elleni találkozón. A bíró figyelmeztette, és bár próbálta kimagyarázni a dolgot – azt állítva, „nulla százalék az esélye”, hogy hibázott – a dobását érvénytelenítették. A meccs után aztán arról beszélt, fogalma sincs, hogy mit látott a bíró. „Ha látott valamit, akkor nézze meg a videót. Menjen, nézze vissza ezerszer. Nem fog látni semmit. Nagyon frusztráló ez az egész.”

A – szándékos vagy véletlen? – hibák nyomán a nemzetközi szövetség a szabályokról is közleményt adott ki, megerősítve, hogy a játékosok a hog line előtt akárhányszor hozzáérhetnek a fogantyúhoz, azután azonban már tilos. Ahogyan a kő gránitból készült részét sem szabad megérinteni előre haladás közben. És főleg: a követ a fogantyúval kell útjára indítani.

Ennek ellenére vasárnap a brit Bobby Lammie kövét is kivették a játékból a németek elleni meccsen egy hasonló szabályszegés miatt, ő azonban nem vitatta a döntést. A csapata 9-4-re győzött.

https://hvg.hu/elet/20260211_curling-teli-olimpia-milano-cortina

Segítene a videóbíró?

Az efféle vitás helyzeteket tisztázhatná az azonnali videós visszajátszás lehetősége, ami elől azonban egyelőre elzárkózik a szövetség. És a játékosok egy része is, míg mások szerint éppen ideje lenne bevezetni.

Johanna Heldin, a svéd válogatott cserejátékosa úgy látja, hogy a videózás lelassítaná a játékot. De nem csak ez a baja vele. „A miénk mindig is az a sportág volt, amelyet a szabályok betartásával űztek és amelyre jellemző volt a magas szintű sportszerűség. Úgyhogy remélhetőleg visszatalálunk hozzá.” Vele ért egyet Sophie Jackson, a brit nők skipje is, aki szerint a szurkolóknak sem tetszene a visszanézegetés.

Az amerikai Tara Peterson viszont arról beszélt, hogy teljes mértékben támogatja a videóbíró alkalmazását, mivel „vannak olyan helyzetek, amelyeknél nagyon sokat számítana, ha azonnal visszanézhetnék őket”. Így vélekedett Bobby Lammie egyik csapattársa, Hammy McMillan Jr is, aki szerint az volna a jó megoldás, ha minden egység kapna néhány lehetőséget a bírói döntések videós felülvizsgálatára, ami aztán teljes mértékben eloszlathatná a kételyeket.

A curlingben használatos kövekben egyébként vannak szenzorok, amelyeknek épp az a feladatuk, hogy jelezzék, ha a hog line után engedik el őket. Erről a kövek fogójában elhelyezett kis fények adnak visszajelzést: kéken világítanak, amikor a kő készen áll a dobásra, zölden villognak, ha az a szabályoknak megfelelő volt, és pirosan, ha nem. Azt azonban nem érzékelik, ha a játékosok magához a gránithoz érnek hozzá.

Ezzel az újítással a sportágban éppen a vonalbírókat váltották ki, akiknek korábban épp az volt a feladatuk, hogy megállapítsák: érvényes volt-e a dobás vagy sem.

Az ügy különös fordulata, hogy a nemzetközi szövetség még vasárnap este azt közölte, hogy az olimpián induló országok olimpiai bizottságaival megtartott egyeztetés után visszavonják a korábbi döntésüket: a torna további részében mégsem figyelik majd aktívan az efféle szabályszegéseket, csak akkor vizsgálódnak majd, ha az egyes csapatok igénylik.

Még jól is jöhet

Bár a történtekről beszámoló médiumok és az eseteket felkapó influenszerek egy része szerint mindez inkább árt a curlingnek, és főleg a kanadaiaknak, az ottani szövetségnél látszólag nem bánkódnak. „Vannak otthon barátaim, akik nem rajonganak a curlingért, de most azt kérdezgetik, mi folyik itt?!” – magyarázta Nolan Thiessen. „Nem bánom, ha az emberek az életemben, akiket nem igazán érdekel a sportágunk, arról kérdezősködnek, amit a versenyen látnak. Ez azt jelenti, hogy beszélnek a curlingről, követik. Remélem, még többen kapcsolnak majd oda a meccsekre az olimpián.”

Hasonlóan nyilatkozott Mark Adams, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szóvivője, amikor hétfőn a kialakult helyzetről kérdezték. „A curlingben az az érdekes, hogy az egyik olyan sportág, amelyik lassan indul be. Minden olimpián ezt látjuk. A játékok idején robban a népszerűsége. Minden sportág számára nagyszerű dolog, ha ennyire láthatóvá válik, főleg egy olyan közönség számára, amelyik általában nem követi őket.”

A curling már az első, chamonix-i téli olimpián is szerepelt, később azonban nem rendeztek ilyen versenyeket, bár 1932-ben, 1988-ban és 1992-ben bemutatósportágként játszották. 1998-ban került újra vissza a programba, nemzetközi szövetségének elnöke, Beau Welling pedig tavaly arról beszélt: az olimpiai jövője szempontjából feltétlenül szükséges, hogy új rajongókat nyerjen meg magának.

https://hvg.hu/360/20260206_miert-beteg-a-teli-olimpia-nob-milano-cortina

Hozzászólások