Kijárási tilalmat, üzletek bezárását és más korlátozásokat jelentett be a belga kormány a járvány miatt, miközben az Európai Parlament plenáris ülésre készül Brüsszelben. Igaz, a képviselők távolról vesznek részt az üléseken és a szavazásokon is.
Hatalmas lemaradást kell ledolgozniuk a közép-kelet-európai államoknak a szociális kiadások, azon belül a családtámogatások terén. Abszolút értékben ezek az országok még mindig lényegesen kisebb támogatást tudnak nyújtani, ugyanakkor ha a GDP-jükhöz arányosítjuk ezeket a számokat, akkor már az uniós átlag közelében járnak.
Huszonnyolc gyermekjogokkal, a gyermekek védelmével foglalkozó európai civil szervezet fordult az Európai Parlamenthez, hogy hatékonyabb védelmet kérjenek a gyermekek szexuális kizsákmányolásával szemben.
Michal Šimečka, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője szerint a magyar és a lengyel kormány aláássa a jogállamiságot és azokat az elveket, amelyek betartását az összes állam önként vállalta.
A Brexitről, a következő hétéves költségvetésről, illetve az újjáépítési alapról és az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről tárgyaltak az unió Európa-ügyi miniszterei. Az első két témában nagyon fontos lenne a mielőbbi jelentős előrelépés. Ennek nem sok esélye van, de a politikusok bizakodnak.
Az Európai Unió tagállamai elfogadtak egy ajánlást, amelynek segítségével egységes színkód alapján lehet megkülönböztetni az egyes országokat, régiókat aszerint, hogy mennyire terjedt el a járvány. A magyar szabályozás eszerint indokolatlan korlátozást tartalmaz.
Sürgős intézkedésekre van szükség arra az Európa Tanács jelentése szerint, hogy a romák jobb oktatáshoz jussanak, ehhez átfogó és hatékony tanárfelvételi és tanárképzési programra van szükség, de más területeken is sürgős felzárkóztatásra volna szükség.
Minden nappal csökken az esélye annak, hogy a britek rendezett körülmények között hagyják el az uniót. Ha nem lesz megállapodás, akkor olyan szabályok lépnek életbe, amelyek sokkal bonyolultabbá és drágábbá teszik az EU és Nagy-Britannia kapcsolatát. Tulajdonképpen mindenki rosszul jár, kivéve pár bruges-i halászt.
Az Európai Számvevőszék megvizsgálta, hogy az uniós intézkedéseknek milyen hatása van a gyermekszegénység elleni küzdelemben. Kiderült: tulajdonképpen semmilyen.
Egy megismételt tizenegyes miatt nevezte disznónak egy képviselő a szlovénokat, a büntetőt megismételtető sporttárs ugyanis szlovén volt. A cseh politikus csapata így kiesett a Bajnokok Ligájából, ő pedig azóta már egész Európától elnézést kért szavaiért.
Jogállamiságról és uniós pénzekről volt szó hétfőn az Európai Parlamentben, így aztán gyakran lehetett hallani Magyarországról és Orbán Viktorról. Az EP egy új mechanizmust javasol az alapértékek tiszteletben tartására. Határozottan támogatják a képviselők a EU-s források és a jogállamiság összekapcsolását.
Az Európai Bizottság biztosa most a tagállamokban a jogállamiság érvényesülését vizsgáló jelentés ismertetésével került rivaldafénybe. A magyar helyzetről Jourová azt mondta, hogy Orbán Viktor beteg demokráciát épít. Orbán Viktor ezért a lemondását követelte. Jourová a magyar kormányfővel is jó viszont ápoló Andrej Babis miniszterelnök pártjában politizál, a Time magazin tavaly a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. Portré.
Bár volna rá igény, de valószínűleg mégsem lesznek szankciók sem Fehéroroszországgal, sem Törökországgal szemben az uniós állam- és kormányfők délután kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján. Kérdés, hogy napirenden kívül a tagállami vezetők beszélnek-e az igazán feszítő problémákról: a következő hétéves költségvetésről, migrációról és jogállamiságról.
A 27 uniós országra vonatkozó jogállamisági jelentés nyilvánosságra hozatala után néhány újságírónak lehetősége volt beszélgetni Vera Jourovával, a jogérvényesülésért felelős uniós biztossal. Ott volt az EUrológus is, hogy megkérdezzük, még mindig beteg demokráciának tartja-e Magyarországot.
Szerdán teszi közzé az Európai Bizottság a jogállamiság tagállami helyzetéről szóló első jelentését, a kormány ez elé is lőhetett a testület alelnöke elleni kirohanással.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az új Nemzeti alaptantervet a benne lévő kötelező tananyagmennyiség miatt is kénytelen lesz minden magyartanár szabotálni. A HVG számára írt cikkében Arató László arról is kifejti véleményét, hogy a kormánymédia miért próbálja lejáratni a NAT ellen tiltakozó iskolákat és szakmai szervezeteket.
2020. január 31-én (!) megjelent a 2020 szeptember elsején (!) bevezetésre kerülő „módosított” Nemzeti alaptanterv. Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk.