A ma kezdődő két napos uniós csúcstalálkozó eredetileg nem tűnt izgalmasnak, fontos döntések nem várhatók, ami feszültséget hozhat és minden bizonnyal hoz is, az a magyar parlament által elfogadott, a melegeket kirekesztő jogszabály. 16 tagállam vezetője nyilatkozatban ítéli el a szexuális alapon történő kirekesztést.
Oroszország, Kína, hibrid fenyegetések – ezek a fő témái a hétfői brüsszeli NATO-csúcstalálkozónak a megbeszélésre érkező állam- és kormányfőknek, közöttük az Egyesült Államok elnökének. Orbán Viktor szerint azonban a migráció és a járványhelyzet az, amivel a következő évtizedben foglalkozni kell.
A magyar kormánypárt folyamatosan az új uniós dokumentum ellen kampányolt, mert az nem biztosít automatikus mentességet a keleti vakcinával oltottak számára. A szavazáson azonban nem ők, hanem a Momentum foglalt állást a javaslattal szemben.
Digitális európai személyazonosító okmány keretrendszerére tett javaslatot az Európai Bizottság. Ezt Brüsszelben jelentette be Margrethe Vestager alelnök és Thierry Breton, belső piacért felelős biztos. A lehetőséget nemcsak a magánszemélyek, hanem a cégek számára is szeretnék megnyitni.
Tizenhat éves az az uniós jogszabály, amely az állatok szállítás közbeni jogairól szól. Megkezdődött az a munka, amellyel újraszabályoznák ezt a területet, de az érdekek összeütközése miatt ez nagyon nehéz lesz.
A rendkívül feszültté vált belarusz helyzettel foglalkozott az Európai Parlament külügyi bizottsága. Az uniós állam- és kormányfők hét elején több szankciós intézkedésről döntöttek, megállapodtak abban is, hogy ezeket újabbak fogják követni, az EP-képviselők azonban még nagyobb határozottságot szeretnének látni és Aljakszandr Lukasenka elnököt nemzetközi büntetőbíróság elé állítanák.
Ezen a héten az EU-s intézmények több, az illegális migráció visszaszorítását célzó lépést tettek. Ezekben egy közös mindenképpen van: Magyarország egyiket sem támogatja.
Az európai politikusok egyik része szerint a világ átoltottságát az oltóanyagok gyártásának további gyorsításával és a felajánlások megnövelésével, másik része szerint pedig a vakcinák szabadalmi jogainak felfüggesztésével lehetne elérni. Két hete az Egyesült Államok bejelentette, hogy támogatja a Covid–19 elleni vakcinák szabadalmi oltalmára vonatkozó mentesség bevezetését.
Május 17-e a nemi alapú erőszak és kirekesztés elleni nap szerte a világban. Nemcsak a politikusok, hanem kisebb közösségek, iskolák is megemlékeztek erre és szolidaritásra szólítottak fel. Szivárványos molinó kerül Brüsszelben Szájer József "ereszes" háza mellé is.
Amíg nincs egységes uniós Covid-igazolás, tagállami szinten szabályozzák a beutazási szabályokat. Ezek eléggé eltérőek jelenleg is, de még bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy csak Magyarországon használnak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által nem jóváhagyott vakcinákat is. Vannak országok, amelyek erről tudomást sem vesznek, mások részben alkalmazkodnak, néhányan pedig teljes mértékben.
Eddig 13 uniós tagállam adta le a nemzeti helyreállítási tervét Brüsszelben, Magyarország nincs közöttük, a határidő múlt héten péntek volt. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarországnak mik a szándékai. A pénz nem vész el, csak később érkezhet.
Egy hete még úgy volt, hogy Magyarország közel 5800 milliárd forintot igényel az uniós helyreállítási alapból, aztán Orbán Viktor elment Brüsszelbe és ezt a pénzt lealkudta 2500 milliárdra. A terveket három nap múlva kell beadni, miután az előzőt a miniszterelnök kidobta a kukába – persze az is lehet, hogy valójában eddig sem számoltak a hitellel. A lealkudás fő oka az lehet: a kormány nem tud, és ezért nem is akar megfelelni a bizottsági elvárásoknak, ezért inkább lemond a pénzről.
Egymillió lakosra vetítve az EU-ban Magyarországon veszíti legtöbb ember életét vasúti balesetben. Az unió vasúti ügynökségének éves értékelése szerint folytatódik az a trend, amely szerint egyenletesen csökken a vasúti balesetek száma. Az elmúlt tíz év statisztikáit elemezve azonban szembetűnő, hogy az öngyilkosságok számai továbbra is nagyságrendileg azonos szinten mozognak.
Több, világszintű felmérés alapján azt lehet mondani, hogy a kezdeti lelkesedés után tavaly alaposan visszaesett a koronavírusvakcinákkal kapcsolatos oltakozási szándék. Idén tavaszra azonban, az oltások elérhetőségének növekedésével ismét megjött az emberek kedve az ellenanyag felvételéhez. Az európaiak oltási hajlandósága viszont még mindig elmarad attól a szinttől, amelyet egyébként más oltásokkal szemben tanúsítanak.
Jogállamiságról, brexitről, az Európa jövőjéről szóló konferenciáról és a második negyedévre várható vakcinaszállítmányokról volt szó az európaügyi miniszterek tanácskozásán.
Két és fél éves tárgyalássorozat után egy nagyszabású nemzetközi együttműködés minden részletét letárgyalták az érintettek: az Európai Unió és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének (AKCSÁSZ) tagjai. Utóbbi összesen a térségben lévő 79 államot tömöríti, a két szervezet négy kontinens másfél milliárd állampolgárát kéviseli. Az eddigi nyilatkozatok alapján Magyarország nem támogatja ezt a szerződést.
Az orosz főügyészség „nemkívánatos” kategóriába sorolta az Európa Tanács (ET) Politikai Tanulmányok Iskoláinak Szövetségét, ezért a strasbourgi székhelyű testület az ügyben illetékes orosz kerületi bírósághoz fordult panasszal.
Lassan, de egyenletesen csökken az európai börtönnépesség. A legtöbben azok vannak a rácsok mögött, akik valamilyen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt követtek el. Magyarország börtönei továbbra is a túlzsúfoltak közé tartoznak – a helyzet azonban változik.
Erről Ylva Johansson belügyi biztos számolt be Leszbosz szigetén. Az új táborok elvileg a még nem létező új menekültügyi szabályozás részét alkotják majd.
Elvileg ezen a hétvégén vasárnap állítjuk át utoljára az óráinkat téli időszámításról a nyárira, a gyakorlatban azonban belátható időn belül nem szűnik meg az órák évi kétszeri tekergetése. A tagállamok nem tudnak, de úgy tűnik, nem is akarnak dönteni ebben a kérdésben.