Az új amerikai elnökkel első alkalommal, virtuálisan találkoznak az EU-s állam- és kormányfők, akik megvitatják többek között a járványhelyzetet, az oltóanyagok előállításának kérdését, illetve az EU és Törökország kapcsolatát is.
A tagállamok közvetlenül a gyártóktól rendelték meg az oltóanyagokat, az EU csak egy keretszerződést kötött – erről Sandra Gallina beszélt az Európai Parlament szakbizottsága előtt. Az igényelt mennyiségre, és a teljesítés részleteire vonatkozó információk a gyógyszergyártó cégek és a tagállami kormányok közötti megállapodásban szerepelnek.
Egy nagyon fontos kérdésre még nem született válasz a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kötélhúzása kapcsán: túlragozott-e ez a téma a Fidesz által a világtól teljesen elrugaszkodott helynek beállított, unatkozó, ámde gazdag bürokraták, politikusok, véleményvezérek és újságírók homokozójában, a brüsszeli buborékban? A válasz egy határozott igen.
Több európai parlamenti képviselő a jogállamisági mechanizmus beindtását tartja szükségesnek a rendkívül szigorú lengyel abortusztörvény miatt.
A jogállamiság megsértését Brüsszel jogi eszközökkel eddig képtelen volt szankcionálni, Magyarország sokszor az uniós bírósági ítéleteket sem hajtja végre. Az EU egyetlen fegyvere a támogatások feltételekhez kötése lehet, bár a magyar kormány úgy tesz, mintha nem ijedne meg ettől.
Talán soha nem volt még ilyen távol a megegyezés lehetősége az uniós menekültpolitikában. Míg évekkel ezelőtt csak egy jól körülhatárolható ellenzéke volt a bizottsági javaslatnak, addig mostanra már sokkal töredezettebb a kép, a tagállamok szándékai még inkább eltérőek. És mindez csak a jelenlegi helyzet fenntartására alkalmas.
Továbbra sincs az EU-nak hatékony menekültügyi politikája. A tagállamok többsége hajlandó lenne tárgyalni a legújabb brüsszeli javaslatról, a magyar kormány azonban visszautasítja a terveket. Közben a menekülttáborokban romlanak a körülmények és nő a feszültség.
Kész tények elé állította Európát az egyik gyógyszercég azzal, hogy az eredetileg vállaltnál csak sokkal kevesebbet tud szállítani az első negyedévben. Az EU megoldást keres, burkoltan fenyegetőzik, miközben a magyar kormány uniós szövetségesként Brüsszel ellen hangol.
Az Európai Unióban az adók beszedése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor az unió feladata, hogy segítse őket az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemben. Az Európai Számvevőszék az adóügyi információk cseréjének ellenőrzése kapcsán tapasztalt hiányosságokat.
Az elmúlt évtizedben jelentősen kevesebb szándékos emberölés történt az EU-ban és csökkent az öngyilkosságok aránya is. Mindkét téren azt figyelhetjük meg, hogy az északi államokban lényegesen rosszabb a helyzet, míg a napsütötte déli országokban 100 ezer lakosra számottevően kevesebb erőszakos halál jut.
Még a leginkább optimisták és Biden-rajongók sem gondolják azt, hogy az idő kerekét vissza lehet forgatni, és minden olyan lesz az EU és az USA kapcsolatrendszerében, mind Donald Trump hivatalba lépése előtt volt. Az elmúlt években a világban bekövetkezett változásokra reagált az európai politika is, ennyi idő elég volt arra, hogy olyan prioritásokat tűzzön ki maga elé, ami az USA-tól való függés mértékét csökkenti. És valljuk be, ez nem is olyan nagy probléma.
A nyitott társadalmak szinte védtelenek a dezinformációs törekvésekkel szemben, amelyek mögött sokszor nagyhatalmak és ezen belül az oroszok állnak. Az ellenőrizni hivatott újságírás válságban van, a politikusok befolyásolásának pedig kifinomult eszközrendszere van.
Alapvetően két oka volt annak, hogy tavaly nyárra az európai börtönök nagy részében csökkent a fogvatartottak száma: az egyik az, hogy a járvány miatt sok embert szabadon bocsátottak, a másik pedig, hogy csökkent a bűnözés is. A legnagyobb mértékben Törökországban csökkent a rabok száma, de mindezek ellenére akadt olyan ország is, ahol tovább nőtt a bebörtönzöttek száma.
Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság”. A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével. Szavaiból egy olyan hibrid háború képe bontakozott ki, amelynek egyik fő terepe a sajtó, a célja pedig az, hogy emberi áldozatok nélkül keltsen az európai országokban félelmet és bizalmatlanságot, valamint kétkedést a fennálló demokratikus intézményekben.
A tagállamok közös állásfoglalása tartalmazta a "gender" és az "LMBTQI" kifejezéseket is, de igazából arról szólt, hogy az EU-nak tiszteletben kell tartania és elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget és fel kell lépni a hátrányos megkülönböztetéssel szemben.
Két, a menekültügyet érintő állásfoglalást fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament. Az egyik az úgynevezett dublini rendszer működésével, a másik pedig az illegális bevándorlók visszaküldésével kapcsolatos irányelvről szól. A szavazás után a Fidesz nekitámadt a DK-nak és a Momentumnak.
A magyar külügyminiszter pártügyeket intézett, amihez az állami infrastruktúrát használta fel, ami felveti a közpénz felelőtlen felhasználását is.
Budapest és Varsó főpolgármestere együtt jelentette be, hogy az EU segítségét kérik a magyar és a lengyel kormány felelőtlen politizálása miatt. Közben Brüsszelből mindkét vétóval fenyegető kormány egyértelmű üzenetet kapott. Az uniós források elköltését pedig már Magyarország és Lengyelország nélkül tervezik.
A férfiak és a nők esélyei sok területen már megközelítik egymást, de a gazdasági életben még mindig kisebb részvételi esélyei vannak a nőknek, mint a férfiaknak. A világ összes országában életük során jóval többet keresnek a férfiak, ők uralják a cégek igazgatótanácsait és a politikai életet. Az elsődleges felmérések szerint a járvány miatt a nők még hátrányosabb helyzetbe kerülnek.
Számos nagy jogi csatát folytat és folytatott az Európai Bíróság előtt a magyar kormány. Általában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai jutnak el peres szakaszba, de Magyarország az uniós intézmények döntéseit is megtámadja – ehhez természetesen joga van. Ezek az ügyek mind politikai természetűek és kivétel nélkül mindegyikben elbukott vagy vesztésre áll a magyar kormány.