Az újságírókat védeni kell - jogállami vitát folytattak a tagállamok
Jogállamiságról, brexitről, az Európa jövőjéről szóló konferenciáról és a második negyedévre várható vakcinaszállítmányokról volt szó az európaügyi miniszterek tanácskozásán.
Jogállamiságról, brexitről, az Európa jövőjéről szóló konferenciáról és a második negyedévre várható vakcinaszállítmányokról volt szó az európaügyi miniszterek tanácskozásán.
Még tíz tagállam nem ültette át saját jogrendjébe azt a jogszabályt, amelytől az uniós helyreállítási program függ. Ezek közé tartozik Magyarország is.
Két és fél éves tárgyalássorozat után egy nagyszabású nemzetközi együttműködés minden részletét letárgyalták az érintettek: az Európai Unió és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének (AKCSÁSZ) tagjai. Utóbbi összesen a térségben lévő 79 államot tömöríti, a két szervezet négy kontinens másfél milliárd állampolgárát kéviseli. Az eddigi nyilatkozatok alapján Magyarország nem támogatja ezt a szerződést.
Az orosz főügyészség „nemkívánatos” kategóriába sorolta az Európa Tanács (ET) Politikai Tanulmányok Iskoláinak Szövetségét, ezért a strasbourgi székhelyű testület az ügyben illetékes orosz kerületi bírósághoz fordult panasszal.
Lassan, de egyenletesen csökken az európai börtönnépesség. A legtöbben azok vannak a rácsok mögött, akik valamilyen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt követtek el. Magyarország börtönei továbbra is a túlzsúfoltak közé tartoznak – a helyzet azonban változik.
Erről Ylva Johansson belügyi biztos számolt be Leszbosz szigetén. Az új táborok elvileg a még nem létező új menekültügyi szabályozás részét alkotják majd.
Elvileg ezen a hétvégén vasárnap állítjuk át utoljára az óráinkat téli időszámításról a nyárira, a gyakorlatban azonban belátható időn belül nem szűnik meg az órák évi kétszeri tekergetése. A tagállamok nem tudnak, de úgy tűnik, nem is akarnak dönteni ebben a kérdésben.
Az új amerikai elnökkel első alkalommal, virtuálisan találkoznak az EU-s állam- és kormányfők, akik megvitatják többek között a járványhelyzetet, az oltóanyagok előállításának kérdését, illetve az EU és Törökország kapcsolatát is.
A tagállamok közvetlenül a gyártóktól rendelték meg az oltóanyagokat, az EU csak egy keretszerződést kötött – erről Sandra Gallina beszélt az Európai Parlament szakbizottsága előtt. Az igényelt mennyiségre, és a teljesítés részleteire vonatkozó információk a gyógyszergyártó cégek és a tagállami kormányok közötti megállapodásban szerepelnek.
Több európai parlamenti képviselő a jogállamisági mechanizmus beindtását tartja szükségesnek a rendkívül szigorú lengyel abortusztörvény miatt.
A jogállamiság megsértését Brüsszel jogi eszközökkel eddig képtelen volt szankcionálni, Magyarország sokszor az uniós bírósági ítéleteket sem hajtja végre. Az EU egyetlen fegyvere a támogatások feltételekhez kötése lehet, bár a magyar kormány úgy tesz, mintha nem ijedne meg ettől.
Talán soha nem volt még ilyen távol a megegyezés lehetősége az uniós menekültpolitikában. Míg évekkel ezelőtt csak egy jól körülhatárolható ellenzéke volt a bizottsági javaslatnak, addig mostanra már sokkal töredezettebb a kép, a tagállamok szándékai még inkább eltérőek. És mindez csak a jelenlegi helyzet fenntartására alkalmas.
Továbbra sincs az EU-nak hatékony menekültügyi politikája. A tagállamok többsége hajlandó lenne tárgyalni a legújabb brüsszeli javaslatról, a magyar kormány azonban visszautasítja a terveket. Közben a menekülttáborokban romlanak a körülmények és nő a feszültség.
Kész tények elé állította Európát az egyik gyógyszercég azzal, hogy az eredetileg vállaltnál csak sokkal kevesebbet tud szállítani az első negyedévben. Az EU megoldást keres, burkoltan fenyegetőzik, miközben a magyar kormány uniós szövetségesként Brüsszel ellen hangol.
Az elmúlt évtizedben jelentősen kevesebb szándékos emberölés történt az EU-ban és csökkent az öngyilkosságok aránya is. Mindkét téren azt figyelhetjük meg, hogy az északi államokban lényegesen rosszabb a helyzet, míg a napsütötte déli országokban 100 ezer lakosra számottevően kevesebb erőszakos halál jut.
Még a leginkább optimisták és Biden-rajongók sem gondolják azt, hogy az idő kerekét vissza lehet forgatni, és minden olyan lesz az EU és az USA kapcsolatrendszerében, mind Donald Trump hivatalba lépése előtt volt. Az elmúlt években a világban bekövetkezett változásokra reagált az európai politika is, ennyi idő elég volt arra, hogy olyan prioritásokat tűzzön ki maga elé, ami az USA-tól való függés mértékét csökkenti. És valljuk be, ez nem is olyan nagy probléma.
A nyitott társadalmak szinte védtelenek a dezinformációs törekvésekkel szemben, amelyek mögött sokszor nagyhatalmak és ezen belül az oroszok állnak. Az ellenőrizni hivatott újságírás válságban van, a politikusok befolyásolásának pedig kifinomult eszközrendszere van.
Alapvetően két oka volt annak, hogy tavaly nyárra az európai börtönök nagy részében csökkent a fogvatartottak száma: az egyik az, hogy a járvány miatt sok embert szabadon bocsátottak, a másik pedig, hogy csökkent a bűnözés is. A legnagyobb mértékben Törökországban csökkent a rabok száma, de mindezek ellenére akadt olyan ország is, ahol tovább nőtt a bebörtönzöttek száma.
Egy nagyon fontos kérdésre még nem született válasz a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kötélhúzása kapcsán: túlragozott-e ez a téma a Fidesz által a világtól teljesen elrugaszkodott helynek beállított, unatkozó, ámde gazdag bürokraták, politikusok, véleményvezérek és újságírók homokozójában, a brüsszeli buborékban? A válasz egy határozott igen.
Az Európai Unióban az adók beszedése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor az unió feladata, hogy segítse őket az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemben. Az Európai Számvevőszék az adóügyi információk cseréjének ellenőrzése kapcsán tapasztalt hiányosságokat.