Roberta Metsola az Európai Parlament elnöke
Nagy többséggel választották újra elnökké Roberta Metsolát az Európai Parlament alakuló ülésén. Az új parlament működése során ez az első döntés.
Nagy többséggel választották újra elnökké Roberta Metsolát az Európai Parlament alakuló ülésén. Az új parlament működése során ez az első döntés.
Az Európai Bizottság részben bojkottálja a magyar uniós elnökséget, az informális üléseken nem vesz részt uniós biztos.
Nincs még döntés, de komolyan felvetődött, hogy Budapest helyett Brüsszelbe utazzanak augusztus végi tárgyalásukra az uniós külügyminiszterek. Úgy tudjuk, emögött egyértelműen a magyar kormány és Orbán Viktor fellépése áll, aki felhatalmazás nélkül képviselte az EU-t.
Hétfőn alakították meg a Patrióták Európáért képviselőcsoportot, ahová az olasz Liga egy melegellenes nézetei miatt elhíresült volt katonát delegált alelnöki pozícióba. A Le Pen-féle francia delegáció szerint új jelöltre van szükség.
Jogvédő szervezetek tiltakoznak a menekültügyi eljárások EU-n kívülre szervezése ellen, miközben pár hét múlva Albániában megnyitják az első ilyen tábort. A tagállamok egy jelentős csoportja ennek a gyakorlatnak a kiterjesztését kéri, bár Magyarország nincs közöttük. Közben több mint kétharmaddal esett vissza a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsok száma egy év alatt.
Legalább százan voltak kíváncsiak Brüsszelben Bóka János EU-ügyi miniszter sajtótájékoztatójára, aki egy részletes ismertetőt tartott az elnökség következő programjairól, az újságírók kérdései azonban egyáltalán nem erre vonatkoztak.
Ahogy az várható volt, az Európai Bizottság javasolta Magyarországgal szemben az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás megindítását, több más tagállam társaságában. Az ügy érdekessége, hogy erről a magyar elnökség alatt ülésező pénzügyminiszteri tanács fog dönteni jövő héten kedden.
Nemhogy összejött a frakcióalakításhoz szükséges hét ország és 23 képviselő, egyenesen az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója lett a Patrióták Európáért, amelyben az egy nappal korábban még a francia kormányfői posztra várt Jordan Bardella mellett Gál Kinga is fontos pozíciót kapott.
Néhány napja alakult meg az új holland kormány, azt követően, hogy tavaly novemberben előrehozott választásokat tartottak. Mark Rutte kormánya egy migrációval kapcsolatos ügy miatt mondott le, most pedig az új kabinet azt foglalta a programjába, hogy az egész uniós migrációs politikából inkább kimaradna.
Valószínűleg élete legnagyobb diplomáciai botrányát okozza ezekben az órákban Orbán Viktor. Az Európai Bizottságban komolyan felmerült, hogy lemondják a még csak tervezés alatt álló, szokásos testületi látogatásukat a magyar miniszterelnök moszkvai útja miatt. Más források szerint Putyin úgy tekint magyar vendégére, mint aki az EU álláspontját tolmácsolja.
Megerősítette, bár egy kicsit mérsékelte az Európai Bizottság a június 12-én bejelentett vámokat, amelyeket a Kínában gyártott elektromos autókra vetnek ki július 5-étől. Ez azonban nem feltétlenül jelent azonnali árnövekedést.
A Mol évek óta keresi az igazát a Mercedesszel szemben, egyelőre azonban még azt a bíróságot sem találta meg, ahol pert indíthat. Az Európai Bíróság hozott egy ítéletet ezzel kapcsolatban, amely alapján a magyar bíróságok is eljárhatnak. Elvileg.
A volt lengyel kormánypárt, a PiS egyik képviselőjét választották meg a Giorgia Meloni-féle konzervatív frakció alelnökének.
Hosszú távú biztonsági kötelezettségvállalást írt alá az EU és néhány tagállam Ukrajnával, amelyek nem kölcsönös védelmi egyezménynek minősülnek, hanem formalizálják az EU elkötelezettségét Ukrajna támogatására vonatkozóan. A magyar miniszterelnök szót váltott Zelenszkijjel.
Megtartotta első sajtótájékoztatója Brüsszelben Ilaria Salis olasz baloldali EP-képviselő, akit a magyar hatóságok életveszélyt okozó testi sértéssel gyanúsítanak. Salis azt mondta, nem akar kibújni az eljárás alól, de tisztességes tárgyalásban bízik.
Történelmi lépést tettek meg az ukrán és a moldáv uniós tagság felé a tagállamok, azt azonban most még nem lehet látni, hogy a két ország mikor lehet az EU tagja. Az optimista várakozások szerint az évtized végére lezárulhatnak az épp megkezdődött tárgyalások.
Csúcstalálkozót tartanak ezen a héten csütörtökön és pénteken az uniós állam- és kormányfők. A két napos eseménnyel kapcsolatban szinte mindenki azt emeli ki – jogosan –, hogy személyi kérdések lesznek a középpontban, a legfontosabb döntés az lesz, hogy kiket jelölnek, illetve választanak meg a csúcspozíciókba. A vezetők munkájához azonban programra is szükség van, ezt hívják stratégiai menetrendnek, amelyről szintén most állapodhatnak meg a politikusok.
Nem első alkalommal teszi próbára az EU szakjogászainak felkészültségét a magyar kormány. Így történt most is, amikor arra kellett megoldást találni, hogy Ukrajna támogatására pénzt küldhessen az Unió, de a 26 többi tagállammal szemben ezt a magyar kormány lépten-nyomon igyekszik megakadályozni. Szijjártó Péter szerint az EU működését kockázatok fenyegetik.
Az orosz–ukrán háború és a Hamász Izrael elleni terrortámadása alapvetően befolyásolja az európai rasszizmust és intoleranciát. Erre hívta fel a figyelmet az Európa Tanács legfrissebb jelentése.
Az uniós tagállamok hivatalosan, miniszteri szinten is megerősítették, hogy elfogadták az úgynevezett tárgyalási keretet az ukrán és a moldáv csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Ez az a dokumentum, amely szabályozza a tagfelvételi eljárás folyamatát és részleteit.