Levélben és szóban is bírálta a magyar kormány az Európai Bizottság azon döntését, hogy vissza kívánják vonni a Lengyelországgal szemben, az alapszerződések hetes cikkelye szerinti eljárás megindítására vonatkozó hét évvel ezelőtti javaslatukat.
A jogszabály gyakorlatba átültetése a magyar elnökség egyik feladata lesz.
Ülést tartottak a hét elején az oktatással, kultúrával, sporttal és ifjúsággal foglalkozó miniszterek, és többek között arról tárgyaltak, hogy miként lehet fokozottabban támogatni az influenszereket – és a saját érdekükben képezni őket.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta tavaszi gazdasági előrejelzését. Ebből kiderül, hogy az EU-s átlaginflációt a magyar pénzromlás lényegesen meghaladja, nálunk rosszabbul csak két ország teljesített. A GDP ugyanakkor az uniós átlagnál jobban nő, de messze elmarad a koronavírus-járvány előtti időszaktól.
Nem minden nemi erőszak ellen védi az új EU-s irányelv a nőket, amely az őket fenyegető erőszak elleni harcról szól, mert a tagállamok nem tudtak megállapodni abban, mi is a nemi erőszak. Ami a nők és az áldozatok védelmében bekerült a szövegbe, azt a tagállamoknak kötelező beemelniük a jogrendjükbe, ha még nincs ott.
Magyarország és Lengyelország ellenszavazatával, szlovák és cseh tartózkodással ment át az utolsó szavazáson az EU menekültügyi és migrációs paktuma. A tagállamoknak két évük van a rendelkezések átültetésére, de túlzás lenne azt állítani, hogy minden rendben van, lesznek még viták. Sőt, valószínűleg az Európai Bíróság is szerephez fog majd jutni.
2014 és 2022 között az EU-tagállamok, illetve olyan harmadik országok, amelyek valamilyen támogatási programban vettek részt, összesen 14 milliárd euró értékben költöttek el szabálytalanul uniós pénzt. Az Európai Számvevőszék egy átfogó vizsgálatot végzett el, amelynek eredményeként megállapította, hogy ezek a pénzek sokszor csak jelentős késéssel, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem kerülnek vissza a közös kasszába.
Bár egy európai parlamenti képviselő alapfizetése 8757 euró (3,3 millió forint), mégis, hetven százalékuknak van valamilyen mellékállása. Közülük azonban csak 180-an kapnak pénzt is ezért. A Transparency International megvizsgálta és közzétette azt, amit erről tudni lehet.
Több mint hat év után az Európai Bizottság úgy értékeli, hogy Lengyelország esetében már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye. Ez azt jelenti, hogy egyedül Magyarország lesz érintve a szavazati jog veszélyével fenyegető eljárásban. A lengyelekkel kapcsolatos döntés a Donald Tusk vezette új kormány lépéseinek köszönhető.
Az ukrajnai fegyverküldések leállítása, a genderszemlélet és a bevándorlás visszaszorítása, az európai zöld átmenet kemény bírálata – ezek a legfőbb tézisei annak a formálódó politikai csoportnak, amely akár önálló frakciót is alakíthat az Európai Parlamentben. A programjuk alapján pedig pont megfelelnek a Fidesznek. A dolog szépséghibája, hogy ez egy szélsőbaloldali csoport.
Az európai választások előtt kicsivel több mint egy hónappal a Europe Elects nevű civil szervezet nyilvánosságra hozta legfrissebb mandátumbecslését. Eszerint a jelenlegi informális parlamenti nagykoalíció az előző hónaphoz képest növelte támogatói számát. Magyar Péter Tisza Pártja három képviselői helyben bízhat.
Visszafizetést nem vár el az EU, de reformokat igen a bejrúti vezetéstől.
Magyarország uniós tagságának 20. évfordulóján az Európai Bizottság elnöke emlékeztette a magyarokat, hogy a beruházások nagy része EU-s forrásból valósult meg, az Európai Tanács elnöke szerint pedig a 2004-es tagfelvétel nélkül ma ismét vasfüggöny lenne Európa közepén.
Bőven több mint kétharmados többséggel fogadta el az Európai Parlament ennek a ciklusnak az utolsó, Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalását. A 11. ilyen jellegű dokumentum is bírálatokat tartalmazott, de ahogy a korábbiakban, most is volt benne újdonság.
Három fontos kérdés kapcsán is folyamatosan jogsértő állapotban van a magyar kormány, ezért az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében lépésekre szánta el magát. Háromból két ügy végre nem hajtott bírósági ítéletekről szól, amelynek komoly pénzügyi következményei várhatók.
Brüsszelben, az Európai Parlamentben tartották a választások előtti utolsó nagy vitát az európai pártok vezető jelöltjeit. A közel kétórás vita meglehetősen tartalmas volt, sok területet érintettek, de azért maradhatott hiányérzet a nézőkben.
Az uniós integráció egyik legújabb területe az egészségügyi együttműködés, amely alapvetően tagállami hatáskör, de a koronavírus-járvány gyakorlatilag kikényszerítette a közös fellépést. Az Európai Bizottság ennek eredményeiről adott számot, miután a testület elfogadott egy ezzel kapcsolatos közleményt.
Az uniós tagállamok megtiltották négy, Oroszországgal kapcsolatban álló és orosz propagandát terjesztő médium EU-n belüli terjesztését: a Voice of Europe, a RIA Novosti, az Izvesztyia és a Rosszijszkaja Gazeta elérhetősége megszűnik.
Az uniós nagykövetek elvi megállapodásra jutottak azzal kapcsolatban, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna kaphatja meg. A pénzt az ukránok újjáépítésre és fegyvervásárlásra is fordíthatják.
Szokatlanul csendes az Európai Parlament brüsszeli épületegyüttese, akkor kong ennyire az ürességtől, amikor nyaranta, július végétől augusztus közepéig nem történik semmi. Most persze történik, hiszen javában zajlik a kampány, csak éppen ehhez nincs szükség az EP-re mint helyszínre.