Az Európai Parlament két szakbizottsága előtt számolt be a tevékenységükről Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője. A szervezet előtt tornyosuló ügyek messze meghaladják kapacitásaikat, pedig nem is minden uniós tagállam tagja az EPPO-nak: Magyarország például nem.
Miközben Magyarországon időnként az utasok tolják a vonatokat, a szerelvények sebessége folyamatosan csökken, az európai vasúti szakma egy minden fővárost összekötő gyorsvasúti hálózat kiépítésére tett javaslatot.
Az Európa-ügyi miniszterek megtartották Brüsszelben az első formális ülésüket a magyar elnökség alatt. Ennek a formációnak ebben a félévben Bóka János lesz az elnöke, a napirenden pedig a leginkább politikai jellegű kérdések szerepelnek, például a jogállamisági ügyek, vagy az uniós csúcsok előkészítése. Bóka János beismerte, az Európai Bíróság büntetése ügyében nincs mozgástere a kormánynak.
Folytatja a magyar kormány a fekete pontok gyűjtögetését az Európai Parlamentnél. Egy Ukrajnával foglalkozó állásfoglalásban több pontban is bírálja a kormányt az EP, miközben amellett is érvelnek a képviselők, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie katonai célpontokat támadni Oroszországban. A dokumentumot sem a Fidesz, sem a Tisza Párt képviselői nem szavazták meg.
Az uniós biztosok az elnöktől egy levelet vesznek át, ebben egyrészt az elnök víziója olvasható a következő ciklus bizottsági munkájával kapcsolatban, másrészt pedig személyre szabott feladatokat is kap az érintett bizottsági tag.
A déli országok és az Oroszországgal élesen szemben álló, a lengyelek által megtámogatott balti és északi országok biztosai kapták a kulcsfontosságú pozíciókat, miközben nehéz lenne nem észrevenni, hogy az új Európai Bizottság erősen elnökközpontú. Az EUrologus gyorselemzése.
Néhány nap múlva kiderül, hogy Ursula von der Leyen melyik uniós biztosnak melyik szakterületet szánja. A kiszivárgott hírek és az előzetes esélylatolgatások szerint Magyarországnak egy úgynevezett gyenge portfólió néz ki, miközben közép-kelet-európai térség befolyása nőni fog az új testületben.
Újabb levelet küldött az Európai Bizottság a Nemzeti Kártya ügyében a magyar kormánynak, mivel az előző levélre adott válaszok nem adtak megnyugtató magyarázatot. Sőt, Brüsszel számára egyre érthetetlenebb, hogy miért kell Magyarországnak ilyen módon segítenie az oroszokat és a fehéroroszokat.
Politikai hisztériakeltésnek tartja, és kettős mércét emleget a magyar kormány képviselője Brüsszelben az orosz és belarusz állampolgároknak biztosított munkavállalási célú letelepedési kedvezmény kapcsán. Bóka János szerint az új rendszer első hónapjában 14 személy kapott ilyen engedélyt, de azt nem árulta el, hogy milyen területeken alkalmazzák majd őket.
Több pénzt szeretne kicsikarni Brüsszeltől a magyar kormány, azonban a végelszámolás újabb forrásmegvonásokat eredményezhet. Miközben Magyarország perrel fenyegetőzik egy csak általa jogosnak tartott összeg kifizetése kapcsán, bírósági ítéletben foglalt fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget.
Csak magyar kormánypárti újságíróknak tartott “sajtótájékoztatót” Brüsszelben, a külügyminiszterek tanácsának szünetében Szijjártó Péter. A magyar tárcavezető kiosztotta az EU-t, a litván külügyminisztert, a külügyi főképviselőt, az ukránokat, beszólt a brüsszeli lakosoknak, de Oroszországot nem bírálta.
Brüsszelben megkezdődött az uniós külügyminiszterek informális ülése, amelyet eredetileg – a pénteken esedékes védelmi miniszteri találkozóval együtt – Budapesten tartottak volna. A találkozó témája elsősorban az orosz–ukrán háború, a közel-keleti válság, a venezuelai helyzet és várhatóan a magyar kormány bírálata lesz.
Az Európai Tanács elnöke önmérsékletre sürgette Peszeskján iráni elnököt és Netanjahu izraeli miniszterelnököt – értesült az EUrologus hivatalos forrásból.
Már az Európai Bizottság is vizsgálja azt a magyar szabályozást, amely könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat. A magyar hatóságoknak figyelemmel kell lenniük arra a tényre, hogy Oroszország biztonsági kockázatot jelent az EU számára.
Van egy EP-képviselő, akire a szicíliai maffia kimondta a halálos ítéletet, olyan is akad, akit valószínűleg véletlenül választottak meg, meg olyan is, aki három hónapig várt egy iroda előtt Elon Muskra, hogy megölelhesse. Összeszedtünk hat európai jogalkotót, akik nem nagypolitikai tevékenységükről váltak ismertté.
A nyári szünet előtti utolsó külügyminiszteri tanácskozáson gyűltek össze az európai tagállamok tárcavezetői, akik egyelőre nem tudják, hogy legközelebb Brüsszelben vagy Budapesten fognak találkozni. A magyar miniszterelnök „békemissziója” alaposan megmérgezte a légkört, Szijjártó Péter szerint azonban ez a vita az óvodába való.
Az Európai Parlament képviselői közül 401-en támogatták Von der Leyent, a megválasztáshoz szükséges minimális szavazatszám 360 volt. 284-en szavaztak ellene.
Európa biztonságát és versenyképességét helyezte kortesbeszéde középpontjába Ursula von der Leyen, aki második mandátumára pályázik az Európai Bizottság élén. Von der Leyen keményen odaszólt Orbán Viktornak önjelölt békemissziója miatt, de az uniós forrásokra is célozgatott.
Európa vezetői gyors döntésben bíznak, amivel Brüsszel stabilitást mutat a Trump-merénylet és az orosz, kínai nyomulások miatt megzavarodott világban. Tervük azon múlik, az Európai Parlament csütörtökön rábólint-e arra, hogy Ursula von der Leyen további öt évig vezesse az Európai Bizottság. Csakhogy az EP-ben a frakciófegyelem ismeretlen fogalom.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy össztűz zúdult Varga Mihályra, aki az uniós pénzügyminiszterek rendes ülését vezette és bemutatta az elnökségi prioritásokat. A vitához 21 tagállam minisztere szólt hozzá, mind a 21-en bírálták a magyar elnökséget, mert nem szerepeltette a prioritások között Ukrajna támogatását. De voltak meglehetősen erős kijelentések is.