Csúcstalálkozót tartanak ezen a héten csütörtökön és pénteken az uniós állam- és kormányfők. A két napos eseménnyel kapcsolatban szinte mindenki azt emeli ki – jogosan –, hogy személyi kérdések lesznek a középpontban, a legfontosabb döntés az lesz, hogy kiket jelölnek, illetve választanak meg a csúcspozíciókba. A vezetők munkájához azonban programra is szükség van, ezt hívják stratégiai menetrendnek, amelyről szintén most állapodhatnak meg a politikusok.
Megkezdjük a 2024-2029-es Stratégiai Menetrend végrehajtását – ez a mondat többször is olvasható a most induló magyar EU-elnökség programjában. Az e heti brüsszeli EU-csúcson véglegesítendő terv persze nem a magyar elnökségnek szól, hanem az unió életciklusát követi: a választások után újjáalakuló testületek, régi-új vezetők számára is sorvezető.
A 2024–2029-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrendet tavaly októberben vették először napirendre a tagállami vezetők. Akkor Granadában informális ülésen döntöttek arról, mely témáknak kell kiemelt szerepelt biztosítani a következő ötéves ciklusban. Ezek a következők:
A folyamatot Charles Michel, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke irányítja, szoros együttműködést folytatva az uniós országok vezetőivel. Michel 2023 novemberében indított konzultációkat, első körben Berlinben, Koppenhágában, Zágrábban és Párizsban, 2024 áprilisában pedig Vilniusban, Bukarestben, Varsóban és Bécsben tartottak ilyen megbeszéléseket.
Volt is miről beszélni: mint arra az az Európai Tanács stratégiai menetrenddel foglalkozó oldala is felhívja a figyelmet, az elmúlt években az EU számos válsággal szembesült, Brüsszelben azonban úgy látják, ez is erősítette az EU egységét.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
