Egyre több és egyre különbözőbb veszélyek fenyegetik az EU-t, erre hivatkozással az Európai Bizottság egy készenléti stratégiával állt elő, amely iránymutatásokat tartalmaz a tagállamok számára.
47 stratégiai projekt támogatását hagyta jóvá az Európai Bizottság, amelyek a kritikus fontosságú nyersanyagok EU-n belüli kitermeléséhez, feldolgozásához kapcsolódnak. Ezen a téren jelenleg az EU nem ritkán száz százalékban harmadik országoktól függ.
A tagállamok Magyarország nélkül fogadtak el egy 14 pontos állásfoglalást Ukrajnáról a csütörtöki EU-csúcson. Megismétlődött az a forgatókönyv, amit két hete a rendkívüli, Ukrajnáról és a közös védelemről szóló találkozón már teszteltek és működött.
Oroszország akár Magyarországra is fenyegetést jelenthet Orbán Balázs szerint. A miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán a világ nagy része osztja Magyarország “békepárti álláspontját”, az európai pozíció pedig “elszigetelt és tarthatatlan”.
Az ukrán elnök ugyan nem mondta ki Orbán Viktor nevét, nem említette konkrétan Magyarországot sem, de senki másra nem illik a leírás. Zelenszkij azt is megjegyezte: Európának módot kell találnia arra, hogy megakadályozzon hasonló blokkolást.
Ha nem változik semmi, jövőre már kevesebb uniós forrás lesz veszélyben, mivel újabb egymilliárd euró fog elveszni Magyarország számára – ez derült ki az Európai Parlamentben, ahol a Fidesz a kohéziós alapok miatt nem, de az Erasmus miatt komolyan aggódott.
Az Európai Bizottság bemutatta az új európai védelemről szóló tervet és azokat a jogszabály-javaslatokat, amelyek révén 800 milliárd eurót lehet a védelmi iparba pumpálni. A cél: Putyin elrettentése.
Egy európai parlamenti képviselő biztosan részt vesz a budapesti Pride-on: egy holland zöldpárti politikus jelezte, hogy június 28-ra már van programja. Közben az Európai Bizottság hivatalból elkezdte vizsgálni a jogszabályt, amelynek vége egy kötelezettségszegési eljárás, akár bírósági per lehet.
Csütörtökön és pénteken uniós csúcstalálkozó lesz, ahol ismét az egyik kiemelt téma Ukrajna lesz. A magyar kormány és uniós diplomaták is arra készülnek, hogy a közös állásfoglalást Magyarország nem fogadja majd el és – ahogy két héttel ezelőtt – a többi 26 tagállam ad ki majd egy nyilatkozatot. Ezzel párhuzamosan Magyarország blokkolja, hogy elkezdődjön az első két fejezet tárgyalása Ukrajna uniós csatlakozása felé vezető úton.
Az uniós külügyminiszterek tanácsát követően Szijjártó Péter kifejtette, hogy szerinte az EU elszigetelődik az orosz–ukrán háborúban, az viszont a külügyminiszter szavaiból derült ki, hogy Magyarország az EU-n belül szigetelődött el.
A magyar uniós szavazati jog felfüggesztését szorgalmazza és a Pride betiltását célzó magyar törvény megtámadását helyezi kilátásba a RECLAIM nevű brüsszeli civil szervezet, amely már több esetben folytatott kampányt a magyar kormány intézkedéseivel szemben.
Különös dolgok történtek Magyar Péter nevével az Európai Parlamentben. Egy olyan dokumentumra került rá a neve, amelyet nem támogatott, a Fidesz azonban “kiszúrta” az előterjesztést. Az ügy miatt EP-vizsgálat várható, az sem kizárt, hogy valaki belenyúlt az Európai Parlament informatikai rendszerébe.
Az éppen 100 napja hivatalba lépett Európai Bizottság egyik vállalása volt, hogy rövid időn belül új javaslatot készít az EU területén jogalap nélkül tartózkodó bevándorlók „eltávolítására”. A mostani javaslat a tagállamok számára jogalapot teremt arra, hogy a kiutasított személyeket egy harmadik országban őrizzék.
Égetően hiányoznak a magyar költségvetésből a blokkolt uniós források. Többéves problémáról beszélünk, amelynek megoldása a kormány kezében van. Ha Orbán Viktor hétvégi szavait szó szerint értelmezzük, akkor a kormány elkötelezett a jogállamisági hibák orvoslására. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem azt kell nézni, amit a miniszterelnök mond, hanem amit tesz. És így már nem olyan rózsás a helyzet.
Orbán csütörtöki vétója körüli érdekes fejlemény, hogy nem is próbálták meg meggyőzni vagy valamivel lekenyerezni az uniós vezetők a magyar miniszterelnököt. Ez a helyzet azonban a közeljövőben még komoly fejfájást fog okozni. Egy lehetséges megoldás: a szavazati (és ezzel a vétó-) jog megvonása.
„Ma történelmet írtunk” – mondta Ursula von der Leyen, aki szerint a rendkívüli EU-csúcs után elszántabban távoztak a résztvevők. Orbán Viktor egyedül maradt az Európai Tanácsban, amikor Ukrajna további támogatásáról volt szó, a magyar miniszterelnök szerint azonban az EU van elszigetelve, nem Magyarország. Az EU-csúcs után Orbán azt mondta, Ukrajna uniós tagságáról véleménynyilvánító szavazást tartanak – Magyarországon.
Az ukrán elnök részvételével kezdődött meg Brüsszelben az állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója. Két témával foglalkoznak a vezetők: az orosz–ukrán háború jelenlegi helyzetével és Európa védelmének megerősítésével. És viszonylag sokan beszéltek Orbán Viktorról is, aki semmit sem mondott az újságíróknak.
Arra nincs sok remény, hogy elkerülhető lenne az Egyesült Államok és Európa közötti vámháború, de az Európai Bizottságnak nagy a mozgástere az ellenvámok kivetésére.
Az elmúlt hetekben az európai vezetők körében lezajlott tárgyalásokon elmozdulás volt tapasztalható: most már több szó esik a közös védelemről, mint Ukrajnáról – jelentette ki egy uniós tisztviselő az EUrologusnak. Az állam- és kormányfők csütörtökön rendkívüli EU-csúcsot tartanak, ahol jelen lesz Volodimir Zelenszkij is. Orbán Viktor levélben megfogalmazott javaslatára senki sem reagált. Előzetesünk Brüsszelből.
Több mint 1,6 milliárd forint egyszeri és 5,4 millió forintos napi bírság kivetését kéri az Európai Bizottság Magyarországra. Az ügyben csütörtökön hoz ítéletet az Európai Bíróság.
