Fél éve teljesen megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között a zárolt uniós támogatások feloldásáról. Az ok: Budapesten hiányzik a politikai akarat a megegyezéshez. Közben Orbán Viktor harcot hirdetett az uniós bírósági ítéletek ellen is, ami még plusz sok száz millió euróba kerül az országnak.
Kedden Luxemburgban az Európai Bíróság előtt megtartották annak a pernek a tárgyalását, amelyben az Európai Bizottság indított keresetet Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény melegeket pedofilokkal összemosó módosításaival szemben. A szakértő szerint az ügy túlmutat a konkrét eseten.
Több tagállam, közöttük a Németország kormányának nyomásra a magyar uniós elnökség napirendre vette a Magyarországgal szemben, a 7-es cikk szerint zajló eljárást helyzetértékelését. A téma az Európa-ügyi miniszterek tanácskozásán került elő.
Az elmaradó állami beruházások, a repülőtér megvásárlásának finanszírozása és az autóipar válsága is rontja az ország pénzügyi helyzetét, miközben az infláció tartósan az uniós átlag felett marad. Az Európai Bizottság közzétette negyedéves gazdasági értékelését, amelyben az EU egészéről és valamennyi tagállamról elemzéseket közöl.
Szerdára halasztotta az Európai Parlament Várhelyi Olivér biztosjelöltségéről szóló döntést. Könnyen lehet, hogy a magyar jelölt sorsa egy nagyobb politikai alku része lesz az Európai Néppárt és a baloldali pártok között.
Jövő héten tárgyalnak arról a tagállamok, hogy milyen irányba változott a magyar jogállamiság az elmúlt időszakban. A téma nem magyar kezdeményezésre, hanem tagállami nyomásra került napirendre.
Öt pótkérdést kapott írásbeli pótvizsgájára Várhelyi Olivér, amely tulajdonképpen 23 kérdést jelent. És egyetlen napot kapott a válaszadásra. A kérdések zöme szakmai, és ezekből úgy tűnik, hogy a magyar jelöltet az Európai Parlament szakbizottságai jelenleg alkalmatlannak tartják a feladat betöltésére.
Alaposan levizsgáztatták a magyar biztosjelöltet, akit politikai és szakmai téren is igyekeztek megfogni az EP-képviselők.
Európai uniós vezetők, államfők, kormánytagok és európai pártok gratulálnak Maia Sandu újjáválasztott moldovai elnöknek. A magyar kormány egyelőre hallgat, holott egy héttel korábban Grúzia esetében már a szavazatok hetvenszázalékos összeszámolásánál gratulált Orbán Viktor.
Az orosz–ukrán háború, a közel-keleti helyzet, a klímapolitika, gazdasági kapcsolatok, védelmi együttműködés, a Kínához fűződő viszony – ezek azok a témakörök, amelyek miatt döntő fontosságú az EU számára, hogy ki nyeri az amerikai elnökválasztást. Brüsszelben kérdeztünk körbe, ki mire számít, a politikustól az elemzőig.
Az Európai Bizottság elfogadta éves bővítési csomagját, amely részletes értékelést ad Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Törökország helyzetéről az EU-csatlakozás felé vezető úton. Megerősítették, hogy Grúzia csatlakozási folyamata megállt.
Miközben Orbán Viktor váratlan grúziai látogatását készíti elő, az uniós intézmények egymást követően adnak ki nyilatkozatokat, amelyekben a felmerült választási törvénysértések kivizsgálását követelik. Brüsszelben attól tartanak, hogy a magyar miniszterelnök, mint az EU Tanácsának soros elnöke, idő előtt legitimálja az oroszbarát grúz vezetést.
177 dokumentált eset van arra vonatkozóan, hogy az oroszok ukrán hadifoglyokat végeztek ki. Ennél nagyságrenddel több azoknak a száma, akiket a fogságban brutális kegyetlenséggel kínoztak. Az oroszok mindenféle háborús jogszabályt lábbal tipornak, ami nem marad büntetlenül – hangzott el az Európai Parlament minden oldaláról.
Megszavazta az Európai Parlament, hogy az EU Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyon jövőbeni hasznainak terhére legfeljebb 35 milliárd eurós hitelt adhat, amivel a korábbi kölcsönök terheit lehet kiváltani. A magyar EP-képviselők közül csak a Demokratikus Koalíció két politikusa támogatta a javaslatot.
Kétnapos csúcstalálkozóra érkeznek az európai vezetők Brüsszelbe, azonban valószínűleg a csütörtök délután kezdődő állam- és kormányfői megbeszélés már aznap éjjel véget ért, a péntekre tervezett euróövezeti csúcsot ugyanis törölték. Várhatóan a legtöbbet vitatott téma a migráció lesz, arra azonban nem kell számítani, hogy nagy jelentőségű döntésre jutnának a vezetők. Volodimir Zelenszkij személyesen vesz részt a tárgyalás első részén.
Két évvel azt követően, hogy az EU megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, megtartották az első érdemi kormányközi konferenciát is, amelyen már tárgyalási fejezeteket is megnyitottak.
Úgy tűnik, Várhelyi Olivér ismét uniós biztos lesz, és a parlamenti szakbizottsági meghallgatást sikerrel veszi majd. Azonban nem elsőre és nem azonnal: minden bizonnyal pótvizsgára kényszerítik. A magyar jelölt helyzetét Orbán Viktor és saját elszólásai nehezítik.
Luxemburgban tanácskoznak az uniós külügyminiszterek, ennek szünetében Szijjártó Péter a kormánypárti médiumoknak tartott „sajtótájékoztatót”.
November elején lép életbe az Európai Bizottság azon rendelte, amely a kínai elektromos autókra kivetett úgynevezett kiegyenlítő vámokról rendelkezik. Az addig hátralévő néhány hétben még folyik az egyeztetés a Bizottság és Kína között, bár ezek eredménye kétséges. Mindenesetre úgy tűnik, a tagállamok nem akartak a folyamatokon változtatni.
Még semmi sem dőlt el, de nagy valószínűség szerint a tagállamok nem fogják megakadályozni, hogy a Kínában gyártott elektromos autókra védővámot vessen ki az Európai Unió. Ez a lépés az Egyesült Államok után az EU területén is visszavetheti a kínai autóipart és a remények szerint segítséget nyújt az európai gyártóknak. Igaz, közöttük vannak olyanok, akik Kínában gyártanak – tehát élénken lobbiznak a javaslat ellen. A nagykövetek pénteken szavaznak.