Az Európai Bizottság elfogadta éves bővítési csomagját, amely részletes értékelést ad Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Törökország helyzetéről az EU-csatlakozás felé vezető úton. Megerősítették, hogy Grúzia csatlakozási folyamata megállt.
Miközben Orbán Viktor váratlan grúziai látogatását készíti elő, az uniós intézmények egymást követően adnak ki nyilatkozatokat, amelyekben a felmerült választási törvénysértések kivizsgálását követelik. Brüsszelben attól tartanak, hogy a magyar miniszterelnök, mint az EU Tanácsának soros elnöke, idő előtt legitimálja az oroszbarát grúz vezetést.
177 dokumentált eset van arra vonatkozóan, hogy az oroszok ukrán hadifoglyokat végeztek ki. Ennél nagyságrenddel több azoknak a száma, akiket a fogságban brutális kegyetlenséggel kínoztak. Az oroszok mindenféle háborús jogszabályt lábbal tipornak, ami nem marad büntetlenül – hangzott el az Európai Parlament minden oldaláról.
Kétnapos csúcstalálkozóra érkeznek az európai vezetők Brüsszelbe, azonban valószínűleg a csütörtök délután kezdődő állam- és kormányfői megbeszélés már aznap éjjel véget ért, a péntekre tervezett euróövezeti csúcsot ugyanis törölték. Várhatóan a legtöbbet vitatott téma a migráció lesz, arra azonban nem kell számítani, hogy nagy jelentőségű döntésre jutnának a vezetők. Volodimir Zelenszkij személyesen vesz részt a tárgyalás első részén.
Két évvel azt követően, hogy az EU megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, megtartották az első érdemi kormányközi konferenciát is, amelyen már tárgyalási fejezeteket is megnyitottak.
Úgy tűnik, Várhelyi Olivér ismét uniós biztos lesz, és a parlamenti szakbizottsági meghallgatást sikerrel veszi majd. Azonban nem elsőre és nem azonnal: minden bizonnyal pótvizsgára kényszerítik. A magyar jelölt helyzetét Orbán Viktor és saját elszólásai nehezítik.
Luxemburgban tanácskoznak az uniós külügyminiszterek, ennek szünetében Szijjártó Péter a kormánypárti médiumoknak tartott „sajtótájékoztatót”.
Még semmi sem dőlt el, de nagy valószínűség szerint a tagállamok nem fogják megakadályozni, hogy a Kínában gyártott elektromos autókra védővámot vessen ki az Európai Unió. Ez a lépés az Egyesült Államok után az EU területén is visszavetheti a kínai autóipart és a remények szerint segítséget nyújt az európai gyártóknak. Igaz, közöttük vannak olyanok, akik Kínában gyártanak – tehát élénken lobbiznak a javaslat ellen. A nagykövetek pénteken szavaznak.
Az Európai Parlament két szakbizottsága előtt számolt be a tevékenységükről Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője. A szervezet előtt tornyosuló ügyek messze meghaladják kapacitásaikat, pedig nem is minden uniós tagállam tagja az EPPO-nak: Magyarország például nem.
Miközben Magyarországon időnként az utasok tolják a vonatokat, a szerelvények sebessége folyamatosan csökken, az európai vasúti szakma egy minden fővárost összekötő gyorsvasúti hálózat kiépítésére tett javaslatot.
Az Európa-ügyi miniszterek megtartották Brüsszelben az első formális ülésüket a magyar elnökség alatt. Ennek a formációnak ebben a félévben Bóka János lesz az elnöke, a napirenden pedig a leginkább politikai jellegű kérdések szerepelnek, például a jogállamisági ügyek, vagy az uniós csúcsok előkészítése. Bóka János beismerte, az Európai Bíróság büntetése ügyében nincs mozgástere a kormánynak.
Folytatja a magyar kormány a fekete pontok gyűjtögetését az Európai Parlamentnél. Egy Ukrajnával foglalkozó állásfoglalásban több pontban is bírálja a kormányt az EP, miközben amellett is érvelnek a képviselők, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie katonai célpontokat támadni Oroszországban. A dokumentumot sem a Fidesz, sem a Tisza Párt képviselői nem szavazták meg.
Az uniós biztosok az elnöktől egy levelet vesznek át, ebben egyrészt az elnök víziója olvasható a következő ciklus bizottsági munkájával kapcsolatban, másrészt pedig személyre szabott feladatokat is kap az érintett bizottsági tag.
A déli országok és az Oroszországgal élesen szemben álló, a lengyelek által megtámogatott balti és északi országok biztosai kapták a kulcsfontosságú pozíciókat, miközben nehéz lenne nem észrevenni, hogy az új Európai Bizottság erősen elnökközpontú. Az EUrologus gyorselemzése.
Néhány nap múlva kiderül, hogy Ursula von der Leyen melyik uniós biztosnak melyik szakterületet szánja. A kiszivárgott hírek és az előzetes esélylatolgatások szerint Magyarországnak egy úgynevezett gyenge portfólió néz ki, miközben közép-kelet-európai térség befolyása nőni fog az új testületben.
Újabb levelet küldött az Európai Bizottság a Nemzeti Kártya ügyében a magyar kormánynak, mivel az előző levélre adott válaszok nem adtak megnyugtató magyarázatot. Sőt, Brüsszel számára egyre érthetetlenebb, hogy miért kell Magyarországnak ilyen módon segítenie az oroszokat és a fehéroroszokat.
Politikai hisztériakeltésnek tartja, és kettős mércét emleget a magyar kormány képviselője Brüsszelben az orosz és belarusz állampolgároknak biztosított munkavállalási célú letelepedési kedvezmény kapcsán. Bóka János szerint az új rendszer első hónapjában 14 személy kapott ilyen engedélyt, de azt nem árulta el, hogy milyen területeken alkalmazzák majd őket.