Három éve Magyarországon kerestek a legkevesebbet a tanárok az OECD-rangsorban, azóta viszont életbe lépett a pedagógus-életpályamodell és az azzal járó bérfejlesztés is. A helyzet azonban valószínűleg nem lett sokkal jobb, a tanárok a magyar értelmiség egyik legkevésbé becsült rétege maradt. A kormányzati sikerpropaganda dübörög, a pedagógusok viszont kimerültek, dühösek, akár sztrájkolnának is.
Nem kellene rácsodálkoznunk, ha egy tanító néni nem ad fel a gyereknek házi feladatot, az oktatási eredményekben világelső finn és koreai gyerekeknek például alig kell otthon tanulniuk. Az egész napos iskola után már kifejezetten káros tovább terhelni a diákokat, akik így akár napi 9-11 órát is kénytelenek „dolgozni”. Magyarországon ráadásul leginkább a gyakoroltató feladatok divatosak, amik kevéssé hatékonyak. Van azonban olyan iskola is, ahol 20 éve nincs házi.
A szakképzés tervezett átalakítása a kommunista munkaerő-tervezés gyakorlatára hasonlít leginkább, amely különböző érdekek mentén egyre többeket terel rossz képzésbe – véli az oktatáskutató. Nem igaz, hogy kevés a szakmunkás, a baj az, hogy a végzetteknek csak az egyötöde helyezkedik el a saját szakmájában.
Meg tudjuk jósolni egy telefonhálózat terhelhetőségét, a vírusok, a terrorizmus terjedését éppúgy, mint egy művész alkotói periódusát vagy a szexuális kapcsolataink gyakoriságát. Ez nem valami humbug, hanem szigorúan tudományos tény. Barabási Albert-László hálózatkutatóval beszélgettünk, akinek a Villanások című könyvéből készült ismeretterjesztő filmsorozatot péntektől vetíti a Spektrum.
A nagyhatalmak zsírozták le, nekünk pedig ölünkbe hullott a rendszerváltás – véli Spiró György, aki szerint ez az egyik oka, hogy az elmúlt 25 évet nem is érezzük magunkénak. Az író szerint térségünket, „Európa perifériáját, ütközőzónáját, olykor senki földjét” egyben érdemes vizsgálni. A hvg.hu új sorozata épp így tesz: A napfény íze a kelet-európai rendszerváltásokat dolgozza fel neves magyar, lengyel, román, egykori NDK-s és csehszlovák civilek megkérdezésével.
A pedagógusoknál is működik a normarontás, nem lehet büntetlenül sem rosszabb, sem jobb egy tanár az átlagnál – véli 30 év szakmai tapasztalat után Leiner Károly. A Zöld Béka tanár úrként fogalommá vált gyógypedagógus, tanító bejelentette, felhagy a valódi integrációt megvalósító kirándulásaival. Úgy véli, a folyamatos oktatási reformok egyre csak rontottak a magyar iskolán, de míg korábban egyedi problémákat tapasztalt, most már rendszerszintű problémákat lát. Interjú.
Ma is sikertörténetnek tartja Hoffmann Rózsa a Klik felállítását, az ennek ellenkezőjét sugalló RTL-interjút szerinte félreérthetően vágták össze. Azt ugyanakkor tényleg nem tartja jónak, hogy egy központból irányítsák az összes tankerületet. Nem támogatná azt sem, hogy a kormányhivatalokhoz kerüljön az iskolafenntartás. Szerinte nem jók az OECD adatai az oktatást érintő drasztikus pénzkivonásokról, és úgy véli, igenis jók az új tankönyvek. Interjú a volt köznevelési államtitkárral.
Mit jelent magyar diáknak lenni Londonban? Hogy lehet oda kikerülni és ott helytállni? Mennyi pénz kell hozzá? Londonban tanuló magyar diákok meséltek felvételiről, ami nincs, elköltözésről, nehézségekről, egy az itthonitól sok mindenben különböző oktatási szemléletről és saját kilátásaikról.
Akár az oktatás színvonalát emelő „csodaszer” is lehetne, ha nem nyolckor, hanem 9-10-kor kezdődne a tanítás: a gyerekek egészségesebbek lennének, és jobb teljesítményt nyújtanának. Az alváskutatók megállapításait ugyanakkor az oktatási rendszer nem veszi figyelembe. Van olyan köztes megoldás is, amiben ugyan 8-ra mennek a gyerekek, de csak 9-kor kezdenek el tanulni.
Pontos adatok nincsenek, de a kortársak közötti szexuális zaklatás valamilyen mértékben valószínűleg mindennapos a (kis)kamaszok között. Nehéz persze eldönteni, mi számít annak: a durva viccektől a lányok fogdosásáig és a durvább esetekig széles a skála. A pedagógusok sokszor eszköztelennek érzik magukat, és inkább, ha tehetik, hárítják, elhallgatják az ilyen ügyeket. Pedig súlyos esetekben jelentési kötelezettségük is van.
Tavaly debütált – és szerepelt le rögtön alaposan – az állami tankönyvterjesztés. Az oktatási kormányzat és a felelős intézmény, a Kello idén nem akart hibázni: a feladatba bevonták a postát, a rendőrséget, és a közmunkásokat is. Egyelőre azonban maradtak a bakik: a pedagógusok nyári felesleges iskolába rángatása, a határidők csúszása, irreális elvárások. Örkényi helyzetek tanévkezdésre várva.
Bizalmi válságot okozott sok gyereknyaraltatásban a 444.hu cikke, amely egy 25 évvel ezelőtti eset kapcsán az utódnyaraltatásokat is megemlítette. A szülők aggodalma érthető, amikor a pedofília, gyerekmolesztálás szót hallják a rádióból, de a szakértők egyetértenek abban, hogy a probléma nem nyaraltatásspecifikus, hanem minden olyan közösségben – így sajnos a családban is – létezik, ahol gyerekek vannak felnőttek gondjaira bízva. A megoldás, hatásos kontrollok beépítése a rendszerekbe.
Közel 70 éves, tavaly óta a Nemzeti Színház tagja, máig azt vallja, hogy nem tartozik egyik politikai oldalhoz sem, és bár sok minden nem tetszik neki, nem foglakozik a kultúrharccal. Földes László Hobo inkább megszállottan dolgozik, nemrég mutatta be – Fekete Kovács Kornél zenéjére – az Ady verseiből összeállított estjét. Mire fordítja az NKA-tól elnyert 12 milliót? Miért nincs Hobo Blues Band-koncert a televízióban? Hogy került Jimi Hendrix az Ady-előadásba? Interjú.