Meglehetősen csalódott nyílt levélben tudatta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke, hogy lemond. Szűcs Tamás a hvg.hu-nak megerősítette, hogy ennek elsősorban az volt az oka, hogy belefáradt a feladatokba, de úgy érzi, egyelőre nem tudták átvinni a közös feladatvállalás üzenetét a pedagógustársadalom felé. Úgy véli azonban, mindez nem reménytelen, ezért bár visszalép, marad a vezetőségben.
Napló a hátunk mögött hagyott karantén időszakról, betekintés, hogyan csinálják a világ legboldogabb országában, megrázó gyászfeldolgozás-irodalom, vérfagyasztó krimi, alternatív Trianon-kötet, egy barátság bonyolult pillanatai, egy nem hivatalos, de annál érdekesebb irodalmi szöveggyűjtemény, lassításra felszólító versek. Többek között az a jó a nyárban, hogy van időnk végre könyveket olvasni. A legfrissebb kötetek közül válogattunk, amiket jó szívvel ajánlunk a szabadság idejére.
Igazi filmes toposz a nyár kötelező kelléke: a medence. Az éjszaka sejtelmesen megvilágított, nappal pedig a nyári fényben tündöklő kék uszoda státuszszimbólum, a jólét jelképe, a szerelem, az erotika helyszíne, de ha egy film központi elemeként jelenik meg a medence, akkor az is lehet, hogy a történet végére valaki bele fog fulladni. Júliusi frissítő gyanánt összegyűjtöttük a kedvenc medencés jeleneteinket.
Hatalmas bulival (with a little help from his friend) szokta ünnepelni születésnapját, idén mindezt online teszi meg. 80 éves lett a Beatles alulértékelt zenésze, akinek a királynő még azt is engedélyezte, hogy művésznevén is használhatja a lovagi címet. Sir Ringónak máig a legkedvesebb hobbija a dobolás.
Először mutatkozott be a Vígszínház igazgatójaként Rudolf Péter, aki új munkakörének az első napján ismertette az intézmény 125. évadának a bemutatóit. Az átadás-átvétel az új igazgató szerint kifejezetten zökkenőmentes volt. Kiderült, hogy ennek része az is, hogy az Eszenyi Enikő által rendezett darabok műsoron maradnak. Jön a Kabaré és Az öreg hölgy látogatása.
Néhány hete csak kapkodtuk a fejünket, hogy mindenütt autósmozik nyílnak. Az 50-es, 60-as évek amerikai életérzését azonban nem sokáig élvezhették a rajongók, úgy tűnik, viharos gyorsasággal csukják be ezeket. És nem csak az érdeklődés hiánya miatt.
Mindenkinek nagy lépés az érettségi megszerzése, de vannak olyan diákok, akik olyan hátránnyal indulnak, hogy kisebb csodával ér fel a sikeres vizsga. Egy miskolci iskola kifejezetten a legalsó társadalmi rétegekből származó gyerekeket juttatja el eddig a pontig. Másfél évtizede működik, majdnem be kellett zárni, de úgy tűnik, megmenekül a Dr. Ámbédkar Iskola. A bizonyítványosztáson jártunk, és hihetetlen történeteket hallottunk
Nem szereti, hogy „vasalódeszkás tanárként” híresült el, ha visszamehetne az időben, nem is csinálná meg a „digitális úszásóra” videót, ami miatt az azóta lemondott tankerületvezető meghurcolta. Felsejlik azért az ügy mögött némi politikai leszámolás is, noha erről végképp nem szeretne beszélni. Vezsenyi László nem akar népi hős lenni. Harminc éve a pályán van, szeretik a diákjai, a kollégái, most viszont az sem biztos, hogy pedagógus marad. Meglátogattuk a pedagógust, és kiderítettük a masszív vasalódeszka titkát is.
Eddig optimista hipotézis volt, hogy a pedagógusok tudnának önállóbban, a mindenkori helyi feladatokhoz alkalmazkodva dolgozni, a távoktatás erre kézzelfogható bizonyítékot nyújtott. Széles körben megtapasztaltuk, hogy a hagyományos iskola számos tevékenységi formája felesleges, és kipróbáltunk új dolgokat, amelyek hatékonyabbnak tűnnek – állítja Csapó Benő oktatáskutató, akivel arról is beszélgettünk, miért fontos igazán a PISA-teszt eredménye.
A számítógép-függőség kialakulása szoros összefüggést mutat a szórakozáshoz kapcsolódó használattal, de a munkával, távoktatással nem – állítja Demetrovics Zsolt pszichológus, aki szerint, bár vannak kockázatai annak, hogy megnövekedett a gép előtt töltött idő, akár még pozitív hozadéka is lehet, hogy most munkaeszközként jelentek meg a kütyük a gyerekek életében.
Magyarországot kifacsarta az első világháború és a spanyolnátha, a végső tőrdöfést pedig a trianoni békeszerződés jelentette száz évvel ezelőtt. Ám ahány ember, annyiféle Trianon létezik – a korabeli naplók ennek a legjobb bizonyítékai. Mit éltek át az anyaországba menekülők, hogy élte meg egy vagonlakó gyerek vagy egy budapesti hivatalnok a felgyorsuló eseményeket? Schmidt Anikó főlevéltárossal kutattunk a százéves emlékek között.
Szegény miskolci romacsaládból indult, 1982-ben lett a miskolci színház tagja. Láthattuk más színházakban és filmekben, Jászai Mari-díjat is kapott. Tele van energiával, hisz az emberekben, miközben aggódik a roma-magyar viszony elmérgesedése miatt. Élete a színház, és nem is kíván ezen változtatni, ettől még idén – szó szerint – berobogott érettségizni. Szegedi Dezsővel beszélgettünk.
Minden akadály elhárult a nyári táborok útjából, mehetnek a gyerekek akár napközis, akár ottalvós táborokba. A bizonytalanság miatt így is kevesebben töltik majd így a vakációjukat, ám a táborok száma még nagyobb arányban csökken, úgyhogy érdemes időben választani. Kicsit nőttek az árak és kicsit szigorodtak az egészségügyi előírások, ha valaki rúdtánc, katonai, nyelvi vagy más tematikájú táborba adja a gyereket.
Felmerült, hogy valamilyen formában az iskolai alsó tagozatoknak június első két hetében vissza lehetne térniük az offline oktatásra. Bécsben már kinyitottak az iskolák, nálunk is szólnak pedagógiai érvek e mellett. Kérdés, erősebbek-e ezek, mint a fertőzés megállítása.
A járványhelyzet miatt a korábbi éveknél is nagyobb fejtörést okozhat idén a szülőknek, hogy oldják meg gyerekeik nyári felügyeletét, hiszen az éves szabadságuk nagy részét sokan - kényszerből vagy önként - már mostanra kivették, pedig még véget sem ért a tanév. A kormány korábban halvány ígéretet tett rá, hogy keres valamilyen megoldást a nyári gyerekfelügyeletre. Sokaknak viszont nemcsak a szünidőre, hanem már most szüksége lenne valami alternatívára a jelenlegi, nem túl vonzó ügyeleti csoportok helyett. Újranyitnak-e még júniusban az iskolák? Jövő hétre eldőlhet.
Szerda este adták át az idei Libri Irodalmi Díjat, amelyet ezúttal Láng Zsoltnak ítélt a zsűri a Bolyai című kötetéért. A marosvásárhelyi íróval ennek apropóján beszélgettünk (a nem biztos, hogy) euklideszi regényéről, a szex közben is a prímszámokon gondolkodó, új világot alkotó, de a korában meg nem értett zseniről, és a Bolyaiak apa-fiú kapcsolatáról. Csak a végén vettük észre, hogy a beszélgetés egy kicsit mintha elhajlott volna tudományos irányba, noha a regény kifejezetten olvasmányos, néhol krimiszerűen izgalmas. De épp Bolyaitól tudjuk, hogy különböző terekben különbözően viselkedünk.
Az érettségin hagyományosan matematikából érik el a diákok a legrosszabb átlagot, sokak számára ez a leginkább rettegett tantárgy. Ez nem csoda, hiszen ma is szinte sikk olyat mondani, hogy „mindig is hülye voltam matekból”. A tudósok már évtizedek óta vizsgálják a matematikai szorongás jelenségét.
Központosítás, egységesítés, a szakma kizárása a döntésekből, és a pedagógiai autonómia végletes megcsonkítása. Elüldözött és kedves egyetemek. Tíz év alatt minden megváltozott, de eredményességében szinte minden romlott az oktatásban.
Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.
„Ha bárki valahol kimondja azt a nevet, hogy Zenthe Ferenc, egy mosoly jelenik meg a szája szélén” – fogalmazott a Madách Színház igazgatója a színész halálakor. Ma lenne 100 éves. Megnéztük, mit írtak róla a korabeli lapok.
