Mit jelent magyar diáknak lenni Londonban? Hogy lehet oda kikerülni és ott helytállni? Mennyi pénz kell hozzá? Londonban tanuló magyar diákok meséltek felvételiről, ami nincs, elköltözésről, nehézségekről, egy az itthonitól sok mindenben különböző oktatási szemléletről és saját kilátásaikról.
Akár az oktatás színvonalát emelő „csodaszer” is lehetne, ha nem nyolckor, hanem 9-10-kor kezdődne a tanítás: a gyerekek egészségesebbek lennének, és jobb teljesítményt nyújtanának. Az alváskutatók megállapításait ugyanakkor az oktatási rendszer nem veszi figyelembe. Van olyan köztes megoldás is, amiben ugyan 8-ra mennek a gyerekek, de csak 9-kor kezdenek el tanulni.
Pontos adatok nincsenek, de a kortársak közötti szexuális zaklatás valamilyen mértékben valószínűleg mindennapos a (kis)kamaszok között. Nehéz persze eldönteni, mi számít annak: a durva viccektől a lányok fogdosásáig és a durvább esetekig széles a skála. A pedagógusok sokszor eszköztelennek érzik magukat, és inkább, ha tehetik, hárítják, elhallgatják az ilyen ügyeket. Pedig súlyos esetekben jelentési kötelezettségük is van.
Tavaly debütált – és szerepelt le rögtön alaposan – az állami tankönyvterjesztés. Az oktatási kormányzat és a felelős intézmény, a Kello idén nem akart hibázni: a feladatba bevonták a postát, a rendőrséget, és a közmunkásokat is. Egyelőre azonban maradtak a bakik: a pedagógusok nyári felesleges iskolába rángatása, a határidők csúszása, irreális elvárások. Örkényi helyzetek tanévkezdésre várva.
Bizalmi válságot okozott sok gyereknyaraltatásban a 444.hu cikke, amely egy 25 évvel ezelőtti eset kapcsán az utódnyaraltatásokat is megemlítette. A szülők aggodalma érthető, amikor a pedofília, gyerekmolesztálás szót hallják a rádióból, de a szakértők egyetértenek abban, hogy a probléma nem nyaraltatásspecifikus, hanem minden olyan közösségben – így sajnos a családban is – létezik, ahol gyerekek vannak felnőttek gondjaira bízva. A megoldás, hatásos kontrollok beépítése a rendszerekbe.
Közel 70 éves, tavaly óta a Nemzeti Színház tagja, máig azt vallja, hogy nem tartozik egyik politikai oldalhoz sem, és bár sok minden nem tetszik neki, nem foglakozik a kultúrharccal. Földes László Hobo inkább megszállottan dolgozik, nemrég mutatta be – Fekete Kovács Kornél zenéjére – az Ady verseiből összeállított estjét. Mire fordítja az NKA-tól elnyert 12 milliót? Miért nincs Hobo Blues Band-koncert a televízióban? Hogy került Jimi Hendrix az Ady-előadásba? Interjú.
Bartók módszerével, az ország több régiójába elzarándokolva kutattak fel Both Miklósék ismeretlen tehetségeket. Megalakították a Palimo Story nevű zenekart, amelynek elképesztő története legalább olyan érdekes, mint ahogy a kárpát-medencei zenéket a rock húzásával felturbózzák és előadják. Kedden jön ki a CD-jük. Kis ká-európai mese sok tanulsággal.
A diákok döntik el, állítják össze, mi legyen a témazáróban, sőt azt is, hogyan szeretnék tanulni az angol nyelvet. Mindenki saját kis portfólióval rendelkezik, és ha nem adja be valaki a kért esszét, nem kap egyest. Diákblogot indítottak és mobilapplikációt fejlesztettek. A 21. századi oktatásról beszélgettünk a fővárosi Madách Imre Gimnázium angoltanárával, Prievara Tiborral.
Kiáll a szabad tankönyvválasztás mellett, noha az ő irodalomtankönyveit nem lehetetleníti el a „Hoffmann-lista". Nem tartja ördögtől valónak, ha irodalomórán előkerülnek Tankcsapda-szövegek vagy az okostelefonok, gimnáziumi osztályaival napi kapcsolata van a Facebookon is. 33 éve tanít, most pályaelhagyáson gondolkodik, mert úgy véli, tévúton jár az oktatáspolitika. Interjú Pethőné Nagy Csillával.
A köznevelési törvényt és a tankönyvellátásról szóló jogszabályokat is megsérti az a Hoffmann Rózsa által az iskoláknak kiküldött levél, amely szerint egy – ki tudja, mi alapján – összeállított szűkített listáról választhatnak csak tankönyveket a pedagógusok. Ez nem vonatkozik az egyházi iskolákra, ott továbbra is szabad a tankönyvválasztás. A kötelezően előírt, javasoltnak becézett listán erősen problémás kiadványok is felbukkannak.
Pont 100 esztendeje március 28-án született Bohumil Hrabal. A bohém író nevét szülői tiltakozás miatt nem veheti fel egykori iskolája, megítélése hazájában máig nem egyértelmű. Magyarországon viszont több rajongói köre alakult, akik (naná, hogy!) sörözőkben tartják üléseiket. Utánajártunk a Hrabal-galaxisnak, és mi tagadás, be is rúgtunk kicsit.
Óriási károkat okoz a magyarországi pártok túlhatalma, és hogy mindenbe beleszól a politika – véli Schilling Árpád. E károkozást szerinte a fiatalok helyzete írja le szemléletesen, hiszen leginkább két út áll manapság előttük: itt hagyni az országot, vagy maradni és beállni a Jobbikba. Csütörtökön mutatja be a Krétakör a Trafóban A Pártot.
A magyar társadalom rendszerszinten lemond egy-egy generáció 20-30 százalékáról – nagyjából így összegezhető a szakiskolával foglalkozó szakemberek véleménye. Bár a napokban megjelent hírek nem teljesen igazak az esztergomi iskola bukási arányairól, ott is, és az egész országban is tragikusan felkészületlenül érkeznek a gyerekek a szakiskolákba. Az új rendszer pedig végképp lemond a fejlesztésükről.
Az integrációra, a hátrányos helyzetűek esélyteremtésére szánt uniós pénzekből alig lehet felmutatni eredményeket, ez Magyarországra éppúgy igaz, mint más európai országokra. Az uniós célt ugyanis erősen legyengíti a projektek „lepapírozása”, a pályázatbiznisz kiépülése, valamint a nemzeti oktatás- és szociálpolitikák érdeke.
Magyarországon borzasztóan bánnak egymással az emberek, ráadásul vezető pozícióba teszik azokat, akik ebben élen járnak – véli Feldmár András. A Kanadában élő pszichoterapeuta úgy véli, a megszégyenítésre épülő, engedelmességre nevelő iskola börtön, a szülők pedig filmrendezőként késztetik "jó gyerek szerepre " utódjaikat. Feldmár aki külön kérte, hogy tegeződve beszélgessünk, keddtől Életunalom, Élettér, Életkedv címmel tart három nap előadásokat a Syma Csarnokban. Interjú.
Az idén bevezetett erkölcstan nem új, hanem egy 1995-től létező tantárgy rosszul elnevezett továbbélése, az ahhoz kapcsolódó tankönyvek közül pedig csak egy vállalhatatlan – mondja Kamarás István vallásszociológus, az erkölcstan elődjének egyik atyja, aki a vele készült interjúban rámutat, hogy a kötelezően választható hittannal maguk az egyházak sem értettek egyet, mégis, óvatosságból, sokkal több szülő választotta azt gyerekének, mint ami a magyarok vallásosságából következne.
Több olyan vezetőre volna szükség, aki kormányzati ciklusoktól függetlenül is folytathatná a munkáját – véli a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Baán László biztos abban, hogy a 150 milliárdos Liget Budapest-projekt nem jut a meg nem valósult tervek sorsára, már csak azért sem, mert belátható időn belül be fogja hozni a ráfordított pénzt. Az MMA tulajdonába került Műcsarnok is a múzeumi negyed szerves része lesz, Fekete Györgyék a pályázati bíráló bizottságokban is ott vannak.
Egy súlyos és sokáig elhallgatott történelmi traumát állít színpadra Máté Gábor a „tett színhelyén”, Szabadkán és Budapesten. Az 1944-es vajdasági vérengzésről szóló Vörös legfőbb tanulsága, hogy háborús viszonyok közt éppúgy lehet bárkiből tettes, mint áldozat.
Ha éppen úgy tetszik nekik, a magyar oktatás pillanatnyi irányítói a finn oktatási modellt idézik nézeteik alátámasztására. A skandináv unortodoxia azonban összességében köszönő viszonyban sincs a magyarral. Az méltányos, eredményes, az iskolai és a tanári autonómiára épít, nincs tanfelügyelet, nincs szegregáció, bukás, lemorzsolódás, és nem mellékesen a világ egyik legjobb oktatási rendszere. A magyarról egyik sem mondható el.
Nem teljesíthetők a szakszervezet követelései, létezik kollektív szerződés, és mindenki többet keres, mint két éve – mondta el a hvg.hu-nak az Operaház főigazgatója. Ókovács Szilveszter szerint mindenképp megtartják a szombati Falstaff-bemutatót, ha netán sztrájk lesz, az is csak 4-5 embert érint. A szakszervezeti elnök szerint Ókovács súlyos tévedésben van.