Balla István: Kásler Miklós nem mond igazat
Az emberminiszter szerint minden rendben van a kiváló, új NAT-tal, azt szeptembertől ezért be is vezetik. Úgy látja, alig van tiltakozás a tanterv ellen. A miniszter hazudik. Tényszerűen. Folytatólagosan.
Balla István
Süsü, Pom Pom, Bagaméri: Csukás Istvánnak egy egész univerzumot köszönhetünk
A 83 éves korában elhunyt Csukás István rendületlenül hitt a gyerekekben, és örömmel kelt versenyre az ő végtelen képzelőerejükkel. Olyan karakterek születtek így, amelyek generációk gyerekkorát határozták meg.
„Nagy franc volt a Dezső”, avagy miért hallgatunk Kosztolányi antiszemitizmusáról az iskolában?
Hogyan tanítsunk Wass Albertet, ha már bekerült az új alaptantervbe? Az a baj, hogy Herczeg Ferenc rajongott Mussoliniért vagy inkább az, hogy közepes író volt? És ha etikai problémák vannak azzal kapcsolatban, hogy ezeket az írókat tanítani kell, akkor a zsidógyűlölő Kosztolányi miért tankönyvi anyag? A sok kritikát kapó NAT kapcsán Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel súlyos dilemmákat próbáltunk feloldani.
„A nyilasoknak rosszabb a sajtója, mint a kommunistáknak”
Teljesen félrecsúszott a NAT-vita, amikor az nem szakmai, hanem politikai síkra terelődött, egyfajta hazafiság-versennyé vált. Az előíró-utasításos felfogás helyett sokkal jobb lenne több szabadságot adni az irodalomtanároknak abban, hogy milyen műveket vesznek elő az órákon. Mondjuk, érdemes lenne megnézni az erdélyi magyar tantervet: abban csak javasolt művek vannak, és azok között sem szerepel sem Nyirő, sem Herczeg, de nincs is tiltva egyik sem. Az írók politikai megnyilvánulásait pedig le kellene hántani a műveik megítéléséről, hogy csak az irodalmi minőség számítson.
Egyre többen gondolják úgy, hogy nem éri meg mesterdiplomát szerezniük
Bővül a mesterképzések kínálata a hazai egyetemeken, de a jelentkezők száma folyamatosan csökken, a munkaerőpiac ugyanis még nem árazta be igazán a mesterképzésen végzettek tudását.
„Anya, minek szültél erre a világra?” – tudjuk, kinek kellene Oscart nyerni
Szívszaggató családi napló, bevezetés a háború mindennapjaiba, tanulmány a „honnan jönnek a menekültek” kérdéséről. A most Londonban élő migráns rendező Kislányomnak, Samának című dokumentumfilmje múlt héten megnyerte a Brit Filmakadémia díját, és meg lennénk lepve, ha vasárnap nem nyerné el az amerikaiét is.
Koncertjén összeölelkeztek az ádáz politikai ellenfelek is – 75 éve született Bob Marley
Zenész, próféta, Jamaica máig legerősebb brandje, a reggae nagykövete. 1945 február 6-án született a legbékésebb lázadó, a popzene egyik legnagyszerűbb szerző-előadója, Bob Marley.
A tanárhiány csökkentésére vezethetik be az összevont természettudomány tantárgyat
Az integrált természettudomány tantárgy bevezetése előremutató is lehetne, de inkább a tanárhiány csökkentését szolgálja – állítja Nahalka István oktatáskutató.
Új NAT: "A nacionalizmus lesz a vezérlő ideológia"
A szépen csengő mondatok mögött nagyon súlyos részleteket rejt a péntek este 10 órakor nyilvánossá tett új Nemzeti alaptanterv: hagymázas múlt, nacionalizmus, a történelem megfelelő értelmezése, hangsúlyos politikai nevelés. A rendszerváltás óta nem volt olyan tanterv, ami ennyire fontosnak tartotta volna a honvédelmet. Noha a diákok maximális óraszáma csökken, az alaptanterv alapján a tananyag mennyisége nem fog.
Egy világjárvány küszöbén állunk, ez most már tény
Állati forrásból, feltehetően denevérektől ered a világszerte pánikot okozó új koronavírus, de még véletlenül sem jó ötlet emiatt kiirtani őket. A koronavírusokkal foglalkozó magyar szakértő szerint az olyan mutációk, amelyek a mostanihoz hasonló helyzethez elvezetnek, extrém ritkák. Viszont a gazdaváltást mi, emberek tettük lehetővé.
Vádirat a kormány ellen: az orbáni évtized, amely a múltba lökte Magyarországot
Budapesten és Brüsszelben egyszerre mutatták be a Háttal Európának című tanulmánykötetet, amelyben a hazai és nemzetközi közvéleményt szeretné tájékoztatni az Oktatói Hálózat arról, hogy milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén.
Könnyen tragédia lehet abból, ha begyújt otthon
Két éve módosította a kormány a kéményellenőrzésekről szóló jogszabályt, azóta nem kötelező a kéményseprés a családi házaknál. A szakemberek akkor óriási veszélyt láttak a változtatásban, de a katasztrófavédelem számai egyelőre ezt nem támasztják alá. A kéményseprők szakszervezetőjének vezetője isteni szerencséről beszél, és pontatlan adatokról. Az én házamban mindenesetre az előbbit állapította meg a kéményseprő.
Pillanatkép a magyar oktatásról: van miért aggódni
Aggasztóan öregedő pedagógustársadalom, romló szakos ellátottság, egyre nagyobb arányban megjelenő sajátos nevelési igényű és pszichés zavarokkal küzdő diák. Látszólag jó hír, hogy a szegény családokból származó gyerekek aránya csökken – de felsejlenek itt is statisztikai trükkök. Megjelent A közoktatás indikátorrendszere.
Elvis 85 – Mihez kezd a világ ennyi szexuális kisugárzással?
„Elvis előtt nem volt semmi” – jelentette ki egyszerűen John Lennon. A Király összehozta a feketék zenéjét a fehérekével, és ezzel nemcsak zenei, hanem kulturális forradalmat indított el. Ő volt az első modern, a menedzserei által üzleti alapon irányított popsztár, aki emiatt médiatörténelmet is írt, divatot, magatartásformát teremtett. Pedig, mint azt ő magáról mondta: „én csak dalokat éneklek”. 85 éve született Elvis Presley, aki sokak szerint ma is él.
Miért lenne kötelező egyféleképpen emlékezni Trianonra?
Idén júniusban lesz 100 éve, hogy aláírták a Trianoni békediktátumot, így a téma 2020-ban alighanem heves indulatokat gerjeszt majd. Többek között annak próbáltunk utánajárni Egry Gábor történésszel, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójával, hogy mi lehet ennek az oka. Miért csak a veszteségekről beszélünk, és miért nem tudjuk elfogadni a különböző viszonyulásokat Trianonhoz? Megoldás-e erre a Nemzeti Összetartozás Napja? Túl lehet-e lépni a fasiszta vs. nemzetáruló leegyszerűsítéseken? Interjú.
Azt hittük, csak viccel a mester, pedig ma is kell emberi haj és tojás a harangöntéshez
Magyarország egyetlen harangöntő üzeme Őrbottyánban található. Gombos Miklós mester erősen meglep minket, amikor bemutatja a harangöntés lépéseit. Gombos-harangok szóltak a sevillai világkiállításon, de van belőlük kis japán szigeten is. Még II. János Pál pápa is kapott egy példányt.
Mácsai Pál: Most félelemkeltés van, hogy tudd, hol a helyed
A múlt heti tüntetésig egyáltalán nem hitt a szakmai szolidaritásban, csak az egyéni akciókban. A szakmai összefogást ma már kicsit másképp látja, és a színházak kiállása megerősítette abban, hogy ki kell mondani, hol a határ. Mácsai Pál újabb öt évig vezeti az Örkény Színházat, a pozícióját nem félti, a színházat viszont nagyon is. Mint ahogy a függetleneket is, akiknek egy szolidaritási akció keretében gyűjtenek pénzt. A Gothár-ügy mélyen megrázta, de állítja: a színházi szakma a legerkölcsösebbek egyike. Interjú.
Egy nagyon fontos képességünk fog kihalni az utolsó paraszti kultúrákkal
Elfeledett karácsony Ukrajnában címmel ad rendhagyó koncertet vasárnap Both Miklós tíz idős, ukrán falusi énekessel, valamint kijevi és magyar zenészekkel. A műsor egy ötéves néprajzi-népzenei kutatómunka egyik eredménye, amelyben több száz, elszigeteltségben élő, de épp ezért az írásos idők előtti kultúrát őrző parasztembert kerestek fel, több ezer dalt rögzítettek, és tettek elérhetővé a neten. E kalandos gyűjtőmunkáról, és az ukrán karácsonyi hagyományokról kérdeztük a zenész-népdalgyűjtőt.
„Három kolbászfesztivál keresett meg minket a Szintis Laci után” – Ricsárdgír-interjú és lemezpremier
A Szintis Laci című Budapest TV-stílusú videóklipjük néhány hét alatt több mint kétmilliós nézettséget ért el. Ezt ők maguk sem értik. Itt van viszont az új Rise of the Koala című albumuk, tele remek dadaista diszkóval, és még az is elhangzik egy dalban, hogy „a ló néz, a csikó lát”. Interjú Márton Dániellel és Paál Lászlóval. Igen, utóbbi maga az új celeb: Szintis Laci. Alább a lemezt is meghallgathatják, sőt, a dalokat is értelmezzük a művészekkel! Hvg.hu-premier!
Tényleg akkora sikert ért el a magyar oktatás a PISA-teszten?
Néhány ponttal jobb teljesítményt értek el a magyar 15 éves tanulók a 2018-as PISA-mérésben, mint a korábbiban, ez a kormány szerint hatalmas teljesítmény. A tény az, hogy ez nem szignifkáns növekedés, és igen távol áll az átlag a 2009-es és az előtti eredményekhez képest. Az iskola esélykiegyenlítő szerepe pedig továbbra is nálunk az egyik legrosszabb.