Dicséretes, hogy csökkenteni akarják a tanulók terheit, ám az új Nemzeti alaptanterv egy ilyen központosított rendszerben semmilyen pozitív változást nem hozhat. A magyar oktatáspolitika minden modern nemzetközi trenddel szembemegy, és még a hazai hagyományokat is felrúgja – állítja Vass Vilmos, a 2003. és 2007. évi NAT-felülvizsgálatok szakmai vezetője. Interjú.
"Sacks még sokra viheti, ha képes lesz féken tartani magát" – ezt írta be a tanára az akkor tizenkét éves Oliver Sacks bizonyítványába. A szerző a nemrég megjelent Mozgásban című önéletrajzi kötetének már bevezetésében előrevetíti, hogy semmi nem tartotta féken, pont olyan hévvel vetette bele magát a drogok, a motorok, a súlyemelés világába, mint az agykutatáséba.
Az új alaptanterv kidolgozását miniszteri biztosként felügyelő – oktatási szakemberként és nagyszülőként is érintett – Csépe Valéria azt szeretné elérni, hogy a gyerekek és a pedagógusok is jól érezzék magukat az iskolában. Mint mondja, nincs céldátuma a Nat elkészülésének, és nem ő dönt, hogy 8 vagy 9 évfolyamos lesz-e az alapképzés. Interjú.
Az oktatásért felelős államtitkár szingapúri összehasonlítással próbálta bizonyítani, hogy az elitoktatásunk kiválóan működik. Ehelyett azt bizonyította, hogy vagy nem ért a statisztikai adatok értelmezéséhez, vagy tudatosan csúsztatott.
Új alaptanterv, kilencosztályos általános iskola szakad a gyerekek nyakába hamarosan. Saját, a közoktatásban hét éve zajló dúlását írhatja felül a minap bejelentett újabb nagyszabású oktatási reform. Félő, hogy ebben sem lesz sok köszönet.
Lebontanák a centralizált fenntartási rendszert, megszüntetnék a pedagóguskamarát és az életpályamodellt, az oktatási büdzsét a GDP hat százalékában rögzítenék. Elolvastuk a Civil Közoktatási Platform által kidolgozott Kockás könyvet, amelyet a Tanítanék tárgyalási alapnak tekint a közoktatás újraszabályozásában.
Az Orbán-kormány alapjaiban változtatta meg a magyar közoktatást, miközben a reformtömeg szinte semmilyen eredményt nem tud felmutatni – hacsak a legutóbbi PISA-mérés katasztrofális mutatóit nem tekintjük annak. Az oktatási tárca hibát hibára halmoz, majd ezeket próbálja korrigálni, és e javítgatásokat sikerként eladni.
Ha nem is a legjobbak, de matekból és természettudományból is a jobbak között vannak a magyar gyerekek egy nemzetközi mérés most ismertetett adatai szerint. Mindez egész más képet mutat, mint a PISA-tesztek eredményei. De sajnos nem az orbáni iskola lett jobb, oktatási csoda sem volt. A mérés más.
Kádár János egyszemélyes ellenzékének tartották, naplót írt a forradalom utáni börtönéveiről Emlékezés a régi szép időkre címmel. Eörsi Istvánról és a különleges kötete alapján az Örkény Színházban készülő monodrámáról beszélgettünk a darab rendezőjével, Polgár Csabával.
Trójai falovat és molekulaszerkezetet fogdoshatnak a diákok az órán, miután megjelent a 3D nyomtató a közoktatásban. Na, ezt sem a Klik fizette.
Visszatér a Nemzeti Színházba annak ünnepelt korábbi igazgatója. Alföldi Róbert úgy véli, Magyarországon a viszonyok a Kádár-kort idézik. Megpályázza-e még egyszer a Nemzeti igazgatói posztját? Mi a különbség Szöul és Magyarország között? Miért könnyű a populistáknak? Interjú.
Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza az országos kompetenciamérés, de máig nem használja ki igazán az ezekből kinyerhető adatokat sem az oktatáskutatás, sem az oktatáspolitika, sem az egyes iskolák. De akkor miért is ír minden 6., 8. és 10. évfolyamos ma dolgozatot?
Freddie, mint mondta, egész Magyarországért énekelt, de végül csak a 19. helyen végzett a Pioneer. A 2016-os Eurovíziót egy háborúellenes ukrán dal - Jamala 1944 című dala - nyerte.
Aggódva nézem a magyar közoktatás alakulását. És aggódva nézem az oktatás alakulásáért aggódók lépéseit. Egymást olthatja ki a sok jóhiszemű, de nem átgondolt tiltakozási akció. Ja, és könyörgök: hagyjuk ki a gyerekeket!