Ballai Vince

Ballai Vince
Az én pénzemen akar inflációt csökkenteni az állam – kisboltosok beszéltek az árstopról a hvg.hu-nak
 

Az én pénzemen akar inflációt csökkenteni az állam – kisboltosok beszéltek az árstopról a hvg.hu-nak

Van kisbolt, ahol százezres nagyságrendű havi veszteség keletkezik az árstopos termékek nyomán. Ezt ráadásul nem csak az általános drágulás miatt csökkenő forgalom, de a többszörösére emelkedő rezsiköltségek is tetézik. A kormány ugyan segítséget ígér a kisboltoknak, de csak egy eleve támogatott körnek kedveznek ott, ahol nincs alternatíva. Azoknak pedig, akik nem egész kicsi településeken működnek, úgy tűnik, elengedik a kezét. Riport.


Aki már nyert a napelemes pályázaton, az is hiába várja a megígért állami támogatást
 

Aki már nyert a napelemes pályázaton, az is hiába várja a megígért állami támogatást

Senki sem kapott még egyetlen fillért sem a napelemes pályázatok több tízezer nyertese közül. A támogatói okiratok egy darabig érkeztek, de most már úgy tűnik, egyre több az elutasítás. A kivitelezők kivárnak vagy a döcögő pályázati rendszerrel küzdenek, többen pedig inkább már megszabadulnának a pályázatos ügyfelektől. Ők pedig egyre kétségbeesettebbek.


A szolidaritás lesz az egyik kulcskérdés a háború árnyékában tartott 27. klímacsúcson
 

A szolidaritás lesz az egyik kulcskérdés a háború árnyékában tartott 27. klímacsúcson

A klímaváltozás magasan tesz az egyenlőségre: túlnyomórészt azokat sújtja, akik a legkevésbé felelősek a globális felmelegedést okozó káros gázok kibocsátásáért. Sokan ezért úgy vélik, hogy a szolidaritás érvényesülésén lehet majd lemérni, mennyire lesz sikeres a 27. klímacsúcs. Vagyis, hogy mennyit hajlandóak áldozni a fejlett országok a fejlődők klímaharcának segítésére, és egyre nagyobb veszteségeik enyhítésére. Mik lesznek a fő témák és hol várhatók konfliktusok Sarm es-Sejkben? Beharangozó.


Ma még többen csikket dobnak és felmosóvizet öntenek bele, pedig Budapest a fákat védené egy új módszerrel
 

Ma még többen csikket dobnak és felmosóvizet öntenek bele, pedig Budapest a fákat védené egy új módszerrel

Minden eddiginél jobb esélyt kínál a fák megmaradására városi környezetben egy Stockholmban kifejlesztett faültetési módszer. A technológia nem épp olcsóságáról híres, de Budapesten már jó eredményekkel kísérleteznek kedvezőbb árú, a helyi viszonyokra alkalmazott változatával. A Bakáts tér új fái már jól fejlődnek benne, és a Blahán is ezt alkalmazzák az egykori Nemzeti Színházból ittmaradt sitthalmok felett. Ráadásul nemcsak a fák fejlődnek jobban, de a városi özönvizek megelőzésében is fontos szerepet játszhat a Stockholm-módszer bevetése.


Érdemes-e még az utolsó pillanatban beadni a napelemes igénylést?
 

Érdemes-e még az utolsó pillanatban beadni a napelemes igénylést?

Október 31-én lezárul a hálózatra csatlakozás lehetősége az új napelemes rendszerek telepítői előtt. Ennek hiányában korlátozottan vagy sokkal nagyobb költséggel tudják kiaknázni a napenergiában rejlő lehetőségeket. De vajon tudja-e majd tartani az előírt határidőket az is, aki most próbálkozik?


Teljesen felborult a napelemes piac: hiába az állami támogatás, azok jártak jól, akik inkább saját pénzből fejlesztettek
 

Teljesen felborult a napelemes piac: hiába az állami támogatás, azok jártak jól, akik inkább saját pénzből fejlesztettek

Miközben a napelemes rendszerre pályázók csalódottak és sorra mondják vissza pályázataikat a kormány múlt heti döntése nyomán, mások az utolsó pillanatokat is kihasználják, hogy még be tudják adni csatlakozási igényeiket, mielőtt ellehetetlenítik a hálózathoz való csatlakozásukat. Úgy néz ki, több szempontból is az járt jól, aki nem várt az állami pénzre, és saját zsebből ugrott a fejlesztésnek, annál is inkább, mert úgy tűnik, az állam nem csak lefújta a következő pályázati kört, de a korábban jóváhagyott támogatásokat sem akarja egyelőre kifizetni.



Egyetlen állami fillér nélkül húztak ívet az etanoltól a vegaburgerig
 

Egyetlen állami fillér nélkül húztak ívet az etanoltól a vegaburgerig

Nem mindennapi utat járt be egy hazai mezőgazdasági vállalkozás. A stratégiai ágazatban, de külföldi családi tulajdonban lévő dunaföldvári Pannonia Bio egyetlen állami fillér vagy uniós cent nélkül nőtt a világ legnagyobb biofinomítói közé, korábbi beruházásaik alapján pedig úgy tűnik, mintha előre számoltak volna a tavaly kezdődött energiaválság és az országot idén sújtó aszály kockázataival is. Most új terület, az élelmiszeripar felé nyitnak, amivel az idén tíz éves cég az etanoltól a vegaburgerig húz ívet.


Magyarországról is adjuk a lovakat a vágtató e-bike forradalom alá
 

Magyarországról is adjuk a lovakat a vágtató e-bike forradalom alá

A hazai elektromoskerékpár-piac ugyan csak porszemnyi töredékét adja az európai e-bike-robbanásnak, de a piacra kerülő eszközök egy vékony, mégis látható szelete itt készül. Ez a szelet hamarosan vastagabb lehet: a piac egyik főszereplője, aki húsz éve termel itthoni üzemében, az autóiparból átcsábított szakemberek segítségével bővíti a termelést, és pár éve a piac egyik óriása is üzemet épített itthon. De hogy készül egy e-bike?


Befulladhatnak az ingyen napelemes pályázatok, kongatja a vészharangot a napelemes szövetség
 

Befulladhatnak az ingyen napelemes pályázatok, kongatja a vészharangot a napelemes szövetség

Az általános drágulás miatt már kevés a pályázat kiírásakor meghatározott 485 ezer forintos kilowattonkénti költség a napelemes ágazat szereplői szerint. A kivitelezők ráadásul nem tudják benyújtani a már telepített rendszerekre vonatkozó elszámolásokat, és nem tudják, mikor juthatnak pénzükhöz. A kivitelezőknek 90 milliárd forintja áll az eszközökben, sokan azonnal leállították a munkálatokat.



A plázákban melegebb lesz télen, mint a hivatalokban
 

A plázákban melegebb lesz télen, mint a hivatalokban

LED-ek, napelemek, hamarabb kikapcsolt lámpák, csökkentett díszkivilágítás, lelassított mozgólépcsők és igen, alacsonyabb hőmérséklet. Az energiaválság nyomán sokan hoznak fogyasztáscsökkentő vagy az energiahatékonyságot növelő intézkedéseket a kereskedelemben. Mire számíthatunk a boltokban és a plázákban télen?


Szabálymódosítás miatt nem várt akadályok gördültek azok elé, akik napelemes rendszert építenek ki
 

Szabálymódosítás miatt nem várt akadályok gördültek azok elé, akik napelemes rendszert építenek ki

Nehezített és egyre drágább pálya a napelemes rendszerek kiépítése, akár nagyobb, közepes vagy háztartási méretű rendszerekről beszélünk. A kormány jelentősen növelné a hazai napelemes energiatermelési kapacitást, de jelen pillanatban több nehézséggel szembesül az, aki ilyen rendszert telepítene. Egy nyári szabályváltozás nyomán például a közepes rendszerek telepítői jelentős plusz költséggel számolhatnak, és a szolgáltatók változó előírásai miatt a családi házukat állami pénzből napelemmel felszerelni szándékozók is aggódva pillanthatnak pénztárcájuk mélyére.



 

"Aki várta az esőt, csak a pénzét temette a földbe"

A hazai szántóföldek közel felét érinti a mostani aszály, miközben a területeknek csak néhány százalékát öntözik. A megoldás azonban nem feltétlenül ez: "ha nem vesszük figyelembe a természetes folyamatokat, a szakadék felé megyünk" – érvel Sirkó Zoltán kertészmérnök. Videó.


A termőtalajaink is kiszáradnak, pedig van módszer, amivel ez visszafordítható
 

A termőtalajaink is kiszáradnak, pedig van módszer, amivel ez visszafordítható

Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.


Vízháborúkkal fenyeget a soha nem látott aszály Magyarországon is
 

Vízháborúkkal fenyeget a soha nem látott aszály Magyarországon is

Negatív rekordot döntenek vízállásban a hazai folyók, a kisebb vízfolyások közül több ki is száradt a súlyos csapadékhiány, illetve az aszályhajlamot fokozó hőhullámok miatt. A vízhiány konkrét konfliktushoz is vezetett a Tarna-mentén, ahol dühös aktivisták estek neki egy, a szőlőoltványait az elapadó folyóból öntöző borászat berendezéseinek. Az aktivisták természetrombolásról beszélnek, az érintett cég szerint viszont az aszályért nem ők a felelősek.



Milyen hatással lesz a betegellátásra a kata elkaszálása?
 

Milyen hatással lesz a betegellátásra a kata elkaszálása?

Egy kata alól kieső orvos részmunkaidősként nem biztos, hogy hajlandó lesz 100 kilométereket utazni, hogy heti egyszer rendeljen egy félreeső településen. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint a szigorításnak a magánegészségügyben is kedvezőtlen hatása lesz, és akár tömegesen is távozhatnak külföldre a jelenleg szakrendeléseket, ügyeleteket katázva ellátó orvosok. Van olyan szakmabeli azonban, aki szerint csak átmeneti lesz a zavar.


Veszíthet és nyerhet is a hazai borászat a klímaváltozással
 

Veszíthet és nyerhet is a hazai borászat a klímaváltozással

Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.