Magyar leleplezése után tartott tisztújítást a Fidesz – itt a HVG hírpodcastja Hallgassa meg itt!

Ballai Vince

Még nem látni milyen lesz az új napelemes elszámolás, de mutatunk a kormánynak egy jó példát

A nagy felháborodás és "a Fidesz-frakció közbelépése" nyomán az eredeti szándék ellenére mégis megtartja az éves szaldóelszámolást a kormány a meglévő háztartási napelemes rendszereknél. Az újak azonban már mind bruttó elszámolásba kerülnek majd, bár ennek részletei még homályosak, és van, aki attól tart, hogy kevésbé fognak megtérülni a beruházások. Az energiaügyi minisztérium szerint úgy alakítják majd, hogy továbbra is megérje ilyet telepíteni. Erre lenne is jó példa: Lengyelországé, de van egy óriási különbség: ott nem volt rezsicsökkentés.

Zhvg

Most tényleg egy széttépett, pedigrés póni miatt fordulna rá a farkasokra Brüsszel?

Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.

Zhvg

Angyalszárnyak az Árpád hídnál: így védik az évtizedek után visszatért dunavirágokat – videó

A Tiszán kívül a Dunán is rajzanak nyaranta a kérészek, de az itteniek később, igaz hosszabb időn át. Az ezüstös szárnyaikkal az esti fényben apró angyalokként rebbenő rovarok négy évtized múltán jelentek meg ismét, de a fényszennyezés komoly kihívást jelent a számukra. Megóvásuk viszont már Budapesten is biztosított. A kérészekről és az őket védő speciális fénysorompókról Kriska György biológus beszélt a hvg.hu-nak. Videón az idei rajzás.

Gazdaság

Most akkor megéri-e egyáltalán napelemet telepíteni a háztetőnkre? A kormány szerint igen, elmagyarázzuk, miért

Éles kritikákat váltott ki a háztartási napelemes rendszerek elszámolásának átalakítását érintő kormányzati terv. Van, aki attól tart, hogy nem éri majd meg megújulókba fektetni a családoknak, hiszen a napelemes otthonok gazdái jövőre végleg búcsút mondhatnak a nullás éves számláknak. A kormányzat azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy lesz még finomhangolás és igenis meg fogja érni, de azt még nem árulták el, pontosan hogyan.

Gazdaság

Évi 100 ezer tonna katódpor, egy terawattórányi áram, lakótelep a dolgozóknak – elmondták, milyen gyárat terveznek a kínaiak Ácsra

Évi egy terawattnyi energiát felhasználva termelne 900 dolgozó évi 100 ezer tonna katódport az Ács mellé tervezett kínai hátterű katódgyárban. A Bamo Technology vezetése a Magyarországon megjelenő kínai akkumulátoripari szereplők közül elsőként állt ki újságírók elé, hogy részletezze a sok indulatot kiváltó, több mint 530 milliárd forintos beruházást. Mennyi energia kell a katódgyártáshoz? Hogy szállítják az alapanyagot és a végterméket? Honnan lesz munkaerő, és hol laknak majd? Mennyit hoz a konyhára? Itt vannak a válaszok.

Vállalkozás

Nem ússzuk meg, hogy tovább füstöljön a mátrai lignit, de a kormány sem azt, hogy Brüsszelnél kuncsorogjon emiatt

Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány ki nem sírja Brüsszelnél, hogy ezt elnézzék neki.

hvg360

Miért intő jel a paksi bővítésnél, hogy egyre többször kell a hőség miatt letekerni Paks I-et?

Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.

Gazdaság

Szélesre tárná a kaput a génmódosításnak az EU, ami miatt minden kenyér ilyen búzából sülhet, ám mégsem hívhatjuk majd GMO-nak

Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.

Gazdaság

"Napi 300 tonna katódról beszélünk, és az útjaink már így sem bírják" – videóriport Ácsról

Dühös minifórum az utcán, lemondások a közgyűlésben, titkolózás utáni magyarázkodás a legújabb és egyik legnagyobb hazai akkumulátoripari beruházás, az ácsi katódgyár bejelentése nyomán. Mit épül majd a város határába? Mitől tartanak a helyiek? Milyen haszna lesz a városnak? És vajon ki az a régi ismerős, akinek bizonyára csurran-cseppen majd valami az üzletből? Videóriport.

Vállalkozás

Indul az új típusú hulladékkezelés, de mit hoz a magasabb költségeken kívül?

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.

Vállalkozás

Mit keres Budapesten ez a sok csühögő-csillogó Harley-Davidson?

Ellepték a fővárost a szabadság amerikai szellemét megtestesítő hangos és csillogó Harley-Davidsonok: ott sorakoznak a szállodák körül, csoportosan vonulgatnak, tömegével gyűlnek össze a Puskás Aréna körül, szombaton pedig a fél várost lezárják miattuk. Kik ezek, miért jöttek ide, és legfőképp, mennyiért?

Vállalkozás

Túl kevés és nem biztos, hogy jó helyre megy a vállalkozások energiaárstopja

Pozitív lépés a fix áras energiaszerződések árának maximalizálása, de kevés azok száma, akik bekerültek a körbe – vélik iparági szövetségek. Van, aki úgy látja, nemcsak a cégek számát, de megsegített ágazatokat is túl szűkre szabta a kormány, ráadásul nem azt a szektort segítik, amelynek nagyobb a hazai beágyazottsága. A szállásadók és vendéglátósok szerint a SZÉP-kártya szabályainak átírását tragikusan időzítették, és nagyobb kiesést okozhat, mint az a segítség, amit az energiaárstoppal mér szűkmarkúan az állam.

Vállalkozás

Újabb könnyítés jött a napelemes pályázóknak, felér egy kormányzati beismeréssel

Különösebb faxni nélkül lehet módosítani a napelemes és fűtéskorszerűsítéses pályázatok műszaki tartalmát – bizonyos határok között. A lépés felér egy beismeréssel: annyira elhúzódott az elbírálás és az elnyert támogatások folyósítása, hogy az érintettek közül csak kevesen tudják beszerezni pontosan azokat az eszközöket, amik a szerződésben szerepelnek, vagy tartani az eredeti költségtervet.

Gazdaság

Játszós ruhában kezdték, ma már szuperokos algoritmussal végzik az ételmentést a magyar Tescónál

Azzal is hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, hogy kidobjuk a felesleges ételt, de ezt egyelőre rajtunk nem, csak a nekünk élelmiszert kínáló nagyobb kereskedőkön kérik számon, rajtuk viszont egyre szigorúbban. De mi kell ahhoz, hogy hatékonyan tudják csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és hogy a mégis megmaradó, de még fogyasztható felesleg se a kukába, hanem a rászorulókhoz kerüljön? Játszós ruha, mázsálás, folyamatirányítás, okos algoritmusok, hozzáértő civilek és sok önkéntes munka a Tescónál.

Vállalkozás