Ballai Vince

Meglepő részletre bukkantunk a napelemes pályázatokban, tovább ugorhat a jelentkezők száma

A háztartások, de a telepítők is alig várják az elmúlt hetekben belengetett, január elsejével induló, de még tervezési fázisban lévő új napelemes-energiatárolós állami pályázatot. Ha a 65 százalékos állami támogatás a teljes rendszerre vonatkozik, akkor gyakorlatilag ingyen akkumulátorhoz juthat mind a várhatóan 20 ezer nyertes. Ez azonban még nem teljesen egyértelmű, ahogy más tisztázatlan kérdések is vannak, például, hogy miért kellene szigorúan lekorlátozni a támogatható napelemes/akkumulátoros kapacitások mértékét.


Újra otthont teremtenek az egyik legritkább nagymacskának a szaúdiak – egy magyar szakember is dolgozik rajta

Szaúdi-Arábia nagy ambícióval igyekszik differenciálni alapvetően olajkitermelésen és -értékesítésen alapuló gazdaságát. Számtalan nagyívű program is indult ennek jegyében, legyen szó futurisztikus megavárosról, focibizniszről, vagy épp a turisztikai vonzerő növeléséről. Utóbbi körébe tartozik az az eddig példátlan természetvédelmi rekonstrukciós program, amivel egy csúcsragadozót telepítenének vissza ősi élőhelyére. A párducformák eme különleges alfaja élőhelyének helyreállítása már-már bolygóépítéshez hasonlítható összetett feladat, amiből egy magyar természetvédelmi szakember is kiveszi a részét. Interjú Patkó Lászlóval, akit a WWF Magyarország Nagyragadozók programja éléről szipkázott el az a szaúdi királyi bizottság, amelyik az arab leopárd visszatelepítésén dolgozik.



Hetekkel ezelőtt életbe lépett az uniós karbonvám, de a kormány csak most kapott észbe

Már harmadik hete, hogy elindult az uniós karbonvám próbaidőszaka, ám továbbra is anomáliák kísérik ezt az intézkedést, amellyel megakadályoznák a szén-dioxid-intenzív ipari tevékenység harmadik országba települését, vagyis a karbonszivárgást. Ugyan fizetni még évekig nem kell a karbonvámot, adminisztrálni már igen. Ez viszont, úgy tűnik, nem csak a számos érintett vállalkozást, de az illetékes hivatalokat is felkészületlenül érte, a kormány is csak pár napja bocsátotta társadalmi egyeztetésre a hazai végrehajtásáról szóló törvény tervezetét.


Budapest egyik eltűnt szigete, amiből mégiscsak több maradt, mint egy szép emlék – kerületmustra a Palotai-szigeten

Újpestnek egykor saját szigete és Duna-ága volt élénk vízisportélettel és vizítúrázó-paradicsommal, amiből mára nem sok maradt. Ami mégis, az viszont megér egy kirándulást: Budapest egyetlen bejárható ártéri erdeje, egy romjaiban is impozáns strand, kajakosok, kenusok és a szennyvíztisztító, ahol egykor a vörös szőnyeget is emelgette a szennyvíz. Séta a Palotai-szigeten és a Duna egykori medrében.


Fenntarthatósági díjjal készül a nagykövet, akinél otthon a biciklik is nevet kaptak

Hollandia a fenntarthatóság élharcosa, amit az országhoz kapcsolódó jól ismert jelképek is magukban hordoznak. Tapasztalataikat szívesen meg is osztják partnereikkel, a Budapesti Holland Nagykövetség fenntarthatósági díjat alapított, aminek jegyében idén első alkalommal bronztulipánnal díjazzák a körforgásos építészet és építőipar területén meglévő jó gyakorlatokat. Désirée Bonis nagykövet a díjról, a holland sikerek hátteréről és a fenntarthatóság útján a mezőgazdaságban és az építőiparban még előttük álló kihívásokról is beszélt a HVG-nek. De hogy jönnek ide az elkeresztelt kerékpárok, és mi köze az egészhez a polder-modellnek?


Térkövezett "nádkoronasétány" terve borzolja a kedélyeket Örvényesen

A helyiek a természeti értékeket féltik, és nem erősíti a bizalmat, hogy az önkormányzat nem igazán kommunikált róla, pedig már 2021-ben pályázott a fejlesztésre. Bár kósza pletykák voltak, sokan csak most, szeptember elején szembesültek azzal, hogy móló és sétány épül a parti zöldterületen, amikorra viszont már a közbeszerzési eljárást is lezavarták, és hamarosan indul a kivitelezés is.



Még nem látni milyen lesz az új napelemes elszámolás, de mutatunk a kormánynak egy jó példát

A nagy felháborodás és "a Fidesz-frakció közbelépése" nyomán az eredeti szándék ellenére mégis megtartja az éves szaldóelszámolást a kormány a meglévő háztartási napelemes rendszereknél. Az újak azonban már mind bruttó elszámolásba kerülnek majd, bár ennek részletei még homályosak, és van, aki attól tart, hogy kevésbé fognak megtérülni a beruházások. Az energiaügyi minisztérium szerint úgy alakítják majd, hogy továbbra is megérje ilyet telepíteni. Erre lenne is jó példa: Lengyelországé, de van egy óriási különbség: ott nem volt rezsicsökkentés.



Most tényleg egy széttépett, pedigrés póni miatt fordulna rá a farkasokra Brüsszel?

Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.



Angyalszárnyak az Árpád hídnál: így védik az évtizedek után visszatért dunavirágokat – videó

A Tiszán kívül a Dunán is rajzanak nyaranta a kérészek, de az itteniek később, igaz hosszabb időn át. Az ezüstös szárnyaikkal az esti fényben apró angyalokként rebbenő rovarok négy évtized múltán jelentek meg ismét, de a fényszennyezés komoly kihívást jelent a számukra. Megóvásuk viszont már Budapesten is biztosított. A kérészekről és az őket védő speciális fénysorompókról Kriska György biológus beszélt a hvg.hu-nak. Videón az idei rajzás.


Most akkor megéri-e egyáltalán napelemet telepíteni a háztetőnkre? A kormány szerint igen, elmagyarázzuk, miért

Éles kritikákat váltott ki a háztartási napelemes rendszerek elszámolásának átalakítását érintő kormányzati terv. Van, aki attól tart, hogy nem éri majd meg megújulókba fektetni a családoknak, hiszen a napelemes otthonok gazdái jövőre végleg búcsút mondhatnak a nullás éves számláknak. A kormányzat azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy lesz még finomhangolás és igenis meg fogja érni, de azt még nem árulták el, pontosan hogyan.


Évi 100 ezer tonna katódpor, egy terawattórányi áram, lakótelep a dolgozóknak – elmondták, milyen gyárat terveznek a kínaiak Ácsra

Évi egy terawattnyi energiát felhasználva termelne 900 dolgozó évi 100 ezer tonna katódport az Ács mellé tervezett kínai hátterű katódgyárban. A Bamo Technology vezetése a Magyarországon megjelenő kínai akkumulátoripari szereplők közül elsőként állt ki újságírók elé, hogy részletezze a sok indulatot kiváltó, több mint 530 milliárd forintos beruházást. Mennyi energia kell a katódgyártáshoz? Hogy szállítják az alapanyagot és a végterméket? Honnan lesz munkaerő, és hol laknak majd? Mennyit hoz a konyhára? Itt vannak a válaszok.


Nem ússzuk meg, hogy tovább füstöljön a mátrai lignit, de a kormány sem azt, hogy Brüsszelnél kuncsorogjon emiatt

Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány ki nem sírja Brüsszelnél, hogy ezt elnézzék neki.



Miért intő jel a paksi bővítésnél, hogy egyre többször kell a hőség miatt letekerni Paks I-et?

Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.



Szélesre tárná a kaput a génmódosításnak az EU, ami miatt minden kenyér ilyen búzából sülhet, ám mégsem hívhatjuk majd GMO-nak

Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.