Ballai Vince

Beszakadt az építőipar, de ettől csökkennek az árak azoknak, akik idén újítanak fel lakást?

Drasztikusan visszaesett a lakásépítés, és ezt az építőanyag-kereskedők és -gyártók is érzik. Van, aki azért kap bónuszt a gyártótól, ha csak kisebb mértékben csökkent a forgalma. A kifutó támogatási programok és a magas kamatok okozta forgalomcsökkenés a piac törvényei szerint árcsökkenéssel is járna, de más tényezők is közrejátszanak az árak alakulásában. Vajon érdemes most lakásfelújításba fogni, akinek még van rá pénze? Piaci szereplőkkel jártuk körbe a témát.


Az energiafüggetlenségért vívott harcot itthon kellene kezdeni, de ebben már nem olyan lelkes a kormány

Kulcsszerepük lehet az energiaközösségeknek nemcsak a megújuló energiatermelés miatt terhelt hálózat tehermentesítésében, de az igazságos energiaátmenetben is. Hiába szerepelnek azonban a kormányzati tervekben, és hiába írtak ki pályázatokat mintaprojektekre, hogy feltérképezzék, mi segítené az elterjesztésüket, elakadtak a már elindult mintaprojektek.


50 ezer tonnányi bútort dobunk ki, pedig kezdhetnénk vele mást is

A legtöbben új vásárlásakor szabadulnak meg a régiektől, és túl sokan gondolják azt, hogy jó ötlet a kuka mellé kitenni a feleslegessé vált darabokat, a legtöbbször ágyakat és kanapékat. Ennélfogva nem véletlen, hogy a bútorok nagy része égetőben vagy lerakókban végzi, derül ki az Ikea kutatásából.


Évtizedek után felmelegített fejlesztési tervektől féltik a Balaton ökológiai ékszerdobozát

Wellnessgyógyászati központot építene és építési telkeket parcellázna a tulajdonos egy Örvényes külterületén, a Balaton-parthoz közel fekvő telken több tízezer négyzetméteren. A tervek nem újak, de az 1989-es első ötletet követően most úgy tűnik, valami megmozdult. Csakhogy sokan attól tartanak, a beruházás káros hatással lehet a Balaton utolsó természetes partszakaszán húzódó ökológiai folyosóra. A beruházó tulajdonosai között feltűnik egy szuperbanki munkatárs és önkormányzatoknak, cégeknek dolgozó könyvvizsgálók is.


Buzgárként tört fel a toxikus fémekben dús lötty Lőrinciben, és most is környezetszennyezés fenyeget

Veszélyes szennyezőanyag szivárgott tavaly nyáron a környezetbe a lőrinci pernyehányóban üzemelő lerakóból, nem is először. A júliusban kifolyt folyadékban olyan koncentrációban találtak toxikus fémeket, amilyet át sem vehettek volna a telepen. Ráadásul a veszélyes lötty olyan több tízezer köbméternyi anyagot tartalmazó tárolómedencéből szivárgott, ahol semmi keresnivalója nem volt. Ezt állapította meg a környezetvédelmi hatóság, amely környezetveszélyeztetés miatt részben eltiltotta a tevékenységtől, és környezetvédelmi felülvizsgálatra is kötelezte a céget. A vállalkozás bíróságon támadta meg a határozatokat.


Napelemes pályázatok: komoly könnyítésről döntött a kormány, de sokakat ez már nem vigasztal

Április végén könnyített a kormányzat a napelemes pályázatok lebonyolításán: júliustól jelentősen egyszerűsödik a projektek adminisztrációja és elszámolása, de az érintettek szerint elkéstek vele, és más fontos kérdéseket is tisztázni kellene. Azok persze örülhetnek, akik a lassú elbírálás okozta csúszás, a mostani változásokig nehézkes adminisztráció, az emelkedő költségek és a majdani elszámolással és a rendszerek hálózati visszatáplálásával kapcsolatos bizonytalanságok ellenére mégis kitartottak. Van olyan cég, ahol három pályázóból csak ketten maradtak.



„60–70 méterről, távcsővel nem illik elnézni egy farkast"

Mi vezethet oda, hogy fokozottan védett állatra lőjön valaki? Életszerű, hogy más fajnak nézi? Miből fakadnak a hazai tájakra visszatérő nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusok? Valóban ilyen minden vadász? Egy természetvédővel és egy vadásszal igyekeztük körbejárni a svájci farkas, M237 feltételezett kilövésének kérdéskörét. Az biztos, kevés hasonló eset kerül napvilágra, és a bizonyítás is nehéz.


Spar: négyszeresére nőtt az árstopos tej forgalma, a cukorból háromszor annyit vittek

Nőtt a Spar forgalma 2022-ben, de a második féléves visszaesés az első félév növekedésének jelentős részét elvitte. A plázastop ellenére két új üzletet tudtak nyitni, 11-et korszerűsítettek, és felújították saját húsüzemüket is. Az éves eredményről beszámolva a cég vezetői elmondták, mit tapasztalnak az árstopok miatt, milyen viszonyban vannak a hazai szakképzéssel, mit tesznek a fenntarthatóságért és miként küzdenek az inflációval.


Lakóterületté minősítenék a zöldterületet, a kerület szerint mégis zöldebb lesz a Hegyvidék – hol a trükk?

Lakóterületté minősítene egy sor ingatlant a hegyvidéki önkormányzat. A helyi ellenzék és civilek szerint ezzel veszélyben kerülnek a fák, az önkormányzat szerint viszont valójában csökken a beépíthetőség, és nő a biológiai aktivitásérték. Úgy tűnik, mindkét félnek igaza van, de hogy lehet ez? A helyszínen igyekeztünk utánajárni.



Már akkor vágásérett volt az erdő, amikor a lombkoronaösvényre pénzt kért a polgármester - Nyírmártonfalván jártunk

Már zúg a traktor és fúrja a lyukakat annak az erdőnek a hűlt helyén, ahol az elhíresült, fák nélküli lombkoronaösvény épült Nyírmártonfalva határában. A polgármester szerint minden jogszerű volt, az erdő akkor is erdő, ha ki van vágva. De mégis, mennyi értelme van lombkoronasétányokat létesíteni erdőnek kinéző monokultúrás faültetvényekben?


Lassan a körmére égnek a kormánynak a szél- és napenergiás vállalások

Március 31-ig egy sor megújuló energiás vállalást kell teljesítenie a kormánynak ahhoz, hogy biztosan hozzájusson az uniós helyreállítási és ellenállóképességi terv keretében rendelkezésre álló, de egyelőre befagyasztott 5,8 milliárd eurós támogatáshoz. Pár nap maradt arra, hogy a kormány bemutassa, társadalmi egyeztetésre bocsássa és hatályba léptesse például a szélerőművek engedélyezését, a napelemes kiserőművek hálózati betáplálás tiltásának felülvizsgálatát, és a megújuló erőműves beruházások jóváhagyásának egyszerűsítését.


A kiszáradt Velencei-tó csak egy a sok tünet közül – mit tehetünk mi a vízhiány ellen?

Vízválság van a világban, amit Magyarországon is érzünk. Szerdán, a víz világnapján dugják össze fejüket az ENSZ tagállamai, hogyan kezeljék a vízzel kapcsolatos bajokat a nem tiszta ivóvíztől kezdve az áradások okozta károkon át a vízhiányig. A résztvevők önkéntes vállalásaiból áll majd össze egy cselekvési terv, amivel 2030-ig szeretnék megoldani a problémákat.


A vízháború most egy védett vértesi láprét beáldozása körül robbant ki

Fokozottan védett vizes élőhelyet csapoltak meg a napokban, hogy több víz juthasson a Velencei-tóba, amelynek vízállása még mindig az optimálisnak tartott szint alatt van. Az érintett Csíkvarsai-rétet kezelő alapítvány vezetője szerint a csapolás során egy fontos jogi elv sérült. Ő is arra figyelmeztet, hogy ha nincs elég csapadék, muszáj elgondolkozni a Velencei-tó használati módján. Mindeközben a vízügyi hatóságok rendkívüli felülvizsgálatot tartanak a tó vízgyűjtőjén fekvő minden kisebb-nagyobb halastónál.



Évek óta tudják, hogy hozzá kell nyúlni - péntek este sávlezárással indul a népligeti felüljáró állapotfelmérése

Idén 45 éves a Könyves Kálmán körút fölött átívelő népligeti felüljáró, és bizony érzi már a kort. Az építmény rossz állapota már kilenc éve is látványos volt, azóta pedig csak romlott, nem csoda, hogy fokozatosan kitiltották róla a nehezebb járműveket. Most öt hónapra lezárják az egyik sávját, hogy kiderüljön, mennyire kell hozzányúlni. Őszre dőlhet el a sorsa.


Világszerte tombol a madárinfluenza, mennyire kell itthon tartanunk tőle?

Rekordszámú baromfi pusztult el a legújabb madárinfluenza-járványban az USA-ban, de a kórokozó immár Dél-Amerikában is terjed, ráadásul emlősök, például oroszlánfókák között is megjelent. Ennél is nagyobb probléma, hogy egyre sűrűbben fordulnak elő járványkitörések, Európában Magyarországnál többet csak a franciáknál regisztráltak.


Még nem tudni, tényleg jön-e a havi szaldó a napelemes rendszereknél, de kiszámolták, hogy szinte mindegy

A ködös szabályozási környezet, a hálózati csatlakozási tilalom, és az éves szaldó elszámolás kivezetésére vonatkozó szándék miatt a megrendelők és a beruházók is várakozó állásponton vannak a lakossági napelemes piacon. A kedvezőtlen kormányzati politika miatt megnőttek a megtérüléssel kapcsolatos aggodalmak, de újabb számítások szerint még havi szaldós elszámolással is tíz év alatt megtérülhet egy átlagos rendszer. Ugyanakkor hiába az akadályozó tényezők, 100 ezer csatlakozási engedély még függőben van, és ha a hivatal elkezdi kiadni ezeket, nyakunkon lehet az újabb telepítési roham.