Ballai Vince

Itt a várva várt fordulat a szélenergiában Magyarországon, de így is lehetnek még buktatók

Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.


Elbukott telephely, lenyúlt nagy vevők, szigorúbbá váló bankok - így tépázta meg a kiskutakat a benzinárstop időszaka

Eladott tartálykocsi és telephely, több tízmillós banki kölcsön, kényszerű tőkeinjekció más érdekeltségekből – ilyen és ehhez hasonló lépésekre kényszerültek a kis benzinkutasok, hogy kompenzálják a 2021 őszén bevezetett benzinárstop miatt elszenvedett veszteségeiket, nem beszélve a Mol által elvitt nagy vevőikről. Azt eddig is lehetett tudni, hogy összességében százmilliárdos nagyságrendű a káruk, ám most egy konkrét töltőállomás-üzemeltető példáján részletesebben is megismerhetjük, miből állt össze a veszteség, és milyen lépésekre kényszerül egy a vállalkozás, hogy fenn tudjon maradni.


Hiába esett sok eső, a Velencei-tó még többet kér

Mindenki igyekszik a környéken, hogy több víz jusson a Velencei-tóba: a civilek a környező települések árkait tisztogatják, a vízügy a Pátkai-tározót engedi le a minimum vízállásig. A tó vízszintjét ezzel 4 centiméterrel tudják emelni, de hiába volt az átlagosnál jóval csapadékosabb a január, még így is sok hiányzik az optimális vízszinthez. A szakértő szerint a drága és kockázatos egyéb vízpótlási módszerek helyett érdemes lenne felülvizsgálni azt, ahogy a Velencei-tó használatáról gondolkodunk. Videóriport.


„Nekünk ez az egy otthonunk és életünk van, amit védeni szeretnénk" – kiadták dühüket a gödiek a Samsung-gyár közmeghallgatásán

Többek között a szennyezett talajvízzel, a határértékeket meghaladó zajterheléssel, a tűzvédelmi szabálytalanságokkal, a monitoring-kutakkal, szennyvízzel kapcsolatos aggodalmak mellett előjöttek az akkumulátorgyárakkal, és azok erőltetett telepítésével szembeni ellenérzések is a gödi Samsung-gyár ügyében kedden tartott közmeghallgatáson. Több mint 200 helyi, illetve a környező településekről érkező résztvevő a közmeghallgatás eredeti kereteit alaposan kitágítva zúdította rá az elmúlt években a gyár működésével kapcsolatban szerzett rossz tapasztalatainak minden dühét a vármegyei illetékesekre, a katasztrófavédelem munkatársaira, a gyár számára a biztonsági jelentést készítő cég vezetőire és a gyár képviselőire. Videós összefoglaló.




Fenntarthatóbb lehet-e a fine dining? Ki diktálja a trendet az államilag támogatott dán Noma után?

Átalakul, vagy ha úgy tetszik bezár a világ legjobb éttermeinek egyike, az egyszerűséget és frissességet középpontba helyező északi konyhát világtrenddé formáló Noma. A fejlemény felizzította a fine dining fenntarthatóságával kapcsolatos vitákat, akár a gazdasági, akár az emberi vonalat nézzük, de felmerül az is: melyik irányzat lehet a mérvadó a csúcsgasztronómiában a skandináv módi után, amely a korábbi molekuláris irányból a természetközeliség felé irányította a trendet.



Új feladatokat kapott a kormánytól Navracsics és Lázár

Mindeddig nem történt áttörés a zöld közbeszerzés gyakorlati alkalmazásában – ismerte el a magyar kormány a még karácsony előtt elfogadott, és napokban közzétett Zöld közbeszerzési stratégiájában. Ebben részletesen taglalják, hogyan nem jeleskedett a kormányzat abban, hogy komolyabban érvényesüljenek a közbeszerzésekben a fenntarthatósági szempontok. Ezen most változtatnának, a feladat oroszlánrészét és koordinálását Navracsics Tiborra osztották.




Bedőlés fenyegeti az ortopédiai eszközök gyártóit, már Brüsszeltől kérnek segítséget

A bedőlés határán billegett az elmúlt hetekben is szinte az egész gyógyászati segédeszköz ágazat, miután a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) hetekig nem kapták meg az eszközök után járó támogatásokat. A folyósítás ugyan információink szerint újraindult, de a művégtagokat, fűzőket, járógépeket, valamint ortopédiai cipőket gyártó vagy azokkal kereskedő cégek gondjai ettől még nem szűntek meg. Az alulfinanszírozottság miatt van, aki ügyeskedni kezd, a visszaélésekre hivatkozva a NEAK is könnyebben fukarkodik.




Az én pénzemen akar inflációt csökkenteni az állam – kisboltosok beszéltek az árstopról a hvg.hu-nak

Van kisbolt, ahol százezres nagyságrendű havi veszteség keletkezik az árstopos termékek nyomán. Ezt ráadásul nem csak az általános drágulás miatt csökkenő forgalom, de a többszörösére emelkedő rezsiköltségek is tetézik. A kormány ugyan segítséget ígér a kisboltoknak, de csak egy eleve támogatott körnek kedveznek ott, ahol nincs alternatíva. Azoknak pedig, akik nem egész kicsi településeken működnek, úgy tűnik, elengedik a kezét. Riport.


Aki már nyert a napelemes pályázaton, az is hiába várja a megígért állami támogatást

Senki sem kapott még egyetlen fillért sem a napelemes pályázatok több tízezer nyertese közül. A támogatói okiratok egy darabig érkeztek, de most már úgy tűnik, egyre több az elutasítás. A kivitelezők kivárnak vagy a döcögő pályázati rendszerrel küzdenek, többen pedig inkább már megszabadulnának a pályázatos ügyfelektől. Ők pedig egyre kétségbeesettebbek.


A szolidaritás lesz az egyik kulcskérdés a háború árnyékában tartott 27. klímacsúcson

A klímaváltozás magasan tesz az egyenlőségre: túlnyomórészt azokat sújtja, akik a legkevésbé felelősek a globális felmelegedést okozó káros gázok kibocsátásáért. Sokan ezért úgy vélik, hogy a szolidaritás érvényesülésén lehet majd lemérni, mennyire lesz sikeres a 27. klímacsúcs. Vagyis, hogy mennyit hajlandóak áldozni a fejlett országok a fejlődők klímaharcának segítésére, és egyre nagyobb veszteségeik enyhítésére. Mik lesznek a fő témák és hol várhatók konfliktusok Sarm es-Sejkben? Beharangozó.


Ma még többen csikket dobnak és felmosóvizet öntenek bele, pedig Budapest a fákat védené egy új módszerrel

Minden eddiginél jobb esélyt kínál a fák megmaradására városi környezetben egy Stockholmban kifejlesztett faültetési módszer. A technológia nem épp olcsóságáról híres, de Budapesten már jó eredményekkel kísérleteznek kedvezőbb árú, a helyi viszonyokra alkalmazott változatával. A Bakáts tér új fái már jól fejlődnek benne, és a Blahán is ezt alkalmazzák az egykori Nemzeti Színházból ittmaradt sitthalmok felett. Ráadásul nemcsak a fák fejlődnek jobban, de a városi özönvizek megelőzésében is fontos szerepet játszhat a Stockholm-módszer bevetése.


Érdemes-e még az utolsó pillanatban beadni a napelemes igénylést?

Október 31-én lezárul a hálózatra csatlakozás lehetősége az új napelemes rendszerek telepítői előtt. Ennek hiányában korlátozottan vagy sokkal nagyobb költséggel tudják kiaknázni a napenergiában rejlő lehetőségeket. De vajon tudja-e majd tartani az előírt határidőket az is, aki most próbálkozik?


Teljesen felborult a napelemes piac: hiába az állami támogatás, azok jártak jól, akik inkább saját pénzből fejlesztettek

Miközben a napelemes rendszerre pályázók csalódottak és sorra mondják vissza pályázataikat a kormány múlt heti döntése nyomán, mások az utolsó pillanatokat is kihasználják, hogy még be tudják adni csatlakozási igényeiket, mielőtt ellehetetlenítik a hálózathoz való csatlakozásukat. Úgy néz ki, több szempontból is az járt jól, aki nem várt az állami pénzre, és saját zsebből ugrott a fejlesztésnek, annál is inkább, mert úgy tűnik, az állam nem csak lefújta a következő pályázati kört, de a korábban jóváhagyott támogatásokat sem akarja egyelőre kifizetni.