Ballai Vince

Ballai Vince
Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó
 

Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó

Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.



A sokat szennyezők, a sokat fogyasztók vagy a gazdagok fizessék a klímapolitika költségeit?
 

A sokat szennyezők, a sokat fogyasztók vagy a gazdagok fizessék a klímapolitika költségeit?

Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.





Vízkultúrás tornyokkal vág szociális növénytermesztésbe a bringásmaffia
 

Vízkultúrás tornyokkal vág szociális növénytermesztésbe a bringásmaffia

A reménybeli felhasználók közelében, kihasználatlan pincékben képzeli el új szociális kezdeményezését a Budapest Bike Maffia. Az egyesület egy innovatív hazai hidropóniás rendszereket fejlesztő vállalkozással lép partnerségre: a Green Drops Farms Kft. vízkultúrás eszközeivel rászoruló családok termelhetnek akár éttermek számára is friss zöldségeket a szociális érzékenység és a fenntarthatóság jegyében.


Káros szúnyogok és kullancsok az országban – így segíthetünk az inváziós fajok feltérképezésében – videó
 

Káros szúnyogok és kullancsok az országban – így segíthetünk az inváziós fajok feltérképezésében – videó

Alapvetően természetes folyamat lenne, de az emberi tevékenység révén egyre gyorsabbá válik a nem őshonos, sokszor inváziósnak nevezett új fajok megjelenése. A gyakran egzotikus tájakról származó szúnyogok, kullancsok a globális felmelegedés eredményeként mind nagyobb eséllyel találnak megfelelő élőhelyet nálunk. Terjeszthetnek újfajta kórokozókat, ami egészségügyi problémákat eredményezhet, kiszoríthatnak őshonos fajokat, amivel az ökológiai egyensúlyt boríthatják fel, és persze gazdasági kárt is okozhatnak. Új sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, hogy mindennapjainkra milyen hatással van a klímaváltozás.


Kevesebb Paks, több szélenergia, kritika a rezsicsökkentésnek – Milyen zöldpolitikával készül az ellenzék?
 

Kevesebb Paks, több szélenergia, kritika a rezsicsökkentésnek – Milyen zöldpolitikával készül az ellenzék?

Újra lesz környezetvédelmi minisztérium, zöld utat kapnak a szélerőművek, Paks 2-t nem erőltetik, ha leváltják az Orbán-kormányt – értettek egyet az ellenzéki összefogás pártjainak képviselői a csütörtöki környezetvédelmi tematikájú kerekasztal-beszélgetésen. A környezetvédelmet belevennék az alaptantervbe, megszüntetnék a napelemek termékdíját, úgy alakítanák a mezőgazdasági támogatásokat, hogy a kisebbeknek több jusson, és szóba kerültek az aranykalászos kiskirályok is. Az ellenzék egységes képet igyekszik mutatni a zöldpolitikában, politikusaik inkább udvariasan kiegészítették egymás mondanivalóját, semmint vitáztak a csütörtöki rendezvényen.


Mi lesz Budapest utolsó klasszikus piacának sorsa?
 

Mi lesz Budapest utolsó klasszikus piacának sorsa?

Jövőre indul Zuglóban a Bosnyák téri piac és környékének átépítése. Az önkormányzat tervei alapján az évtizedek óta változatlan formában fennálló csarnok helyén egy modern piacépület létesül, üvegtetős eladótérrel, önkormányzati irodákkal szakrendelőkkel, mélygarázzsal, előtte főtérrel. A csarnok mögött futó Bosnyák utcán – az egykori nagybani piac helyén – jelenleg heti két nap megtartott önkormányzati piac árusai és vevői attól tartanak, hogy az átalakítás, és a szomszédban induló másik nagy ingatlanberuházás nyomán Budapest utolsó klasszikus piaca lesz oda, és ez az új csarnok forgalmára is visszaüt majd. Videóriport.


Pár év alatt megötszörözte forgalmát egy Völnerrel kapcsolatba hozott cég
 

Pár év alatt megötszörözte forgalmát egy Völnerrel kapcsolatba hozott cég

Több cég neve is felmerült Völner Pál államtitkár és Schadl György volt végrehajtói kari elnök összesen sok százmilliós vesztegetési ügyében. Az egyik cég nevét 150 millió forintnyi vélt kenőpénzzel, a másikét pályázati pénzek megszerzésének szándékával kapcsolatban említik. Eredményeik alapján egyiknél sem látszik egyértelműen, hogy profitáltak volna a kapcsolatból, bár volt, amelyik nyert közbeszerzést, a másik pedig pár év alatt megötszörözte bevételeit. Az üggyel kapcsolatban hiába kerestük őket, hallgatnak vagy nem kommentálnak.



Sokan csalódtak az ingyen napelemes pályázatnál, amikor kiderült, hogy a hőszivattyús fűtés „csak egy klíma”
 

Sokan csalódtak az ingyen napelemes pályázatnál, amikor kiderült, hogy a hőszivattyús fűtés „csak egy klíma”

Számos ügyféllel nehéz volt megértetni, hogy a hőszivattyú ebben az esetben nem geotermikus fűtést jelent. A kivitelezők közül is volt, akit felkészületlenül ért a 202 milliárd forintos összértékű pályázathoz szükséges adminisztráció. Hétfőn indult az ingyen napelemes pályázatok első fordulója, egy pályázatíró segítségével szedtük össze az első tapasztalatokat.


Megnéztük, hogy termesztik az ön karácsonyfáját Somogyban – videó
 

Megnéztük, hogy termesztik az ön karácsonyfáját Somogyban – videó

November végén, december első napjaiban vágják a karácsonyfának termesztett fenyők nagy részét Somogy, Zala és Vas megye dimbes-dombos tájain. Nagy- és kistermelőknél egyaránt hatalmas ilyenkor a pörgés, néhány hét alatt kell letermelni a mostanra piacérett karácsonyfamennyiséget. Nézze meg, hogyan termelik, gondozzák, majd takarítják be a fenyőt, és mitől lesz egy karácsonyfa szép, tömött és formás!



Szépen rárakódik majd az inflációra a dráguló energia
 

Szépen rárakódik majd az inflációra a dráguló energia

Egy biztos: idővel mindenki megérzi az energiaárrobbanást. Aki csak teheti, hatóság áras körbe menekül, de ezzel csak az állam terhei nőnek. Azok a gazdasági szereplők, akik nem ugorhatnak be a rezsiernyő alá, abban reménykedhetnek, hogy valahogy kihúzzák korábbi nyereségtartalékukból a drága időszakot. Még az sem kizárt, hogy közülük is lesz, akinek segít majd az állam. A többség arra számít, hogy mindenképp magasabb árszinten stabilizálódnak az energiaárak, amit végül kénytelenek lesznek beépíteni termékeik árába. Ez pedig megint hozzáadódik az inflációhoz.




Magyarország kényelmesen hátradől Glasgowban, pedig többre lenne hivatott a klímaharcban
 

Magyarország kényelmesen hátradől Glasgowban, pedig többre lenne hivatott a klímaharcban

Néhány, Áder János államfő által a hét elején bedobott, jól hangzó aduval már letudta bejelentéseit Magyarország a Glasgow-i klímacsúcson. Többre a COP26 kapcsán nem is igazán számíthatunk, de valójában túl alacsonyra tettük az első (2030-as) lécet a klímaharcban. Így bár előrelépés, hogy törvénybe foglaltuk a 2050-es klímasemlegességet, erőlködés lehet a vége. Botár Alexát a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjét faggattuk arról, mit várhatunk Magyarországtól a klímacsúcson.