Nem mindig teljesen világos, hogy egy-egy vállalatnak, vállalkozásnak mi is a kötelezettsége a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében (EPR), ráadásul a Mol-leányvállalat Mohu internetes rendszere sem működik gördülékenyen.
Dühös minifórum az utcán, lemondások a közgyűlésben, titkolózás utáni magyarázkodás a legújabb és egyik legnagyobb hazai akkumulátoripari beruházás, az ácsi katódgyár bejelentése nyomán. Mit épül majd a város határába? Mitől tartanak a helyiek? Milyen haszna lesz a városnak? És vajon ki az a régi ismerős, akinek bizonyára csurran-cseppen majd valami az üzletből? Videóriport.
Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.
Ellepték a fővárost a szabadság amerikai szellemét megtestesítő hangos és csillogó Harley-Davidsonok: ott sorakoznak a szállodák körül, csoportosan vonulgatnak, tömegével gyűlnek össze a Puskás Aréna körül, szombaton pedig a fél várost lezárják miattuk. Kik ezek, miért jöttek ide, és legfőképp, mennyiért?
Pozitív lépés a fix áras energiaszerződések árának maximalizálása, de kevés azok száma, akik bekerültek a körbe – vélik iparági szövetségek. Van, aki úgy látja, nemcsak a cégek számát, de megsegített ágazatokat is túl szűkre szabta a kormány, ráadásul nem azt a szektort segítik, amelynek nagyobb a hazai beágyazottsága. A szállásadók és vendéglátósok szerint a SZÉP-kártya szabályainak átírását tragikusan időzítették, és nagyobb kiesést okozhat, mint az a segítség, amit az energiaárstoppal mér szűkmarkúan az állam.
Engedély nélküli stégek, szaletlik, a telekhatáron túl, a tó felé nyújtózkodó kerítések, markolóval házhoz vitt tóvíz – évek óta zajlanak az illegális mederfoglalások és szabálytalanságok a Balaton-parton. Az önkormányzatok tehetetlenek, a hatóságok pedig széttárják a kezüket, de úgy tűnik, valami végre történni fog. Videoriport.
Különösebb faxni nélkül lehet módosítani a napelemes és fűtéskorszerűsítéses pályázatok műszaki tartalmát – bizonyos határok között. A lépés felér egy beismeréssel: annyira elhúzódott az elbírálás és az elnyert támogatások folyósítása, hogy az érintettek közül csak kevesen tudják beszerezni pontosan azokat az eszközöket, amik a szerződésben szerepelnek, vagy tartani az eredeti költségtervet.
Azzal is hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, hogy kidobjuk a felesleges ételt, de ezt egyelőre rajtunk nem, csak a nekünk élelmiszert kínáló nagyobb kereskedőkön kérik számon, rajtuk viszont egyre szigorúbban. De mi kell ahhoz, hogy hatékonyan tudják csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és hogy a mégis megmaradó, de még fogyasztható felesleg se a kukába, hanem a rászorulókhoz kerüljön? Játszós ruha, mázsálás, folyamatirányítás, okos algoritmusok, hozzáértő civilek és sok önkéntes munka a Tescónál.
Drasztikusan visszaesett a lakásépítés, és ezt az építőanyag-kereskedők és -gyártók is érzik. Van, aki azért kap bónuszt a gyártótól, ha csak kisebb mértékben csökkent a forgalma. A kifutó támogatási programok és a magas kamatok okozta forgalomcsökkenés a piac törvényei szerint árcsökkenéssel is járna, de más tényezők is közrejátszanak az árak alakulásában. Vajon érdemes most lakásfelújításba fogni, akinek még van rá pénze? Piaci szereplőkkel jártuk körbe a témát.
Kulcsszerepük lehet az energiaközösségeknek nemcsak a megújuló energiatermelés miatt terhelt hálózat tehermentesítésében, de az igazságos energiaátmenetben is. Hiába szerepelnek azonban a kormányzati tervekben, és hiába írtak ki pályázatokat mintaprojektekre, hogy feltérképezzék, mi segítené az elterjesztésüket, elakadtak a már elindult mintaprojektek.
A legtöbben új vásárlásakor szabadulnak meg a régiektől, és túl sokan gondolják azt, hogy jó ötlet a kuka mellé kitenni a feleslegessé vált darabokat, a legtöbbször ágyakat és kanapékat. Ennélfogva nem véletlen, hogy a bútorok nagy része égetőben vagy lerakókban végzi, derül ki az Ikea kutatásából.
Wellnessgyógyászati központot építene és építési telkeket parcellázna a tulajdonos egy Örvényes külterületén, a Balaton-parthoz közel fekvő telken több tízezer négyzetméteren. A tervek nem újak, de az 1989-es első ötletet követően most úgy tűnik, valami megmozdult. Csakhogy sokan attól tartanak, a beruházás káros hatással lehet a Balaton utolsó természetes partszakaszán húzódó ökológiai folyosóra. A beruházó tulajdonosai között feltűnik egy szuperbanki munkatárs és önkormányzatoknak, cégeknek dolgozó könyvvizsgálók is.
Veszélyes szennyezőanyag szivárgott tavaly nyáron a környezetbe a lőrinci pernyehányóban üzemelő lerakóból, nem is először. A júliusban kifolyt folyadékban olyan koncentrációban találtak toxikus fémeket, amilyet át sem vehettek volna a telepen. Ráadásul a veszélyes lötty olyan több tízezer köbméternyi anyagot tartalmazó tárolómedencéből szivárgott, ahol semmi keresnivalója nem volt. Ezt állapította meg a környezetvédelmi hatóság, amely környezetveszélyeztetés miatt részben eltiltotta a tevékenységtől, és környezetvédelmi felülvizsgálatra is kötelezte a céget. A vállalkozás bíróságon támadta meg a határozatokat.
Április végén könnyített a kormányzat a napelemes pályázatok lebonyolításán: júliustól jelentősen egyszerűsödik a projektek adminisztrációja és elszámolása, de az érintettek szerint elkéstek vele, és más fontos kérdéseket is tisztázni kellene. Azok persze örülhetnek, akik a lassú elbírálás okozta csúszás, a mostani változásokig nehézkes adminisztráció, az emelkedő költségek és a majdani elszámolással és a rendszerek hálózati visszatáplálásával kapcsolatos bizonytalanságok ellenére mégis kitartottak. Van olyan cég, ahol három pályázóból csak ketten maradtak.
A Brüsszel elleni harc egyik eleme lett az akácosok védelme, pedig fenntartható erdőgazdálkodás csak őshonos erdők telepítésével lehetséges.
Mi vezethet oda, hogy fokozottan védett állatra lőjön valaki? Életszerű, hogy más fajnak nézi? Miből fakadnak a hazai tájakra visszatérő nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusok? Valóban ilyen minden vadász? Egy természetvédővel és egy vadásszal igyekeztük körbejárni a svájci farkas, M237 feltételezett kilövésének kérdéskörét. Az biztos, kevés hasonló eset kerül napvilágra, és a bizonyítás is nehéz.
Nőtt a Spar forgalma 2022-ben, de a második féléves visszaesés az első félév növekedésének jelentős részét elvitte. A plázastop ellenére két új üzletet tudtak nyitni, 11-et korszerűsítettek, és felújították saját húsüzemüket is. Az éves eredményről beszámolva a cég vezetői elmondták, mit tapasztalnak az árstopok miatt, milyen viszonyban vannak a hazai szakképzéssel, mit tesznek a fenntarthatóságért és miként küzdenek az inflációval.
Lakóterületté minősítene egy sor ingatlant a hegyvidéki önkormányzat. A helyi ellenzék és civilek szerint ezzel veszélyben kerülnek a fák, az önkormányzat szerint viszont valójában csökken a beépíthetőség, és nő a biológiai aktivitásérték. Úgy tűnik, mindkét félnek igaza van, de hogy lehet ez? A helyszínen igyekeztünk utánajárni.
Kétszer is szokatlan fagy támadta meg a barackosokat, ráadásul mindkét alkalommal hideg széllel érkezett a rossz idő. Ez ellen mit sem érnek a hagyományos fagyvédelmi módszerek. Pedig a bimbók szempontjából jól indult az év.
Már zúg a traktor és fúrja a lyukakat annak az erdőnek a hűlt helyén, ahol az elhíresült, fák nélküli lombkoronaösvény épült Nyírmártonfalva határában. A polgármester szerint minden jogszerű volt, az erdő akkor is erdő, ha ki van vágva. De mégis, mennyi értelme van lombkoronasétányokat létesíteni erdőnek kinéző monokultúrás faültetvényekben?
